Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-200

338 •iW). országos ölés márcnus ll-éu, lietfiin. 1S%. kitejtette, hogy az agy működésének természeté­ből következik, hogy azok, a kik két évig elvonat­nak tanulmányaiktól, többé a tanulói pályára visszatérni nem is fognak, vagy csak kevesen fog­nak visszatérni. Az agy működéséről, a lélek munkájáról ez a mai psyehologiának és a mai paedagogiának a felfogása. A magam részéről ezt még csak egy ténynyel kivánom illuítrálni. (Halljuk !) Sokan vagyunk, t. ház, a kik emlékszünk az 50-es évekből azokra az elzüllött fiatal emberekre, a kiket a forradalom tanuló pályájuk közepén talált (Halljuk! Halljuk! a ssélsö baloldalon) és a kik nem egészen két évi katonáskodás után nem tudtak többé tanulmányaik­hoz visszatérni, hanem, a mennyiben vagyon­talanok voltak, jó emberek ajtaján és házánál tengődve végezték be életüket. (Ugy van! bal­felöl) Én akkor mentem be a gymnasiumba, egy internatusnak lettem növendéke; én azokra is emlékezem, mert együtt laktam velők, a kik kö­züiök visszajöttek az iskolába; nem is tanulni, csak az iskolába; el is végezték az iskolát, de nem a tanulmányt; beszéltek harczaikról, de nem a könyvről (Halljuk!) s a mennyiben az életben oly pályát választottak, a mi szellemi foglal­kozássaljár, nyomorúságára szolgáltak maguknak és másoknak. Agyuk nem tudott többé a szel­lemi foglalkozáshoz visszaidomulni. Nem lesz másképen ezen mostani kísérlettel sem. Az a 10 évi tapasztalat, a meddig ez a törvény, ha ugyan törvénynyé lesz, fenn fog állani, meg fogja győzni a t. képviselőházat arról, hogy a lélektan törvényeit büntetlen megsérteni katonai törvény alkotásában sem szabad. (Helyeslés és tetszés balfelöl.) En ugy hiszem, hogy ebbe a paedagogiai hibába a t. kormány csak ugy me­hetett bele, hogy épen akkor, mikor e törvény­javaslat készült, a cultusministeri táreza nem volt betöltve s az akkor fennállott ideiglenes intézkedésben a kormány nem találta meg az alkalmas tanügyi tanácsadót. (Ugy van! balfelöl.) Ez a második évi szolgálat az főképen, a miért a törvényjavaslatot jelenlegi szerkezetében el nem fogadhatom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Jónás Ödön képviselő ur kivánja félremagyarázott szavainak értelmét helyre­állítani. Jónás ÖdÖn:T. ház! (Halljuk!) A mit a t. képviselő ur a magyar és német nyelvnek a vizsgálatokon való alkalmazására nézve engem apostróphálva mondott, az igenis kifejezést talál a véderő-bizottság által benyújtott határozati javas­latban ; de engedelmet kérek, én azon határozati javaslatot nem fogadtam el és kérem, méltóz­tassék nekem megengedni, miután ezen kérdést csak egy helyütt érintettem beszédemben, hogy felolvassam azt, a mit erre nézve mondtam; (Halljuk!) meg vagyok győződve róla, hogy a t. képviselő ur teljesen félreértette szavaimat. Azt mondtam Grajári t. képviselőtársam ha­tározati javaslatára, hogy azt elfogadom, mert abban határozottan meg van mondva, hogy a vizsgálaton a magyar nyelvet használhatják az egyévi önkéntesek, minden megszorítás nélkül; nézetem szerint nincs tehát kötve a magyar nyelv használata sem az egyes tantárgyakhoz, sem az egyes tantárgyak részleteihez, ugy mint azt a véderő-bizottság határozati javaslata ki­fejezi. Ezt mondtam és igy a t. képviselő ur teljesen félreértette szavaimat. (Ugyvan! a jobb­oldalon.) Dárdai Sándor jegyző: Gróf Pongrácz Károly! Gróf Pongrácz Károly: T. ház! Nem volt szándékom a 24. és 25. §-ok tárgyalásánál szólni, miután az általános vita folyamán néze­teimet e tekintetben kellőleg kifejtettem, vala­mint azon feltételeket is hangsúlyoztam, melyek­nek teljesítése vagy nem teljesítése szavazatomat irányítani fogja. Hogy felszólalási jogommal élek, az azon enuntiátiók következtében történik, melyek szombaton e házban elhangzottak és melyeket szó nélkül nem Nagyhatok. (Halljuk!) Thaly Kálmán képviselőtársam szombaton sértő nyilatkozatot tett tótajkú választópolgár­társainkról. (Mozgás a szélső balon. Halljuk! Hall­juk!) Én magam ily kerület bizalmából foglalom el e helyet s magamat nem tót, de magyar embernek és magyar kerület képviselőjének tartom. (Általános helyeslés.) Tótajkú polgártár­saink a magyar állameszméhez híven ragaszkod­nak, (Általános éljenzés. Ugy van!) a hazának mindig hű fiai voltak, kik jó és rossz időkben a haza sorsában osztozkodtak, (Ugy van! Ugy van!) jó katona, törvényt és királyt tisztelő nép­faj ez, (Altalános tetszés) mely hazánk szentesí­tett törvényei szerint ugyanoly polgári jogokkal bir, mint az országunkban élő bármely más nép­faj. (Ugyvan! Ugy van!) Ennek következtében az ő szavazatuk a választásnál ép oly mélyen esik latba, mint bármely más ajkú polgáré és az általuk választott népképviselő a másik mögött nem áll. (Általános helyeslés.) Ennyit vagyok bátor kimondani és meg vagyok győződve, hogy Thaly Kálmán t. kép­viselőtársam, a ki mindenesetre csak a vita he­vében használta e kifejezést, (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) az alkalmat fel fogja használni arra, hogy azt új felszólalás által rectincálja. (Általános helyeslés.) Áttérek most egy reám nézve sokkal sérel­mesebb enuntiatióra : Eötvös Károly képviselő ur nyilatkozatára. (Halljuk! Halljuk!) Hihetetlen, de mégis megtörtént, t. ház, hogy a magyar országgyűlés egy nyilt ülésében egy ma-

Next

/
Thumbnails
Contents