Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-198

l!»s országos ülés márezins s..<in, pénteken. 1*SH. 301 A ministerelnök urnak e cinismusa az, a mely őt oly görcsösen tartja azon székben s bármiféle botlásokat is kövessen el, nem akar állásáról leköszönni. De kérdem azt, vájjon azok, a kik e parlamentben s kint a koronánál támogatják s befolyásos szavaikat latba vetik mellette és őt minden körülmények közt fenn akarják tartani ministerelnöki székében, jó szolgálatot tesznek-e a nemzetnek és a hazának és a szabadelvűpártnak. Szerény meggyőződésem szerint azon factorok ezt csak azért teszik, mert a mérsékelt ellenzéknek, melynek én nem vagyok tagja — tehát érdekből nem beszélek — vezére iránt személyes ellenszenvvel és családi gyűlölettel viseltetnek. E nemzet 1867. óta, a mikor a kiegyezés a nemzet és korona közt megtörtént, a korona iránt a legnagyobb loyalitással viseltetett s minden alkalommal, igaz, hogy megvitatva a kérdéseket, de a legnagyobb készséggel megszavazta azon öszszegeket, melyek a hadsereg részére kívántattak. Van-e Európában egyetlen egy uralkodó is, a ki elmondhatná azt, hogy államának bármelyik zugában lehajthatná fejét a nélkül, hogy testőrökkel őriztesse életét s kinek életét a haza minden polgára igyekezik megvédeni s annak biztossága felett őrködni. Szükség volt-e tehát arra, hogy a javaslat e házba behozassák? Szükség volt-e e szeretetet, e bizalmat megingatni. (ügy van! balfelöl.) Nem bennünket ér a felelősség, hanem azokat, kik ily javaslatokat hoztak be, a kik a magyar állam nyelvét, mely bennünket Isten és ember előtt megillet, le akarják sülyeszteni a nemzetiségek nyelvére. Hisz ha van honvédségünk s annak magyar a vezénynyelve, miért ne lehetne a tiszti vizsgát magyar nyelven letenni, eltekintve a szolgálati nyelvtől? Én tehát ismétlem, minden bajért, melyért a felelősséget a túloldal reánk hárítja, rájuk visszahárítok s kijelentem, hogy e szakaszt, mely hazánk közjogát és a nemzet méltóságát séiti, el nem fogadom. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Elnök: György Endre kivan személyes megtámadtatás czímén szót emelni. (Zaj. Mozgás.) Kérek csendet! György Endre: Ugron t. képviselő ur azt mondta, hogy tőlem önálló nézeteket hallott, de önálló szavazatot soha. Egyúttal azt mondta, Horváth Gyula t. képviselőtársamra vonatkozólag, hogy ellenzéki idegei nem bírják meg a gyors nézetváltozást. Bátor vagyok erre nézve csak három tényt felhozni. A tiszavidéki vasút tárgyában a kormány ellen szavaztam, midőn ő a kormánypárton ült. Szavaztam az ipartörvény ellen, midőn ő a mérsékelt ellenzéken ült és szavaztam a vámtarifa ellen, midőn ő már a szélbalon ült. (Nagy derültség és tetszés jobbfélöl.) Varasdy Károly: T. ház! Ugron Ákos t. képviselőtársam azt állította, hogy midó'n én tegnap e házban felszólaltam, nem választókerületem érdekeit, hanem a magam érdekeit képviseltem. Visszautasítom azt az állítást, hogy midőn itt a házban egy országos képviselő felszólal, saját érdekében szólal fel. Midőn, mint országos képviselő felszólalok, nem lehetek hivatva sem a népgyűlések, sem a körmenetek, sem a tüntetések közvéleményét képviselni, hanem a nemzet érdekeit. (Helyeslés jolbfelóí.) Horváth Gyula: T. ház! Most értesülök arról — György Endre képviselőtársam felszólalásából magyarázom ezt ki — hogy a t. képviselő ur engemet nézetváltozással vádolt. Ha ezt megtette, én is szót fogok kérni személyes kérdésben. (Ellenmondások, a bal- és szélső balról.) Ha nem tette — mint itt hallom — akkor nincs szavam. Ugron Ákos: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk! Zaj.) György Endre t. képviselő ur engem azon előadásra, melyben személyét érintettem, gyors politikai nézetváltoztatással vádolt. En büszkén ismerem be és elfogadom t. képviselőtársamnak azon nyilatkozatát, hogy nézetemet változtattam. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nézetemet változtattam 1878-ban, midőn Boszniát és Herczegovinát occupálták; változtattam pedig azért, mert a t. ministerelnök, midőn elmentünk a választásra, azt mondotta kérdéseinkre a szabadelvű párti clubban, a mikor Asbóth János t. képviselő ur nem ottan, (a jobboldalra mutat) hanem ezen az oldalon (a baloldalra mutat) ült, hogy nem czélja a monarchiának sem délen, sem délkeleten határait kiterjeszteni. Ennek niegfelelőleg mondtam el programmomat választóim előtt és midőn azt láttam, hogy a ministerelnök ur ennek ellenkezőjét cselekedte, igenis, hazafiúi kötelességet teljesítettem, hogy a pártból kiléptem. (Élénk helyeslés a szélső balfelöl. Felkiáltások a szélső baloldalon: Hazugság volt! Nem volt napraforgó, mint sokan!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak ilyeneket közbe kiáltani; hiszen az ilyenek még tisztességes társaságba sem illenek, nem hogy a képviselőházba. (Élénk helyeslés jobbfelöl : Zaj a bal- és a szélső baloldalon.) Ugron Ákos: Midőn a szabadelvű pártból kiléptem — a mit indokolni akkor szerencsém volt s a mit akkor a párt elnökének is megküldtem — valameddig a függetlenségi pártba be nem léptem, egy pártnak tagjai közé sem tartoztam, hanem pártonkívüli állást foglaltam el. (ügy van! a szélső baloldalon.) Asbóth János: Azt mondta, hogy conservativ, így kerültünk össze! (Zaj.) Ugron Ákos: Asbóth képviselő ur annyit mondott és irt már Össze, hogy jobb lesz, ha nem hivatkozik arra, a mit mondott és a mit irt. (Igaz! ügy van! bal felöl.)