Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-202

202. ersz&gos ülés márczins 13-án, szerdán. 1889. 379 tudom, hogy stylaris szempontból egészen össze­vág-e vagy sem ? De mondom, magát azt a kíván­ságot, hogy a 10. §. és az ennek alapján beszer­zendő bizonyítékok is felemlittessenek, a magam részéről elfogadom. (Helyeslés.) A mi a felszólalás többi részeit illeti, azt hiszem, hogy a kiadott utasításban helyes volt minden lehető bizonvítékot kivánni azért, mert ugy a felekre, mint a kormányzatra nézve annál inkább van biztosítva az ügyeknek lehető gyors lebonyolítása, minél teljesebben történik a be­jelentés. De természetes, hogy a jogosultság érvé­nyesítésére, vagy elvesztésére döntő befolyással csak az birhat, a mit a törvény szövege egyenesen kimond. Azt gondolom, hogy ezen nyilatkozat alapján talán a t. képviselő ur is meg van győ­ződve arról, hogy a kormánynak nem volt, nem lehet és nem is az az intentiója, hogy a törvény szigoránál bárkivel szemben és bármely esetben nagyobbat alkalmazzon. (Helyeslés.) Gr. Károlyi Gábor: ügy látszik, hogy a ministerel nőknek felvágták a nyelvét. (Nagy zaj. Mozgás.) Elnök: Kérem gr. Károlyi Gábor képviselő urat, ne méltóztassék ily közbeszólásokkal a tanácskozást csaknem lehetetlenné tenni; (Élénk helyeslés jobbfelől) ez a magyar parlament méltó­ságával meg nem fér. (Élénk helyeslés.) Holló Lajos: T. képviselőház! Én meg­nyugvással veszem tudomásul a t. ministerelnök ur azon kijelentését, mely szerint a pénzügyi kor­mányzat a végrehajtás folyamán a törvény intéz­kedésein és szellemén túl nem fog menni. Mind­azonáltal én részemről olyan aggályokat véltem felfedezni már eddig is a kiadott utasításokban, melyek némi ellenmondásban állanak a törvény szellemével. így például, a melyek — mint érin­tettem — arra vonatkoznak, hogy a felek pótló bizonyítékai nem fognak használtathatni még azon esetben sem, ha azok a pénzügyi kormányzat bizonyítékainak megczáfolására vonatkoznak. No már azt a magyarázatot, hogy a fél ezen pótló bizonyítékokat még akkor sem használhatja, mikor a pénzügyi kormányzat bizonyítékait akarja velük megdönteni — szerintem — a törvény szellemé­ből következtetni épen nem lehet. De ha méltóz­tatik ugy eljárni,, mint azt a t. ministerelnök úrtól hallottam, hogy tudniillik ő és a pénzügyi kor­mányzat a kártalanításnál követendő eljárásukban, tehát az általam említett esetekre vonatkozólag is a törvény szavait és szellemét fogják alkalmazni, akkor ezen aggályokra nézve is meg vagyok nyugtatva. (Helyeslés.) Elnök: E szerint a szöveg a Holló Lajos képviselő ur által beadott módosítás szerint a kö­vetkező lenne: (Olvassa.) „Az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanításról szóló 1888. évi XXXVI. törvényczikk 10. és 13. §-aiban a kár­talanítási igények bejelentésére és a bizonyítékok becsatolására, illetve bejelentésére 1889. évi már­czius hó 3l-ikére kitűzött záros határidő 1889-ik évi ápril hó 30 ikáig meghosszabbittatik." Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. T. ház! Az 1. §-hoz Holló Lajos képviselő ur irályi változtatást ajánlván, azt hiszem, legczél­szerííbb lesz a szerint szavazni, hogy az egészre nézve fogom kérdezni, elfogadja-e a t. ház válto­zatlanul az eredeti szöveget; ha nem fogadja el, kérdezni fogom, elfogadja-e a t. ház azon módo­sítványt, melyet Holló Lajos képviselő ur beter­jesztett. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e az eredeti szöveget változatlanul, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el és kimondhatom azt is, hogy Holló Lajos képviselő ur módosítványát fogadja el a t. ház. Következik a 2. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 2. §-t). Hegedüs Sándor előadó: Kérem a t. házat hogy ezen 2. §. első sorában ezen szó helyett: „megváltoztatnak", méltóztassék tenni: „megvál­toznak". (Általános helyeslés.) Elnök: Kérdem a t, házat, méltóztatik az előadó ur által ajánlott irályi módosítást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) E szerint a szakasz az előadó ur által ajánlott irályi módosítással el­fogadtatott. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogad­tatván, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend további tárgya: avéd­erőről szóló törvényjavaslat 24. és 25. §-ainak s az azokra vonatkozó határozati javaslat tárgyalá­sának folytatása. Nagy István jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! Igen szép mondása az a kereszténységnek: Ha isten segedelmével nem építjük házunkat, hiában dolgozunk és építünk! Mi, kik itt a törvényhozás termében hivatva vagyunk törvényt alkotni, elmondhatjuk ez után: Ha nem a szabadság, nem a nemzeti művelődés és haladás szellemében alkotjuk törvényeinket és építjük hazánk épületét, hasztalanul munkálko­dunk, gyors lesz a mi pusztulásunk. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, a szőnyegen levő törvényjavaslat 25. §-át azon szempontból fogom bírálat tárgyává tenni, hogy vájjon megfelel-e a szabadság eszmé­jének és vájjon a nemzeti művelődést mily mérv­ben és mily irányban érinti. Előre bocsátom, hogy Rómában létem alkal­•ib*

Next

/
Thumbnails
Contents