Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-201

201. országos ülés márczius 12-én, kedden. 1889. 363 fog elérni, mint ha az ellenkezőt tenné. (Élénk helyeslés és tetszés balfelől.) Gróf Zichy Jenő: T. ház! (Halljuk ! Hall­juk!) Igen röviden fogok szólani (Halljuk! Hall­juk!) és nem fogom követni t. barátom Thaly Kálmán példáját, a ki egy rövid incisióra tett észrevételekre hosszú beszédet tartott. (Halljuk! Halljuk !) Utolsó felszólalásom óta magas hullámokat vetett e házban a vita és talán, ha ezen szenvedé­lyes küzdelem medrében tovább folyik a vita, ma nem szólaltam volna fel s ha teszem ezt: teszem azért, mert csendesebb körülmények közt egy oly észrevételt hallottam épen az imént, melyre lehe­tetlen, hogy megjegyzést ne tegyek. (Halljuk! Halljuk !) Tarnóczy barátom ugyanis azt mondotta, hogy parlamentáris felfogás szerint nem egymást legyőzni, de meggyőzni volna feladatunk. Hogy miként hozzák ezt (a jobboldal felé fordulva) önök uraim, összhangba azzal, a mi a 14. §-nál történt, ezt nem értem. Küzdöttünk, megkisérlettük önöket, araim, érvekkel meggyőzni: önök erre feleltek és legyőztek bennünket 126 votummal. (Helyeslés és tetszés balfelől) Es azon 126szónyi lesújtó többség győzelme után önök adták be a kulcsot (Ugy van! a szélső balon) és elfogadták azt, a mi miatt egyik­másik képviselő kénytelen volt köréből kilépni. (Ugyvan! balfelől.) Csakugyan nem lehet tagadni, hogy rossz tanácsadó a szenvedély bármely emberi cselek­ményben, (Ugy van! balfelől) legyen az politikai, vagy magánélet. És azért uraim, ne tessék a szen­vedélyeket felébreszteni, mert vajmi könnyű azo­kat felébreszteni, de megfékezni vajmi nehéz. (Ugy van! balfelől.) Ezen vitában minden pártra, a most párton­kivüliekre azt is mondták, hogy nem jó hazafiak és azt is, hogy nem számolnak a külpolitikával; azt is, hogy nem akarják, hogy a véderő teljes mértékben fejlődjék. Uraim, ez helytelen felfogás : mert nem hiszem, hogy e házban bárki volna, a ki a jelenlegi politikai constellatiók súlyos voltát el nem ismerné (Ugy van! balfelől) és nem hiszem, hogy bárki közülünk a jelenlegi politikai constel­latiókban a külfölddel szemben mást, mint a jelen­leg fennálló német-olasz hármas szövetséget nem helyeselné. (Ugyvan! balfelöl.) Ebben leljük táma­szunkat a külpolitikában és a közös védelemben és ugy, a mint mi akarunk rájuk számítani, ugy nyugodtan számíthatnak ők reánk is, mint egy erős, önmagában consolidált államra. (Ugy van! balfelől) Sazért lehet eltérés köztünk egy törvény­megalkotás módozataira nézve, de a véderőre nézve nincs köztünk egy sem, kikészségesen nem járulna hozzá, hogy az a legnagyobb mértékben kifejlesztessék. (Helyeslés a baloldalon.) De hogy is lehetne ezt tagadni, t. ház. Tes­sék megnézni, a történet leghűbb tükre egy nem­zet fejlődésének. Vájjon nem látjuk-e, hogy Mária Teréziától egész az utolsó delegatióig ez a nemzet nem habozott és nem alkudozott, mikor arról volt szó, hogy pénz- és véráldozatot hozzon a trón és haza megvédésére. (Ugy van! balfelől.) Tehát, uraim, nem helyes, nem igazságos vád, azt mondani, hogy mi a törvény létrejövetelét meg akarnók akadályozni. Mi hozzájárultunk volna a törvényjavaslathoz és gyorsan folyt volna a vita, de tetszett volna a törvényjavaslatot ugy beadni, hogy azt elfogadhassuk; (Ugy van! bal­felöl) ugy, hogy az első sérelmes pont a 14. §., olyan lett volna ,mint a hogy később szerkesztették és elfogadták a nagy győzelem után; (Ugy van! balfelől) és tetszett volna a második aggályos pont­ban nemzeti, állami létünk jogosultságát elis­merni, (Helyeűés balfelöl) akkor az esetleges két évi szolgálat ellen sem lett volna kifogás, mert ugy a mint Austriában egy év alatt könnyen letehe­tik a tiszti vizsgát, mert ott tudnak németül, ugy nálunk sem lett volna szükség a második büntetési évre, mert le tudták volna tenni a tiszti vizsgát az intelligens ifjak. (Ugy van! balfelöl.) Minthogy én ezen meggyőződéstől vagyok áthatva és sohasem tudnék ráállni arra, hogy uta­sítást fogadjak el ott, a hol törvényt lehet alkotni, sajnálom, de ezen ponthoz hozzá nem járulhatok. (Zajos helyeslés bal-- és szélső baloldalon.) Nagy István jegyző: Lipthay Károly! Lipthay Károly: T. ház ! (Halljuk! Hall­juk!) Azon hazafias aggodalom, melyet a véderő­törvényjavaslat 25. §-ának nemzeti, társadalmi és politikai legszentebb érdekeinket fenyegető volta keblemben keltett, nem különben azon túloldali több képviselő uraltál hangoztatott felfogás, mely a béke idején való katonai szolgálatot a háború esetén való védkötelezettséggel és az önkéntesi intézmény két évre való meghosszabbítását a jog­egyenlőség elvének alapján a három évi katonai szolgálattal párhuzamba állította, indított engem arra, hogy ugy e szakaszszal, mint e felfogással és némely invectivákkal szemben állást foglalva, szót kérjek. (Halljuk! Halljuk!) Rövid és tárgyilagos leszek, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) Hogy a jogegyenlőség mai korszaká­ban minden fegyverfogható honpolgár személyes védkötelezettséggel tartozik az ország védelmére, azt mindnyájan osztjuk, mert az megfelel a demo­cratia, az igazság és a jogegyenlőség elvének, mely Magyarországon megtalálja érvényesülését abban, hogy háború esetén az önkéntes is csak ugy, mint bárki más, helyt állni tartozik és ez értelemben a védkötelezettséget háború esetén a jogegyenlőség elvének követelményeivel pár­huzamban állítani, tökéletesen correct. De szerény nézetem szerint nem igy áll a béke idején való katonai szolgálat ügye, mert hiszen az nem egyéb : 46*

Next

/
Thumbnails
Contents