Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-190
90 M0. országos ülés felír pellálta az igazságügyministert, néhai Perczel Bélát, kifogást tévén különösem a miatt, hogy be nem várva a vádlottaknak elítéltetését, a bűnvizsgálat alatt levőknek megkegyelmezését ajánlotta ő Felségének. A minister nem azzal állott elő, hogy ez mint felségjog nem tartozik az országgyűlés tanácskozásai elé, hanem azt mondta, hogy ő Felsége megkegyelmezési jogát nemcsak az elítéltekre, hanem a bűnvád és illetőleg vizsgálat alatt levőkre is érti és azokra is kiterjeszteni szükségesnek találta. E szerint, t. liáz, ugy hiszem, bebizonyítottam, hogy az országgyűlés ugy 48 előtt, mint azóta folyvást birt befolyással az úgynevezett felségi jogokra, ugy a törvényalkotás, mint pedig azok gyakorlatának ellenőrzése tekintetében. (Helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) A minthogy, ha csak azt nem akarjuk, hogy ezen testülettől, a magyar országgyűléstől a legfontosabb állami ügyek eldöntése elvonassék, ez másképen nem is lehet. Ugyanis mi maradna fenn az országgyűlésnek, ha mindazon ügyek, melyek felségi jogok tárgyát képezik, az országgyűléstől elvonatnának ? Hisz akkor ezen országgyűlés nem érdemelné meg a nevét, akkor reá bátran azt a nevet lehetne alkalmazni, a mit 1848 előtt az osztrák tartománygyülésekrealkalmaztak, amidőn azokat ; ,Petitions-Landtagok"-nak, kérvényi tartománygyüléseknek nevezvék. (Derültség a szélső haloldalon.) A felségi jogoknak korlátok közé szorítása, urairn,neuicsak n nemzetre, hanem magáraa királyra nézve is szükséges. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A korlátlan hatalom bármilyen alakban nyilatkozzék, kétélű fegyver, az megsebesítheti a nemzetet, de megsebesítheti azt is, a ki forgatja. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Ne igyekezzenek tehát lerontani, vagy csak meg is gyengíteni a korlátokat, melyeket őseink a, felségi jogok irányában felállítottak, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) mert ezen korlátokon túl örvény tátong, (Ugy van! Ugy van ! a bah és szélső baloldalon) a mely gyakran hosszabb-rövidebb időre a nemzet szabadságát, de nem ritkán a királyi székeket is elnyelte. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Az 1868-iki kiegyezés az államisághoz tartozó több kelléktől fosztotta meg Magyarországot. Elismerte ezt akiegyezés szerzője maga is; azzal vigasztalván magát és a nemzetet, hogy a megvetett alapon idővel kitartással a nemzet visszaszerezheti a feláldozott jogokat. S ime, mit látunk uraim, mit tesznek, mit cselekesznek önök? A helyett, hogy fejlesztenék azon alapon, melyen állanak, a nemzet jogait, folyton-folyvást csökkentik azokat. (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az 1867: XII. törvényczikk magyar hadár 2<-é«, szerdán. 18S9. seregről szól: önök kitörölték a törvénykönyvből ezen nevet s magyar hadcsapatokat állítottak helyébe. Az 1867: XII. törvényczikk nem ismer közös hadsereget, csak közös, illetőleg kölcsönös védelmet. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Önök a közös hadsereget már is számos törvénybe beiktatták. Az 1867: XII. törvényezik még az országgyűlés jogai közé számította a hadsereg elhelyezésének jogát: önök e jogot is elvették a nemzettől (Helyeslés a szélső baloldalon) és most a törvény sérelmes, alkotmányellenes és hamis magyarázatával még azon jogot is (Helyeslés szélső balfalől) el akarják vitatni a nemzettől, mely szerint a felségjogok gyakorlására befolyással bir. Hát mikor lesz már egyszer vége a jogfeladásoknak? (Zajos helyeslés a szélső balon. Halljuk! Halljuk!) Mikor fognak, ha nem is visszatérni a lejtőn, melyen haladnak, legalább megállani? (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) A nemzet tiszteli a királynak jogait, de viszont kívánja, hogy saját jogai is épségben tartassanak; mi megadjuk a királynak, a mi a királyé, (Helyeslés szélső balfélöl) ne vonják meg önök a nemzettől, a mi a nemzeté, (Élénk helyeslés a szélső balon) ne pazarolják a nemzetnek sok vérrel és könnyekkel áztatott örökségét, nehogy a tékozló fiu történetéhez a tékozló honatyák története sorakozzék (Élénk helyeslés szélső balfélöl. Egy hang a szélső balfelöl.- Itt van már!) és nehogy fiaink s unokáink áldásrebegés helyett keserű érzéssel gondoljanak vissza reánk. (Helyeslés szélső balfélöl) Nem fogadom el sem a véderőbizottság., sem Gajáry Ödön határozati javaslatát. (Elénk helyeslés és hosszantartó ismételt éljenzés a szélső balon.) JosipOVich Géza jegyző: Gróf Teleki József! Gróf Teleki József: T. ház! (Élénk felkiáltások a szélső balon: Éljen Irányi! Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Azon megtámadtatások után, (Halljuk! Halljuk!) melyek e vita alkalmából egyáltalában, de különösen a szőnyegen lévő törvényjavaslat ezen szakaszára vonatkozólag a véderő-bizottság többsége ellen zúdittattak, engedje meg- nekem a t. ház azt, hogy adandó szavazatomat indokolhassam; annyival is inkább kérem azt, nehogy, miután én a véderő-bizottság többségének álláspontját magamévá tettem, (Helyeslés a jobbóldalon. Zaja baloldalon és félkiáltások: Elég szomorú!) kötelességmulasztást követnék el épen ugy magammal, mint a véderő-bizottság többségével szemben. (Halljuk! Halljuk.) Én, t. ház, síné ira ét studio óhajtok e tárgyhoz hozzá szólani és a szenvedélyesség azon hangját, a mely több oldalról felhangzott, követni nem fogom; mert ha valaha voltam, ugy most még inkább vagyok azon meggyőződésben, hogy azt a méltóságteljes tárgyalási modort, a mely a magyar parlamentet mindenkor jellemezte, a szenvedélyes-