Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-199

306 191) országos 81 és márczins 9-én, szombaton. 1889. nemzetiségeket, a kikben az, hogy a magyar hadseregben a magyar legyen a vezényleti és hivatalos nyelv, mintegy ellenszenvet kelthetne. György Endre: Nem; csak a Lajtkántúliakban! Szentkirályi Albert: A Lajthán-túli nemzetiségekkel nekem nem lehet foglalkoznom, (Helyeslés a szélső baloldalon) már a törvényeknél fogva sem. De ha nem t. képviselőtársam említette fel a magyarországi nemzetiségeket, felemlítették mások és igy azokra vonatkozik az, a mit mondani akarok. Igen kérem, ne méltóztassanak e térre lépni. Magyarországon nemzetiségek nincsenek. Vaunak idegen nyelvet beszélő honpolgárok, de nemzetiségek nem léteznek, mert ez már bizonyos politikai különállást föltételez.. Ha tehát itt nemzetiségi aspiratiókról beszélünk, azokat valósággal felkeltjük. Látjuk, hogy e nemzetiségi aspiratiók hála Istennek, elsimultak annyira, hogy még idegen nyelvű honpolgárok is a hadsereg nyelvének magyarrá tétele mellett kérvényeznek. Ne keltsük fel ismét azon emlékeket, a melyek 1848 óta talán még nem enyésztek el egészen. Tudjuk azt, hogy 1848-ban, a midőo a magyar nemzet oly nagy és lelkes mozgalomban tört ki, a bécsi reaetió is ily fegyverekkel lépett fel. Az idegen ajkú lakosságnak nemzetiségi aspiratióit izgatta fel a magy nemzet ellen; ez adta kezébe Jellasichnak és Hurbánnak a fegyvert és ez okozott olyan véghetetlen nagy szerencsétlenséget, a melynek mi, a kik akkor éltünk, tanúi voltunk. Ne kövessük tehát, t. ház, ezt az utat, a mely a legveszedelmesebb, a melyre talán akaratlanul figyelmetlenségből tévednek a vita hevében és a mely ugy tünteti föl a t. kormányt, mintha a német nyelv mellett követett politikánál a 48-iki bécsi reactió politikáját is föl akarnák eleveníteni Most áttérek, t. ház, a közös hadseregnek meghatározására és felvetem azt a kérdést, melyet György Endre t. képviselőtársam is felvetett, hogy mi hát az a közös hadsereg? (Halljuk!) Beőthy Ákos: A kiegyezés philosophiája. (Derültség.) Szentkirályi Albert: Teszem ezt annyival is inkább, mert meg vagyok győződve, hogy a német nyelvnek a magyar hadseregben való használata csakis ezen kifeje? esnek köszönhető. A közösség fogalma két vagy több egyénnek ugyanegy tárgyra vonatkozó egyenjogú birtoklását jelenti. A közösség tehát bizonyos birtoklást jelent, a közös hadseregnél tehát azt jelenti, hogy a birtoklás mindkét szövetséges állam részéről egyenjogúlag gyakoroltatik a hadsereg felett. Mit látunk, t. ház? Ha ez igy volna, akkor a magyar hadseregnek fel kellene esküdni a magyar alkotmánynyal együtt az osztrák alkotmányra is és az osztrák hadse. égnek fel kellene esküdni az osztrák alkotmánynyal együtt a magyar alkotmányra is az osztrák császárra és a magyar királyra is. Ez pedig nem történik; hanem az összes hadsereg;, az úgynevezett közös hadsereg hűséget esküszik a közös uralkodónak. Ez, t. ház, az alkotmányos világban igen különös jelenség, mert ez a hadsereget egészen külön választja az alkotmánytól; oly hatalmi eszközzé teszi, a melyre az alkotmánynak épen semmi befolyása nincsen. Meg lehet ezt magyarázni, úgy, hogy hiszen a hadsereg felesküszik a magyar király iránti hűségre, a ki a magyar alkotmányt köteles fentartani és ez egy eszköz azután arra, a melylyel a magyar alkotmányt megvédelmezze. Igen, ha ez igy volna, akkor ez a magyarázat tökéletesen helyes volna. De mivel a közös hadsereg közös uralkodóra esküszik, akkor ezen közös uralkodónak ez a közös hadsereg csak arra lehet eszköz, hogy egy közös országnak alkotmányát védelmezze meg, közös ország és közös alkotmány pedig nincsen. Igy tehát ez a magyarázat teljesen tárgytalanná válik. Azért is alkotmányos szempontból igen fontos dolog volna, hogy ez a közös hadsereg elnevezés eltörültessék; mert mig ez az elnevezés megvan, addig azt a hadsereget az alkotmánya keretéhe beleilleszteni nem lehet, (ügy van! a szélső baloldalon.) De hát mi a közös ebben a hadseregben? Az a közösség talán, a melylyel ezen hadsereg iránt a két szövetséges ország tartozik? A hadseregnek közös kiegészítése ? A hadsereg nagyságának közös meghatározása, eltartása. De látjuk, hogy ez mind nem közös, a hadügy és védrendszer sem levén közösügy, az ezeken alapuló hadsereg sem lehet közös. A hadsereg iránti kötelezettség terén látjuk a legélesebben elválasztó vonalakat. Mert hiszen időről-időre egyezség útján határozza "meg a két alkotmányos állam a hadsereg nagyságát; egyezség útján határozza meg, hogy mennyi esik az egyik államra és mennyi a másikra; egyezség utján határozza meg azt, hogy mibe kerüljön ezen hadseregnek fentartása és mindenik állama hadsereg kiegészítésére, fentartásáraszükséges pénznek és az ujonczoknak megszavazására nézve külön-külön határoz a nélkül, hogy erre befolyása volna az egyik államnak a másikra. Mert hiszen, ha a Lajthán-túli rész megtagadná az ujonczokat és a költségeket, mi ezt tenni nem vagyunk kénytelenek, hanem beszolgáltatjuk az ujonczokat, megszavazzuk a költségeket, vagy pedig ha ők szolgáltatják be az ujonczokat, mi pedig megtagadjuk, az ő kötelezettségük tovább tart, a mienk megszűnik. Igy tehát közösséget látni ebben, teljesen lehetetlen. Már most mi tehát a közös hadsereg? Megmondhatom ezt már most egy szóval. Az semmi egyéb, mint egy nagy non sens. Azért van törvényhozásunkba is legújab-