Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-206
106 21)6. országos Illés márczins 19 én, kedden. 1889. a holnap d. e. 10 [órakor tartandó ülésre méltóztatik halasztani. (Helyeslés.) Most azonban hátra van még a mai napra bejelentett interpellatio előterjesztése. (Halljuk! Halljuk! Helyre!) Eötvös Károly: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Képviselői és törvényhozói kötelességemnek ismerem, hogy egy kérdésben, mely a t. ministerelnök urnak ministerelnöki és egyéni szereplését tárgyazza, interpellatiót intézzek a t. ministereinök úrhoz, esetleg két ministertársához. (Halljuk!) Oly adatok jutottak birtokomba, a mely adatokból egyelőre azt kell következtetnem, hogy egy bizonyos állami és kormányzati cselekménynél a ministerelnök ur nem járt volna el azzal a szigorúsággal, a melylyel az ország minden kormányzójának minden időben eljárnia kell. Ezen adatokat terjesztem a t képviselőház elé. Az eset vonatkozik az u. n. bihari helyi érdekű vasutakra, azok keletkezésére s azon körülményre, hogy vájjon azok keletkezése folytán Tisza Kálmán igen t. ministerelnök ur, mint helyi birtokos, illetéktelen módon haszonban részesült-e vagy nem ? (Elénk mozgás jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Előre bocsátom, t. képviselőház, hogy nem zárkózhatom el azon feltevés elől, hogy adataimnak némely mindenesetre csekélyebb jelentőségű része talán nem nyer tökéletes igazat. (Felkiáltások jobbfelöl: Meglehet! Felkiáltások a szélső baloldalon : Majd elválik! Ne örüljenek! Halljuk!) De azok az adatok, a melyek kétségtelenül alaposak, teszik kötelességemmé, hogy a kérdést megtegyem, hogy — még ha tért engednék is annak a feltevésnek, a mire pedig ez idő szerint okom nincs, mert előterjesztésemet üres mende-mondára alapítani nem fogom — alkalmat adjak a t. ministerelnök urnak, hogy e tekintetben az ország közönségét és első sorban minket felvilágosíthasson. (Egy hang a szélső baloldalon: ügy sem hisznek már neki!) T. képviselőház! A t. ministerelnök urnak a Kőrös balpartján Kornádi nevű községben magánbirtoka volt. 0 ezt a birtokot 1883. évi Julius 22-én Geszten kötött ideiglenes adás-vevési szerződéssel (Halljuk!) ifj. Schwarcz Ábrahám urnak, mint vevőnek, az én értesülésem szerint 200,000 frt vételáron eladta és ezen ideiglenes szerződés megkötésekor a vételárból fel is vett 25,000 frtot; később, midőn ez az ideiglenes szerződés megköttetett, szóba hozatván a Kőrös balparti vidékén egy vicinális vasút építése, a t. ministerelnök ur ugyanezen ideiglenes vevőjével 1884. évi márcziüs 11-én egy újabb és végleges adás-vevési szerződésre lépett, a mely szerződésben a következő stipulatiók foglaltattak: (Halljuk! Halljuk!) A vételár 223,000 írtban állapittatik meg. E vételár törlesztése következőleg történik: 25,000 lefizettetett az ideiglenes szerződés keltekor, 10,000 frt lefizettetett ezen szerződés keltekor itt Budapesten, mert ez a második szerződés itt Budapesten kelt, 165,000 frt pedig le fog fizettetni a ministerelnök urnak, mint birtokos eladónak folyó számlájára a földhitelintézetnél vevő által, 23,000 frt pedig le fog fizettetni akkor, ha majd a Kőrös partján egy vasút fog épülni, az a vasút azt a birtokot érinteni fogja és az a vasút forgalomba fog bocsáttatni; (Nyugtalanság jobbfelől. Halljuk! Halljuk balfelől.) addig pedig, mig ez megtörténik, a tulajdonjogvevő ifj. Schwarcz Ábrahám urnak és Péter és Ferencz fiainak nevére tulajdonjogilag átiratik ugyan, de ez a 23,000 frt kamat nélkül marad bekebelezve oly feltétellel: „Eladó ezennel beleegyezik" — a szerződés 5-ik pontja mondja — „abba, hogy a kornádi 1962. számú telekjegyzőkönyvben felvett tagbirtokára a tulajdonjog vevőnek nevére oly feltétel alatt bekebeleztessék, hogy egyidejűleg a zálogjog ezen birtokra nézve eladó javára a tervezett vasút forgalomba átadásakor kamat nélkül fizetendő 23,000 frt vételárhátralék erejéig bekebeleztessék." T. képviselőház! Ezt a szerződést egy magán egyén teljes tulajdonjoggal birt birtokára a jogosság és jogszerűség minden alakszerűsége közt teljes joggal köthette meg. (Helyeslés.) A kérdés csak az, hogy ezen vasút létrehozásának előmozdítására ugyanaz a magán egyén, mint az országnak legelső mandatariusa, mint az országnak kormányzó és vezérlő ministere, részt vett-e és ha igen, minő irányban és minő mérvben? (Helyeslés a szélső balon.) Épen a jelenlegi t. ministerelnök kormánya 1885 ben egy törvényjavaslatot terjesztett elő a bihari helyi érdekű vasutak engedélyezésére, a mely törvényjavaslat törvénynyé is vált és törvénytárunkban, mint 1885: XVIII. törvényczikk ismeretes. Ezen törvényczikkben felhatalmaztatik a kormány, illetőleg a közmunka-és közlekedésügyi minister ur, hogy Nagy várad-Ermellék, SzékelyhidMargitta és Nagy várad-Kóti puszta közt helyi érdekű vasutat engedélyezhessen. Ez a NagyváradKóti vasút az, mely az érintettem szerződésben Kőrös-balparti vasútnak van jelezve. Most ezen törvény alapján a közmunka-minister ur ezen vasútra nézve az engedélyt megadta Móricz Pál képviselő urnak, (Felkiáltások szélső balfelől: Ahá! Ahá!) Kohner Adolf fiai, Brüll Henrik és fiai engedélyes uraknak ezen vasúti vállalat keresztülvitelére. Az engedélyokmányban, mely a képviselőház irományjegyzékében feltalálható, megállapittatott, hogy a kiépítési költség három millió és enynyi forintban határoztatik meg, a melynek kétötöd része, vagyis 1.550,000 forint úgynevezett törzsrészvényt fog képezni az 1880-iki, a helyi érdekű vasutakról szólónagy systematicustörvény értelmében. Tehát a törzsrészvények, melyek