Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-189
ISJ>. országos ülés február 26-á.n, kedden. 1889. (57 kérdésnek olyatén megoldása, a miként azt a túloldalról .... Gróf Károlyi Gábor: Magyar oldalról! (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Felkiáltások jobbfelöl : Éranczw, oldalról! Derültség.) Gajári Ödön:... kifejteni hallottuk ,államjogunk és nemzeti függetlenségünk praegnansabb elismerésére és agyakorlati czéloknak megfelelőbb volna, mint a miként azt mi — az általam előterjesztendő határozati javaslattal — megoldani kívánjuk. Azon fejtegetésekkel, miket itt hallottunk, — ha jól értettem — azon követelmény lett felállítva, hogy a magyar vizsga és magyar nyelv a magyar csapatoknál hozassák be. Szóval, hogy a nyelvkérdésnek — hogy ugy mondjam — magyarországi része a közös hadsereg territoriális beosztásának megfelelően oldassék meg. Én nem szeretném, ha a tiszti vizsga nyelve csakis oly szempontok szerint pertractáltatnék, mint az egyes ezredek legénységi nyelve. Mert a magyar nyelvnek nem is oly állást kell biztosítanunk a közös hadseregben, mint a legénységi nyelveké. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az a gyakorlat, melynél fogva a magyar ezredekben az ezrednyelv a magyar, mert nem is lehet más, miután különben a tisztek és legénység nem érintkezhetnének, egészen más megítélés alá esik, mintha arról van szó, hogy a magyar államnyelvnek, mint ilyennek elismerését az egész hadsereg részéről megköveteljük. Az ezredi, legénységi nyelvek elismerésének alapja a nemzetiségre való tekintet, melyből valamely ezred túlnyomó számban áll és csak a közös hadsereg egyik részletére vonatkozik. Azon jogalap pedig, melynél fogva mi a magyar államnyelv elismertetését és jogosultságát vindicáljuk, állami önállóságunkban gyökeredzik és egyes védkötelesre való vonatkozásában az állampolgári viszonyból foly. Hogy akkor, mikor a magyar korona állampolgára a közös hadsereggel relatióba kerül — tekintet nélkül arra, hogy ezen viszony őt melyik csapattesthez — tehát az intézmény melyik részéhez fűzi: mindenkor az intézmény összessége, az egész közös hadsereg részéről respectálva legyenek azon jogok, melyek őt állampolgári viszonyánál fogva megilletik. És miután az intézményt magát részekre bontani nem akarjuk, azért az egyes állampolgár részére kell a jogot culturalis képességeinek az állam nyelvén való érvényesítésére biztosítani. De midőn ezt tenni akarjuk, nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy a jogok kölcsönös tisztelete egyik sarktétele a jogrendnek és egyúttal legbiztosabb alap, melyen saját jogunk tiszteletben tartását megkövetelhetjük; (Élénk helyeslés jobbfélől) ez az, a minél fogva — meggyőződésem szerint — midőn a német nyelv exclusivitása irányában a tiszti vizsgákon intézkedéseket akarunk, ezen intézkedéseknek önmagukban is olyanoknak kell lenniök, hogy azokkal a legfőbb haduri jogkör érintetlenül hagyatván, egyalkalommal a független, önálló magyar állam törvényes államnyelvének közjogi állása — az egyes csapatok legénységi nyelvével szemben — elismerést találjon, ezen elismerés határozott kifejezésre jusson. Ez az, a mi a jog szempontjából az intézmény közösségébe és a korona fentartott jogaiba nem ütközik, a gyakorlat szempontjából pedig előnyére szolgál a védszervezetnek ; mert a szakképzettség megszerzését és bebizonyítását — saját nemzeti culturánk emlőin nevelt és ahhoz a fiúi szeretet melegével ragaszkodó ifjúságunk részére hozzáférhetővé teszi. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) A harmadik kívánalom pedig, mely a két elvnek gyakorlati érvényesítésére vonatkozik, az, hogy a tiszti vizsgákra kirendelt bizottságok összeállítása ugy történjék, miszerint ezen kívánalmak teljesítésében magok ezen bizottságok akadályul ne szolgáljanak. Ezeket foglalja magában, ezeket czélozza azon határozati javaslat, melyet e szakasznál elfogadásra ajánlok és melyuek felolvasására a t. ház kegyes engedelmét kérem. (Olvassa.) Határozati javaslat. (Halljuk ! Sálijuk!) Tekintettel a véderőről szóló törvényjavaslatnak az egyéves önkéntesekre vonatkozó szigorító intézkedéseire, — utasítja a képviselőház a honvédelmi ministert, hogy állásából kifolyólag a tiszti vizsgát illetőleg tegye meg a kellő lépéseket arra nézve, hogy: 1. a német nyelvben való jártasság csak oly mértékben kivántassék, a mily mértékben annak birása a közös hadsereg szolgálati viszonyaiból kifolyólag mulhatlanul szükséges; (Derültség abalés szélső baloldalon) továbbá, hogy ennél fogva a magyar korona országaiban honossággal bíró egy éves önkénteseknek szabadságukban álljon, miszerint a vizsga folyamán az államnyelvet — illetőleg a Horvát - Sziavon országokban illetékességííek azon országok hivatalos nyelvét — használhassák. 2. E végből a vizsgáló-bizottságok ugy állíttassanak össze, hogy azok ezen kívánalomnak megfelelni képesek legyenek. (Helyeslés jóbbfelöl. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Beadja : Gj-ajári Ödön, Vargics Imre, Tisza Lajos gróf, Zsámbokréthy József, Kammerer Ernő, Baranyi Ödön, Gergelyi Tivadar, dr. Roszner Ervin báró, Nóvák József, Visy Imre, Széll Ákos, Pulszky Károly, Molnár Antal, dr. Mohay Sándor, Josipovich Géza, Perczel Dezső, Szirmay Pál, Zeyk Dániel, Darányi Ignácz, Asbóth János, Pulszky Ágost, Bárczay Ödön, dr. Degen Gusztáv, Maurer Mihály.
