Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-189
189. országos ülés február äfl-án, kedden. 1889. 75 talán a többi gyermekek nevelésének rovására. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) D J hivatkozom e tekintetben egy itt, a képviselőházban elmondott beszédre. Mikor 1868. augusztus 6-ikán az egyéves önkéntesi kérdés tárgyaltatott, Tisza Kálmán jelenlegi ministerelnök ur a következőket mondta. (Halljuk! Halljuk!) ' „Első hibájának tekintem e szakasznak azt, hogy midőn helyes irányban igyekszik gondoskodni, a mennyiben ugyanis a műveltségnek igyekszik némi előnyt nyújtani, e tekintetben hitem szerint nem megy elég messze." Már most határozottan nyilatkozott a jelenlegi ministerelnök ur a mellett, hogy az egyéves önkéntesekre nézve minden garantia megadassék arra nézve, hogy az egyéves önkéntesi év alatt tanulmányaikat folytathassák, mikor azt mondja: „Elég messze nem megy annyiban sem, a mennyiben nem mondatik ki, hogy a kik még tanulnak, de a kiket én nem kívánok a hadi szolgálat alul felmentetni, nem mondatik ki, hogy azoknak megadassék az alkalom, hogy egyévi szolgálatukat azon városban töltsék, a hol tanulmányaikat folytatni akarják, a mi ha meg nem adatik, méltóztassék meggondolni, hogy épen a tizenkilencz, húsz éves fiatal ember egy évet elveszt életéből, mi az, ha tanulmányai folytatásában megzavartatik " Azt hiszem, t. képviselőház, hogy lehetetlen, hogy ily nézeteket az idő megváltoztasson, (Felkiáltások a szélső balon: Dehogy!) tehát épen a kormány feje argumentált a mellett, hogy az egyéves önkéntesek tanulmányaikat folytathassák és argumentált az új 25. szakasznak azon rendelkezése ellen, hogy az egyéves önkéntesek állomás helyüket ne választhassák szabadon. Én, t. ház, nem tudok semmiféle indokot találni arra nézve, hogy az egyéves önkéntes miért ne folytathassa tanulmányait az önkéntesi év alatt. Harmadszor hangsúlyoztam, t. ház, azt, hogy az által, hogy azokat az önkénteseket, a kik a tiszti vizsgát nem képesek letenni, még egyévi szolgálatra kötelezik, alig fogják azt elérni, hogy a tisztikar száma szaporittassék, ha tudniillik a kormány ezt akarja, a miben én kételkedem és ezt később bátor is leszek indokolni. Hogyha tehát igazán a tisztikar szaporítását akarják mit fognak ez által nyerni. Mondjuk, 10, 15%, tehát 120, 180 tisztet. De milyen tisztet? Elnevezték már ezeket „muszáj tiszteknek" s én bátor voltam már az általános vita alkalmával azt mondani — s ezt fentartom most is — hogy óvjon meg az isten minden hadsereget az olyan tisztektől, a kiket kényszereszközökkel kellett arra birni, hogy tisztekké legyenek. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt is említettem, t. ház, az általános vita alkalmával és nem czáfoltattam meg, hogy AustriaMagyarország az összes európai államok közt aránylag a legtöbb tartaíéktisztet produeál és állítottam azt, hogy Austria-Magyarországban a hadsereg nagyságát véve, a tiszthiány aránylag legkisebb. Mégis azt látjuk, hogy más államok nemcsak nem nyuluak ahhoz, hogy az egyéves önkénytes intézmény megszorítása által eompletálják a tisztikart, hanem ellenkezőleg arra törekednek, hogy az egyéves önkéntesi intézményt, mint NémeTörszág is tette, a mire szintén bátor leszek utalni később, mindig szélesebb hasisra fektessék, ugy, hogy NémeTörszágban az egyéves önkéntesekre nézve egyáltalában megszüntették a tiszti vizsgát, az nem is létezik most, hanem ha az egyéves önkéntesi szolgálatot az illető elvégezte, akkor, ha akarja, „tiszti aspiráns vizsgát tesz" le. A tiszti vizsgát, ha akarja később teheti le, mikor már régen a tartalékban van. Akár jól, akár roszszul tette le az önkéntes a tisztaspiránsi vizsgát, vagy ha vizsgára egyáltalában nem jelentkezett, az év végén a tartalékba helyeztetik át. Téves felfogás különben, t. ház, az is, hogy a szakaszparancsnoknak tisztnek kell lennie. Én nem tartanám kívánatosnak, hogy a szakaszparancsnokok mind egyöntetűek legyenek, mind az egyéves önkéntesekből kerüljenek ki, hanem legyenek köztük a nép képviselői is, legyenek kipróbált, kitűnő altisztek is és valóban minden államban látjuk a törekvést a nagy tiszti hiányt a háborúban az által megoldani, hogy praemiumok és más minden kedvezmények által törekednek az altiszteket mentől hosszabb ideig megtartani a szolgálatban. Ezek háborúban aztán szakaszparancsnokok lesznek. Továbbá első felszólalásom alkalmával tagadásba vontam azt, hogy Magyarország önkénteseiből csakis 27% teszi le a tiszti vizsgát, mint ezt ;i törvényjavaslat indokolása mondja. Én kiszámítottam azon adatok alapján, melyeket a hadügyminister szokott évenknit a delegatiók elé terjeszteni, hogy a magyar önkéntesek közül évenkint átlag 40 59 / í00 teszi le a tiszti vizsgát és ezen állításomat senki sem támadta meg. Csakis Josipovich képviselő ur mondta, gondolom azt, hogy nem azt az alapot kell nekem vennem, ha azt akarom megmutatni,hogy kiteszi le a tiszti vizsgát,hogy kik lépnek át a tartalékba, hanem mindazokat számításba kell venni, a kik egyéves önkéntesek lettek. De csak nem vehetem be azokat, a kik évközben betegség miatt elküldettek vagy meghaltak ? Azt csak talán nem kívánják, hogy az a magyar ifjú is letegye a német nyelvű tiszti vizsgát, a ki sírban fekszik ? (Derültség.) Én csakis azon önkéntesekből számítottam ki a százalékot, a kik hivatalos adatok szerint az év végén a tartalékba léptek át. Ezek közt természetesen nemcsak tisztek vannak, hanem katonai hivatalnokok és 10*
