Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-189

189. országos ülés febrnár '26-&n, kedden. 1889. 73 azon határozati javaslat egy bővített kiadásának nevezni, melyet a véderő-bizottság többsége ter­jesztett a ház elé, csakhogy abban a minister fel­hivatik, hogy „hasson oda", (Derültség lalfelől) mig Gajári Ödön t. képviselő ur határozati javas­latában az van, hogy „tegyen lépéseket". (Derült­ség lalfelől.) Ez a két határozati javaslat közt a különbség. (Ugy van! lalfelől.) De különben is, t. képviselőház, én azt hi­szem, hogy minket a nép azért küldött ide, hogy törvényeket alkossunk, nem pedig azért, hogy határozati javaslatokat készítsünk (Helyeslés a bal­és szélső baloldalon) és utasításokat adjunk, (Közbe­szólás a szélső lalon: „Hassunk oda! 1 ') kiváltképen a jelen esetben egy oly személynek, a badügy­ministernek, a kit ez a ház itten felelősségre nem is vonhat. (Ügy van! Ugy van! a bal- és szélső lalon.) Az ilynemű határozati javaslatokra és utasítá­sokra én részemről nem adok semmit; (Élénk helyes­lés"alal-és[szélsőlalon)\mext ezek mindig csak azért szoktak hozatni, hogy meg ne tartassanak. (Fel­kiáltások a bal- és szélső lalon: Már húsz esztendő óta tapasztaljuk ezt!) Arra pedig, hogy mi jön az instruetióba, még a semminél is kevesebbet adok, mert az instruc­tiót a hadügyminister — ha kedve telik benne — mindennap megváltoztathatja. (Ugy van! lalfelől.) Láttuk ezt a csapattestek számára szolgáló és ma is érvényben levő instructiónál, hogy ép az a sza­kasz, a mely az egyéves önkéntesek oktatására vonatkozik, lett több izben megváltoztatva és hogy ezen változtatások még megszorításokat is foglaltak magokban. (Ugy van! balfélől.) De feltéve — de meg nem engedve — hogy az a határozati javaslat, a melyet a t. képviselő ur beadott, minket teljesen kielégítene és az, a mit a magyar nyelvre nézve követel, helyes volna és hogy mi azt elfogadnék: akkor még mindig két igen fontos dolog lenne követelendő. (Halljuk! Halljuk!) Egyik az, hogy az ifjak egyéves ön­kéntesi szolgálatuk évében is, folytathassák tanul­mányaikat ugy, a mint én és a véderő-bizottság kisebbsége is követeli; a másik pedig az, hogy az egyéves önkéntes, ha eleget tett szolgálati köte­lezettségének, azonnal helyeztessék át a tartalékba, tekintet nélkül arra, hogy a tiszti vizsgát letette-e vagy sem. (Helyeslés balfélől.) Ezek a kérdések, kivált a második, szoros összefüggésben áll a nyelvkérdéssel és mi legalább ezt a kettőt egymástól elválaszthatónak nem tartjuk. (Helyeslés lalfelől.) És ha a törvényben fog is biztosíttatni az a jog, hogy az egyéves önkéntes a tiszti vizsgának theoreticus részét magyar nyel­ven teheti le, én még akkor is mindig azt fogom követelni, hogy azok, a kik a tiszti vizsgát lenem teszik, a tartalékba helyeztessenek át és ne köte­leztessenek egy második évet utánna szolgálni. KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. IX. KÖTET. (Helyeslés lalfelől.) És épen az, hogy azon önkén­teseknek, kik a tiszti vizsgát le nem teszik, még egy évet kell rászolgálniuk, százszoros okot ad nekünk még határozottabban követelni azt, hogy a magyar nyelv használhatäsa a tiszti vizsgánál törvényben garantiroztassék. (Ugy van! balfélől,) Én tehát, t. ház, arra a határozati javaslatra, melyet Grajári t. képviselő ur beadott, semmi súlyt nem helyezek. (Helyeslés lalfelől.) De nézzük csak meg, t. ház, mit tartalmaz tulajdonképen ez a határozati javaslat és mi új a tartalmában ? (Halljuk! Halljuk!) Először arról van szó, hogy engedtessék meg ifjainknak a tiszti vizsga letétele magyarul, ha a német nyelvet annyira birják, hogy képesek a szolgálat kotelményeinek eleget tenni. Hiszen, t. ház, mi is ugyanezt mondtuk mindenkor. Mi sem mondtuk soha, legalább az a párt, melyhez tartozni szerencsém van, nem mondta, hogy mi a szolgálat nyelvét akarnók megváltoztatni. Csak azt hangoztattuk, hogy az egyéves önkéntes a theoreticus vizsgát magyarul tehesse le (Ugy van! lalfelől) s ez a törvényben biztosittassék. Ez a kü­lönbség: itt törvény, ott határozati javaslat. (He­lyeslés lalfelől.) Már az általános vita folyamán láttam, hogy ezt a mi követelésünket sehogy sem akarták meg­érteni, hanem mindig ugy forgatták a dolgot, mintha mi a hadsereg szolgálati nyelvének meg­változtatását akarnók. Hiszen a tiszti vizsga két részből, egy gyakorlati és egy elméleti vizsgálat­ból áll. Mi, t. ház, azt akarjuk, hogy az elméleti vizs­gálatnál a magyar nyelv legyen használható. Aki a gyakorlati vizsgát is letette, csak az tette le az egész vizsgát és csak az lehet tisztté ; a gyakorlati vizsgát pedig, melynél különféle commandókkal van dolga az önkénteseknek, egyáltalán nem teheti le az, a ki a szolgálat követelményeinek megfelelő mértékben nem birja a német nyelvet, vagy meg­fordítva, a ki a gyakorlati vizsgát leteszi, az tud is a szolgálat követelményeinek megfelelően né­metül, (Helyeslés lalfelől.) A határozati javaslat második pontja az, hogy az önkéntesek a vizsgánál a magyar nyelvet hasz­nálhassák. De hát a magyar nyelv használata eddig is meg volt engedve annyiban, hogy azt a részletes fejtegetéseknél használhatták; de ki ga­rantiroz nekünk azért, ha itten határozatlanul van megmondva, hogy a magyar nyelvet használ­hassák a vizsgánál, hogy az instruetióba nem fog-e megint olyan valami bejönni, hogy egyes tantár­gyak fejtegetéseinél megszorítások történnek. Mi törvényt akarunk. Továbbá nem hallottunk a ha­tározati javaslatban arról, hogy az előadások mi­lyen nyelven tartassanak, pedig természetes az, hogy ha magyar nyelven teszik le a vizsgát, kell hogy az előadások is magyar nyelven tartassanak. 10

Next

/
Thumbnails
Contents