Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-186

jcg 186. országos ülés icbri Én ezen felfogást sem osztom, mert már az általános tárgyalás alkalmával voltam bátor ki­fejteni és kellő statisticai adatokkal igazolni azt, hogy a póttartalék, ha a törvényjavaslat azon szerkezetben, a melyben beterjesztetett, elfogadta ­tik, tetemesen nagyobb lesz, mint a mennyit a tör­vényjavaslat indokolása kifejez. A számítás, t. ház, hivatalos statisticai ada­tokon nyugszik, a mely adatok ellenében még a t. minister urnak sem lehet kifogása, mert ezeket a közös hadügyministerium évenként hivatalos alakban adja ki. Ha ezen statisticai adatok, t. ház, felbontatnak a maguk elemeire és figyelembe vé­tetnek azon újonezmennyiségek, a melyeket a tör­vényjavaslat ugy a közös hadsereg, mint a két fél honvédsége részére megállapít, ha továbbá figye­lembe vétetik az újonczozásnak azon eredménye, melyeket az eddigi 20—21 és 22 éves korosztá­lyok megvizsgálása mutatnak és ha végül figye­lembe vétetik az a körülmény, hogy a törvény­javaslat elfogadása esetén a mostani 4-ik korosz­tály 3-ik korosztály lesz s ha ezeket azután com­bináljuk, az eredmény nagyon tiszta, nagyon egy­szerű és nagyon világos lesz, sőt ha még hozzá teszem azt, hogy a törvényjavaslat ujabb anyagot ölel fel a rendes újonczozáson kivül akkor, mikor a póttartalékhoz a kevésbé alkalmasokat is beso­rozandóknak rendeli, a mi — gondolom — elég nagy fontossággal bir. Ha, mondom, ezeket a statisticai adatokat meg­vizsgáljuk, akkor arra az eredményre jutunk, hogy az eddigi három korosztály átlag véve ki­adta azon létszámot, a mely szükséges volt mint újoncz-jutalék és mint ennek megfelelő 10%-nyi póttartalék; mert csak itt-ott volt szükség a 4-ik korosztályt beszólítani — de nem az egész mon­archiában. Legalább tudomásommal erre egyetlen egy eset sem fordult elő. Ha tehát mo^t a jelenlegi 4-ik korosztály jö­vőre rendes újonczozás alá kerül mint harma­dik korosztály, igen természetes, hogy már a fölös szám is tetemes mennyiséget fog kiadni, mert, mint mondom nagyban és egészben véve a harmadik korosztály adta ki eddig is azon létszá­mot, mely az xíjoncz jutalékot és póttartalékot ké­pezte. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi mi­nister: Most is annyi marad! Horánszky Nándor: Igen, de a 20., 21. és 22., mely eddig háromszor soroztatott, ezen­túl kétszer fog soroztatni. Pedig akárhányszor so roztatik, kétségtelen, hogy kiadja azt a contin­genst, melyet eddig kiadott az a három korosztály. Ha most már az eddigi negyedik is hozzájárul, ez már mint felesleges szám, tetemes mennyiséget og szolgáltatni a póttartaléknak. De hozzá fog önni a kevésbé alkalmasok felölelése is. És ezek, . ház, a harmadik korosztály megvizsgálása után i* 22-én, pénteken. 1889. igen tetemes számban jelentkeznek a statistika szerint. A harmadik korosztályban alkalmatlanok­nak találtak különféle czímeken kerülnek azonban ebbe a cathegóriába; van egy, mely alatt az úgy­nevezett kevésbé alkalmasok, vagyis azok fognak szerepelni, kiknek nincs szervezeti hibájuk, nincs oly betegségük, melynél fogva egyszersminden­korra alkalmatlanok volnának, hanem csakis azon időbeli constructionális gyengeségüknél fogva nem válnak be az újonezok közé s ezek a következő számadatokat mutatják : (Halljuk!) 1885-ben tisz­tán a magyar korona országaiból az úgynevezett „derzeit untauglich"-ok száma kitett 80,328-at, 1886 ban 35,000-et, 1887-ben 33,950-et. Mal­most, t. ház, ha ez az anyag teljesen kiszolgál­tatik a sorozásnak, vagyis hu ez az anyag,amely csak időszerint gyenge és igy esetleg a jövő szol­gálat érdekében, következő években felhasznál­ható, teljesen a sorozó bizottság rendelkezésére fog állani, akkor a dolog természetében fekszik, hogy igen nagy lesz évenkint azok száma, a kik tekintettel arra, hogy a későbbi években szolgá­latképesekké válnak, be fognak a póttartalékba osztatni. (Ugy van! balfelől.) Ezt nem is vonta kétségbe senki és sehol, ez a kérdés vizsgálat tárgyát nem képezte. Ez a felfogás uralkodott a mo­narchia másik államában, midőn ott a törvény­javaslatot bizottságilag tárgyalták, ez a felfogás uralkodik itt is, pl. Pulszky Ágoston t. képviselő­társam a póttartalék végeredményét szintén 400 ezerre tette. Báró Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Tévedt! Horánszky Nándor: Meglehet, hogy té­vedt. De ha at. minister ur a hivatalos adatokat be nem szolgáltatja s azok alapján nem állít elénk combinatiókat, teljes joggal építhetünk azon hi­vatalos adatokra, melyekből az én számadataim vannak véve. (Ugy van! balfelől.) Ha a t. minister ur képes lesz megczáfolni ezen adatokat, szívesen meghajlom előtte, addig azonban azt gondolom, hogy azok állanak, a miket én mondtam. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Egyébiránt, t. ház, a fődolog, melyre mi súlyt helyezünk, az alkotmányos szempont. Nem kép­zelek és nem képzelhetek alkotmányos országot, mely akár a pénz- akár a véradó tekintetében vak­tában szavazzon meg bármit, a nélkül, hogy tudná, hogy ezen áldozatoknak milyen mértékéről van szó. (Helyeslés baloldalon.) Meg volt ez állapítva törvényeinkben eddig is. Hisz tudjuk, hogy a pót­tartalék eddigelé a hadi létszámnak 10 százalékát képezte és mi, t. képviselőház, midőn ezen módo­sítványt benyújtjuk, nem vagyunk az ellen, hogy a póttartalék kellő számban, kellő mennyiségben bo­csáttassék a hadügyi kormányzat rendelkezésére az ország megvédése czéljából, de mi az alkotmá­nyos szempontot meg akarjuk mentem, megmen-

Next

/
Thumbnails
Contents