Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-199

199. orsiágos ülés márczins 9-én, szombaton, 18S9. 307 ban már becsempészve, hogy a fogalmakat össze­zavarja és igy az alkotmányos jogok csorbítására ürügyül szolgáljon. (Helyeslés. Ugy van! a szélső haloldalon.) De mi van hát, ha közös hadsereg tulajdon­kép nincs ? Van egy császári és királyi hadsereg, a melynek keretébe igenis belé illik a magyar hadsereg, egy hadsereg minden attribútumával, magyar hivatalos nyelvével és magyar vezény­szavával, Ez törvény szerint az értelme annak, a mely értelmet a,67-iki törvényeknek adni lehet.He ez az életben a gyakorlatban nincsen megvalósítva. Tehát honnan van az mégis, hogy ez a közös hadsereg elnevezés egyáltalában támadhatott, holott annak az 1867 : XII. törvény czikkben nyomát sem lehet találni? Én erre más okot nem találok, mint azt, hogy a német nyelv az összes hadseregben közös használati és hivatalos nyelvvé tétetett. Ez az egyetlen közösség, a mi erre a had­seregre nézve áll, de ez sem áll a szövetséges országokra nézve, mert tudjuk, hogy a német nyelv egyikállamban sem állami, sem nem hivatalos nyelv. (ügyvan ! ügy van la hal-és szélső bahldahn.) Hogy mennyire van befolyással a nyelv arra, hogy vala­mely hadsereg egységes vagy külön álló legyen, erre nézve csak egy pár példát idézek. (Halljuk!) Az angol vagy az amerikai hadsereget senki sem fogja egységesnek vagy közösnek mondani, pedig mindkettőnél az angol a hivatalos nyelv. A spanyol, mexikói, chilei, perui hadseregekről sem fogja mondani senki, hogy egységesek vagy közösek, pedig mindeniknél a spanyol a hivatalos nyelv. (Ugy van! Ugy van! a hal- és szélső halolda­lon.) Ezekből látszik tehát, hogy semmi befolyást nem gyakorol a nyelv egysége e hadseregek kö­zösségére vagy egységességére, a melyekben még annyira sincs meg semmi feltétele a közös­ségnek, mint a mi hadseregünkben. (Ugy van! a hal- és szélső baloldalon.) De hisz a hadsereg egységére semmi befolyással sincs az sem, ha annak egyes számot tevő részei külön hivatalos és külön vezényleti nyelvvel birnak, mert Gari­baldi csapatairól, melyekkel a volturnói csatát megnyerte, csak nem mondhatja senki, hogy nem volt meg az egység; pedig ott .a magyar légio képezte a legdicsőbb, legkitűnőbb részét a csapa­toknak, mely magyar vezényszóval magyar zászló alatt küzdött és felesküdött az olasz egység mel­lett Magyarország függetlenségére is (Ugy van! Ugy van! bal- és szélső haloldalon) és mégis egy­séges hadsereg volt az, a mely a volturnói csatát megnyerte. (Ugy van! Ugy van! a bal­és szélső haloldalon.) Igaz, hogy az igen t. gene­rális uraknak az ilyen hadsereg nem képezi ideálját, de mégis talán jogosan felhozhattam ezen hadsereget például, mely egy országot hódított meg, mely nem kisebb, mint a két i Sziczilia; mig ellenben az osztrák hadsereg' : elvesztett egy olyan országot, mint Lombard­Velencze, mely a világ egyik legszebb országa. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Mi hát az a vezény­leti nyelv? Nem czél, legalább nem katonai czél, hanem csakis eszköz ; eszköz tudniillik arra, hogy azok a bizonyos testgyakorlatok, katonai tény­kedések, mozdulatok ezzel hozassanak létre, mely mozdulatok és ténykedések a küzdelemben a győ­zelmet legvalószínűbbé teszik. Ha a gyakorlati szabályzat jó, akkor a vezényszó a gyakorlati szabályzat után igazodik. De nem ez a fődolog, hanem az, hogy a katonák helyesen ténykedjenek, nem az a fődolog, hogy milyen legyen az a nyelv, melylyel ezen ténykedés létrehozatik, mert hiszen nem is kell oda nyelv, elég oda jel is, hiszen sok ilyen mozdulatra a jel trombitával is megadható, mely trombiták, azt hiszem, sem az élő, sem a holt nyelvek közé nem fognak soroltatni. (Derültség a szélső haloldalon.) T. ház! Annyival csodálatosabb az, hogy a mi felső intéző katonai köreink, mint egy biztos jelét a győzelemnek állítják oda a német nyelvet s ugy tüntetik fel, mint a hogy feltűnt Constantin­nak az égen megjelent kereszten az in hoc signo vinces; annyival inkább - csodálatos — mon­dom — hogy ezt teszik, mert mindig ezen signum alatt verték meg hadseregöket. (Derültség a bal­és szélső halfelől.) Katonai szempontból, t. ház, főkép miután hivatkozhatom arra, a mit már az általános vitánál volt szerencsém mondani, a katonai hiva­talos nyelv használatáról, hogy tudniillik a had­seregek mai kifejlődésénél, midőn a hadtest-rend­szer áll fenn, a hadtestekből alakittatnak a had­seregek, melyek oly óriási nagyokká nőttek, hogy azokat kisebb csapatokkal kisegíteni nem lehet, hanem a melyek csak mint hadseregek, egymás­nak csakis stratégiai segítségére lehetnek. Mind­ezek után, a miket az általános vitánál bőven volt szerencsém kifejteni s a mik nem hogy megczáfol­tattak volna, de még csak kétségbe sem vonattak e házban, elmondhatom azon meggyőződésemet, a melyet az elmondott okokra alapítok, hogy a nyelvkérdés a magyar hadseregnél katonailag­semmi lényeges befolyást nem gyakorol. (Helyes­lés a hal- és szélső baloldalon.) Politikailag azonban annak igen nagy befolyása van. És itt engedje meg a t. ház, hogy egy perczig megállapodjunk e kiválólag fontos momentumnál ; mert ámbár a politika szerves összeköttetésben a hadsereggel nincs, mégis áll az, hogy a politika képes elő­készíteni a háborúnak sikerét, a mennyire azt emberi számítás szerint tenni lehet; a jó politika a háború sikereit nagyban előmozdítja, a rossz politika pedig a legvitézebb és a legjobb hadsereg mellett is koezkáztatja a háború eredményét. Mert mi a politika? A politika semmi egyéb, mint 39*

Next

/
Thumbnails
Contents