Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-203
2©8. országos ülés märczius 14-én, csütörtökön. 1889. lí elnök ur iránt bizalommal nem vagyok. (Tetszés bal- és'szélső balfelöl) Valamint a ministerelnök urnak 14 év alatt minden intézkedése, ugy ez a 25. §. is azt mutatja, hogy Tisza Kálmán ur a mily hajlongó, meghunyászkodó, csúszó-mászó, nltra-conservativ fölfelé, (Ugy van ! balf"elől) ép oly zsarnok, jogtipró, alkotmánysértő lefelé. (Ugy van! Ugy van! a balés szélső balon.) A szakaszt visszautasítom és a különvéleményt, esetleg Beőthy Ákos képviselőtársam módosítványát fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nagy István jegyző: Győrffy Gyula! Győrffy Gyula:T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a mai ülés kezdetén felszólalt Meltzl Oszkár t. képviselőtársam beszédére vagyok bátor igen röviden válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam, mint mindig e házban, ugy ezúttal is a szászok eminens képviselőjeként gerálta magát s e minőségben Papp Elek t. képviselőtársam egy megjegyzésére, a melyet Szeben megye határozatára vonatkozólag a törvényjavaslattal kapcsolatban telt, szükségesnek tartotta visszautasítani minden gyanúsítást s midőn ezt szükségesnek tartotta, e visszautasításon túl a két ellenzéket, a melyet igaz lapsusnak jelezve, ellenségnek mondott, de meg vagyok győződve, hogy kijavítása erőszakolt volt és hogy igaznak az előbbi kifejezést tekintette, e ezímen rendreutasítani, akkor a képviselőház tanácskozásaira azt mondta, hogy ezek igen gyakran korcsmai jelenetekhez hasonlítanak. T. képviselőtársam vegye tudomásul azt, hogy midőn az ellenzék őszinte jóakarattal, teljes tehetségével és erejével az alkotmányos jogok védelmére kel és a mellett kitart, ugyanakkor nem mint ellenség, hanem az általa védelembe vett szászok mint magyar állampolgárok jogaiért is küzd (He'yeslés a bal- és szélső' baloldalon) s ha e jogok diadalra jutnak, ugy, a mint az eddig történt e haza életében a múltban, ugy a mi küzdelmeink által kivívandó jogok is, Meltzl Oszkár tiltakozása ellenére is, a szászok javára is szolgálnak. Ez a mi ellenségeskedésünk velők szemben és megmtitattuk azt, hogy bármi hasonló támadás vagy gyanúsítás érjen is minket még a nemzetiségek részéről is, mi törhetetlenül haladunk a saját magunk utján és ha e tekintetben néha ő korcsmai jeleneteket vél látni, én ezt visszautasítom azért is, mert nem emelkedhetünk mindig a cultura ama magas fokára, a mely hazafiságát minduntalan abban találja, hogyha mi itt vitatkozva alkotmányos jogaink ellenében, néha kényszerülve hevesebben kell e jogok védelmére kelnünk, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) akkor is és mindig gyanúsít. Ezek után, t. ház, röviden kivánok objective a szőnyegen lévő kérdéshez hozzászólani. Tesze ezt kiváltkép azért, mert én is, mint szerény tagja a közös hadseregnek, némi tapasztalatokat szereztem ez intézmény körül s azt hiszem, hogy e tapasztalatok értékesítése a jelen vitában talán nem lesz felesleges. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt, t. ház, bátor vagyok a 25. szakasz jellemzésére vonatkozólag eltekinteni mindazon ellenvetésektől és hallott érvektől, a melyek a két ellenzék soraiból felhangzottak és annak bebizonyítására., hogy vájjon a magyar alkotmány s nemzetre nézve foglal-e magában e szakasz sérelmet, igen vagy nem, bátor vagyok egyszerűen két körülményre hivatkozni. Ugyanis akkor, midőn e törvényjavaslat benyujtatott, a cultusminister ur szükségesnek tartotta mindazon veszélyek és sérelmek néminemű elhárításaként, melyeket a törvény magában foglal, egy rendeletet kibocsátani, a melynek segítségével az czéloztatott, a mint be is vallotta, hogy az ifjúságra e sérelmeket elviselhetőbbekké tegye. Ez azismeretes nyelv-rendelet az egyik tény. Á másik tényt, a mely e szakasz sérelmes voltát legfényesebben c'záfolja, ismét a túloldal indokaiból veszem. Gajári Ödön képviselőtársam tudniillik pártja megbízásából egy határozati javaslatot tartott szükségesnek benyújtani, mely által élét vegye azon fontos és súlyos sérelmeknek, melyek e szakaszban foglaltatnak. Nem ellenzéki érv s okoskodás tehát az, a mi e szakasz ellen támadt, hanem mindenekelőtt az önök elfogulatlan ítélete, mint azt önök maguknak vitatják, bélyegezte meg a szakaszt, Es hogy minő teljes volt önöknek ez aggodalma, minő igazunk volt ebben, bebizonyította az ellenzék minden szónoka megczáfolhatatlan érvekkel. De bizonyította azt is, hogy önök, midőn e sérelem ellensúlyozására bizonyos eszközöket foganatba vettek, azok részint elégtelenek, részint, mint a honvédelmi rninister ur is mondta, feleslegesek, vagy pedig épen veszélyt képeznek a nemzetre nézve. Ennek igazolására bátor vagyok magának a szakasznak szövegére hivatkozni. A 25. szakasz, mely a hivatalos indokolás szerint azt czélozza, hogy a tiszti kar számát gyarapítsa, másodszor mint a honvé delmi rninister ur kijelentette, hogy mert a magyar ifjúság a közös hadseregben nem akar részt venni, kényszereszközöket hoz alkalmazásba, hogy azt elérje. És e ezímen hozta be a második évi szolgálat kényszerét. Azt állítja a rninister ur, de maga a törvényjavaslat is, hogy azon másodéves önkéntesek a tiszti vizsgát feltétlenül és minden megszorítás nélkül letehetik. A törvényjavaslat ugyanis azt mondja: s a hadszervezet szerinti szükséglet mérvéhez képest tartalékos tisztekké, ha pedig ezen szükséglet már fedezve van, hadapródokká neveztetnek ki." „Azon egyévi önkéntesek, a kik ezen vizsgánál g nem felelnek, kötelesek még egy évet csapat2*
