Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-187

187 országos ülés február 28-án, szombaton. 1889. 4,3 uralkodik, az ország kárára elvész. Én tehát, midőn méltánylom ezen járásnak helyzetét, méltánylom egyszersmind azon nemzetgazdasági és morális káros hatást is, a mely onnan származik, hogy 5060 kilométerről kénytelenek az emberek a járásbíróság székhelyére koldulva bemenni és onnan visszatérni. Meglehet, hogy mig a családfő oda van, ezalatt a termés odahaza elvész. És mi ezen utazásnak sokszor eredménye? Az, hogy megkérdezik, mikép hivják? Ha megmondja, hogy Jánosnak, azt mondják neki, ja, mi az Istvánt akarjuk, menj haza! Azt hiszem, ha a ház elfogadja a határozati javaslatot, a mely figyelmébe ajánlja az igazságügyministernek e kérvényt, a ház nem fogja visszautasítani azt a határozati javaslatot, a melyet én nyújtok be s a mely a következőképen szól: „A ház utasítja az igazságügyministert, hogy még ezen ülésszak folyamán tegyen jelentést a háznak ez ügybeni eljárásáról. (Helyeslés halfelöl.) Madarász József jegyző: Balogh Géza! Balogh Géza: T. ház ! (Halljak!) A t. előadó nr által ismertetett kérvény tartalma és előttem szólt barátomnak felszólalása nem merítette ki teljesen azon okokat, a melyek e kérvényt támogatják. Ezért, már csak azon viszony is, a melyben mint képviselő az érdekelt vidékhez állok, feladatommá teszi azt, hogy e kérvény érdekében én is felszólaljak és az adatokat kiegészítsem. (Halljuk! Halljuk!) Midőn az igazságügynűnister az 1871: XXXII. t.-ez. értelmében az első folyamodása kir. törvényszékek és járásbíróságokat szervezte Zemplénmegyében, a homonnai járásbíróság 3 nagy szolgabírói járás területének egybefoglalásával lett kikerekítve 32 D mértföldet meghaladó területtel és 124 községben 51,881 lélekszámmal. Ez volt a járás közigazgatási beosztása 1872-től 1878-ig. Hatévi tapasztalat meggyőzte azonban Zemplémnegye közönségét és a belügyi kormányzatot, hogy a homonnai szolgabírói hivatal személyzete a járás rendkívüli kiterjedése, de különösen alakja és a székhelynek kedvezőtlen fekvése miatt feladatának képtelen megfelelni. Ezért a járás közigazgatásilag két részre osztatott. Az egyik a Homonnához közelebb eső rész, mely észak felé a galieziai határig terjed és összeköttetése a magyar-gácsországi vasút által minden időre biztosítva van, megmaradt, a homonnai szolgabíró hatásköre alatt. A másik, vagyis a Homonnától távolabb eső rész, mely észak-kelet felé terjed és délről és keletről Ung megye északról pedig G-ácsország által van határolva, 16 D mértföld kiterjedésben és 49 községgel és 21,000 lelkefr meghaladó népességgel bír, külön szolgabiróság állíttatott fel. Most az a kérelem áll a t. ház előtt, hogy a szinnai szolgabírói járás területén különjárásbiróságállittassék fel. E kérésnek okai nagyon figyelemre méltók. Ezek között első sorban áll a járás rendkívüli kiterjedése és nagy népessége. Igaz ugyan, hogy van 8 járásbíróság, melynek területe nagyobb, mint a homonnaié, de ezek közül négynek népessége esekély és van 35 járásbíróságunk, a fővárosiakat ide nem értve, melyek területeikre nézve csekélyebbek, de népességűk nagyobb. Ezen járásbíróságnak azonban nagy vidéki városok a székhelyei, melyeknek lakói a járás népességének nagy, sokhelyütt túlnyomó nagy részét képezik. Azonkívül rendszerint a járás középpontján fekszenek, hogy bármekkora legyen is e járás kiterjedése, húsz kilométernél alig esnek távolabb eg}-egy községtől. Nemcsak földrajzi, de forgalmi, társadalmi tekintetben is központja a járásnak, mert kifejlett kereskedelmük, iparuk, közgazdaságuk, közművelődési intézményeik által az egész vidékre vonzólag hatnak, melynek a mellett piaczi forgalmát is közvetítik. Itt futnak össze a különböző közlekedési utak s igy a járás minden pontjáról minden időben biztosítva van a jó, gyors és olcsó közlekedés. Az ily központtal biró járások nagyobb kiterjedésen indokolt, de nem indokolt a homonnainál, melynek székhelye igénytelen kis hely, alig 3000 lakossal. Ipara, kereskedelme nincs, egy pár legközelebb eső község forgalmát öleli fel, életpiacza nincsen. Vásárai nem látogatottak. Azonkívül nem a járás központján van, hanem délkeleti részének legszélén fekszik, a szinnai járástól oly távol, hogy a hivatalos kimutatás szerint a szinnai járás 49 községe között egy sem fekszik közelebb Homonnához 17 kilométernél. 17 és 30 között csak 11 van, 30 és 40 között 17, 40 és 50 között 14, 50-60 között 7 község. E távsolágot megnehezítik a rossz utak, melyek nem is minden időben járhatók. Ugyanis a szinnai járás egész területe az észak-keleti kárpátok sűrűn egymás mellett emelkedett hegycsoportjából áll és völgyei oly keskenyek, hogy azok legnagyobb részét vízfolyások foglalják el, ezek mentén vannak leginkább az utak és ott a hol a völgyek leginkább összeszorulnak, a folyók medrén vezetnek keresztül; ha tehát esős idő áll be, vagy tavaszszal hóolvadás alkalmával a patakok megdagadnak, minden közlekedés megszűnik; de megszűnik télen is ezen rendkívül zord éghajlatú, csapadékos és az északi szeleknek kitett vidéken, nagy havazások alkalmával és nem csak nagyobb útra nem lehet menni, de sőt még az egyes községek egymással sem közlekedhetnek. T. ház! Előfordul más járásbíróságoknál is, hogy az egyes községek távolabb esnek a központtól, de ily nagy távolság s hogy ily nagy vidék oly távol essék a székhelytől, nem fordul elő Magyarországon sehol. E mellett figyelembe véve azt, hogy az országnak 385 járásbírósága közül 294 terjedelmére