Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-199

199. országos ülés múrczius 9-én, szombaton, 1888. 309 törvény nem változtat a nagy többség helyzetén, hanem csak a művelt osztályokat sújtja esetleges két évi szolgálattal. Ez okot felhozni bizonyára nem czélszerű, mert ez az osztályok egymás elleni izgatása. Összeszedhetnek a katonakötelezettek nagy tömegéből, pl. a munkás-osztályokból feliratokat, melyek azt tartalmazzák, hogy nekik mindegy, akármit csinálnak a művelt osztályokkal. De ez a mellett hogy rossz vért fog szülni, nem fog czélra vezetni. Az érdekközösség a művelt és a kevésbé művelt, pl. föídmívelő-osztály között sokkal természetesebb, hogy sem ezen változtatni lehessen. Vannak a javaslatnak oly pontjai is, melyekkel más osztályok nincsenek megelégedve. Ha már most ép a művelt osztályokat, kik eddig ugy a hogy meg voltak elégedve sorsukkal, felizgatjuk, ezek szívesen fognak egyesülni a többi osztályokkal, melyek viszont örömmel fogják elfogadni a művelt osztályokat vezérül az ellenszenv kifejezésében. De nemcsak moraliter fog gyengülni a hadsereg és pedig oly mértékben, hogy korunk hadvezérei az oly hadsereggel, melyben annyi az elégedetlen elem, még manőverre sem mernének elmenni, nem hogy hadjáratra. De számszerint is meg fog gyengülni a hadsereg akkor, ha a válság beáll, még pedig ugy, hogy az otthon maradt elégedetlenség esetleges kitörései megzabolázására az activ hadsereg egy tetemes részét ki kell vonni a háborúból, vagy hanem is ezt az esetet vesszük, csupán azt, hogy az elégedetlen elemeket erővel kell a hadsereghez a veszteségek pótlására összeszedni, ez maga elég a hadsereg számszerinti meggyengítésére. De mi lesz még ennek további következménye a monarchia védképességének gyengítése tekintetében ? Az, hogy szövetségesei gondolkozóba fognak esni, vájjon egy oly állammai, mely hadseregében és véderejében oly módon meg van moraliter és számszerint gyengítve, czélszerű és előnyös-e szövetségi viszonyba lépni? Én, t. ház, már állásomnál fogva sem tudhatom, hogy akiilhatalmak vezérpolitikusai miként gondolkoznak; de azt, a mi már úgyis fel lett említve, hogy az osztrák-magyar monarchia NémeTörszággal szövetségi viszonyban van, örömmel üdvözlöm, mert NémeTörszág egyike a legnagyobb hatalmaknak és szomszéd ország s azt hiszem, hogy egymásra vagyunk utalva. De. 1 ház, vegyük már most NémeTörszágot, hogy NémeTörszág vezérpolitikusai micsoda nézeten vannak azon tekintetben, hogy mily politika követendő, hogy Austria-Magyarország - szövetsége kivánt és keresett legyen a külföldön, az semmi befolyással nem bir, mert Austria-Magyarországban magában kell meglennie azon erőnek, magában kell meglennie azon képességnek, hogy legnagyobb morális és anyagi erejét ki tudja állítani a szövetségi czél elérésére. (Igás ! Ugy van! szélső balfelöl.) Ha tehát NémeTörszág politikájának vezérférfiai azon nézeten volnának, hogy azon politika kívánatos, mely itt a germanisatiót akarja életbe léptetni: akkor én megvallom, hogy ezen szövetséget nem azért nem tartanám kívánatosnak, mert én a NémeTörszággal való szövetkezést egyáltalában elvetendőnek tartom, hanem igenig azért, mert azt látnám, hogy NémeTörszág saját érdekeit félreérti; mert NémeTörszág szövetséges érdeke csakis azt hozza magával, hogy Austria-Magyarország olyan politikát kövessen, a mely morális és anyagi erejének legnagyobb kifejtését teszi lehetővé, ezt pedig csak mi magunk tudjuk megítélni. (Helyeslés szélső balfelöl.) T. ház! Mindezek után befejezhetném beszédemet, ha kötelességemnek nem tartanám egész röviden még csak egy körülményre hivni fel a t. ház figyelmét és pedig ez azon körülmény, a melynél fogva ezen t. házban azon zajos jelenetek, a mint azokat nevezik, előfordultak és a melyek némelyek nézete szerint, a t. ház tekintélyét aláássák s melyekkel különösen minket, a ház ezen oldalán ülőket, vádolnak. (Halljuk! Halljuk!) Szükségesnek és kötelességemnek tartom ezen dolgot tüzetesen megvilágítani s ezzel tartozom nem csak a t. ház iránti tiszteletemnek, de tartozom a nagy közönségnek is, a mely már kétségben van az iránt, hogy mit tartson azokról a dolgokról, melyek itt a ház kebelében lefolytak. (Halljuk !Halljuk!) Hogy minket vádolnak az igen t, túloldalról, hogy ezen zajos jelenetek által, melyek előidéztettek, ezen ház tekintélyét csökkentjük: én ezt csakis annak tulajdonítom, hogy e kérdést helyrelenül méltóztatik felfogni. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mert ezen zajos jelenségek. t. ház, melyek a házban előfordulnak, csak kórjelek, sympthomák, a melyekabban rejlenek, hogy a ház tekintélye megingattatott; mert csakis megingatott tekintélyű házban történhetnek zajos jelenségek. (Zajos helyeslés balfelöl.) Ho#y a ház tekintélye csakugyan megingattatott, erre nézve engedje meg a t. ház, hogy néhány példát hozzak fel azok közül, a, melyek itt különösen e törvényjavaslat benyújtása alkalmával történtek. Nagyon természetes, hogy én — kötelességem is, de azt hiszem, meggyőződésemmel is megegyez — azon párt szempontjából fogom tárgyalni e kérdést, a mely párthoz szerencsém van tartozni. Ehhez jogom is van, bár igyekezni fogok, a menynyire lehet, hogy tárgyilagos legyek e dolog elbírálásában. Mi történhetett tehát, t. ház, a mi arra vezethetett, hogy a ház tekintélye megingattassék. Legelőször is vegyük ezen törvényjavaslatot, a melynek nem tartalmát, hanem intentióját akarom itt bírálatom tárgyává tenni. (Halljuk!) Lehet ugyanmondani azt,hogy az intentiót birálattárgyává tenni nem lehet, de igenis törvényjavaslatnál