Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-192
|3g 193. országos ülés márczius 1-én, pénteken. 1889. magyar hadseregnek állani lehetne, szerintem | kellene. Tehát az 1867 : XII. t.-cz. azon rendelkezése, hogy a magyar hadsereg igenis létezik, mint az összes hadseregnek kiegészítő része, papíron fennáll, tényleg nincsen életbe léptetve. (Helyeslés, ügy van! a szélső baloldalon.) így vagyunk e törvénynyel is, mint a hogy 300 év óta számtalan törvényczikkel voltunk, hogy megengedték a jogot a papíron, de mindig tudtak utat és módot találni arra, hogy az életbeléptetni sohasem fog. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Ivánka Imre t. képviselő ur beszédének második részében, a mely már most szorosan véve az egyéves önkéntesi intézményre vonatkozik, az Ő bunyevácz választóinak véleményére hivatkozott és azt mondotta, hogy mikor ezek maguk közt tanácskoztak, ugy okoskodtak: mi 6—8-an fizetünk annyi adót, mint egész Szabadkán az összes ügyvédek és tanárok, mi nem kívánunk semmi kivételt fiainknak, szolgáljanak azok 3—4 évig, tanuljanak meg magyarul és németül. Mit tesz a képviselő ur, a mikor ezt felhozza? Szembeállítja az egyévi önkéntesi intézmény szempontjából a vagyonnal biró, de felsőbb műveltséggel nem biró osztályt a vagyonnal nem biró, de művelt osztályokkal. (Helyeslés a bal- és a szélső balfelöl.) A t. ministerelnök ur pedig ugyanezen kérdésre vonatkozólag még az általános vitánál mit tett? Szembeállította a vagyonnal és műveltséggel birót a vagyontalan néposztálylyal. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Ezeket igy szembeállítani azután, eztactica; ez a „divide et impera" elv alkalmazása. (Egy hang a szélső baloldalon: Hivatalos demagógia!) Rátérek a demagógiára is. Még egy harmadik szónoknak beszédéből nem ugyan szó szerint, kell idéznem, hogy e tárgyra áttérhessek, hanem mégis reflectálnom kell a beszédére. Ez gróf Teleki József t. képviselőtársam, a ki a democratia és az egyenlőségi elv tekintetéből nem találja helyesnek, hogy ha a művelt fiatalság számára bizonyos kivételeket teszünk, akkora kivételt, a minőt a jelenleg fennálló törvény tesz, mert azt az álláspontot helyesli, mely a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban van, hogy tudniillik szigorittassanak a feltételek, melyektől az egyévi önkéntesi szolgálat függővé tétetik. Hát, t. ház, ha a democratia elvét ellentétbe akarjuk állítani a születés aristocratiájával, ez lehet helyes, ha ellentétbehozzuk apénzaristocratiával, ezt is lehet, ez sem helytelen; de veszedelmes, ha ellentétbe hozzuk a szellemi aristocratiával. (Ugy van! a balés szélső baloldalon.) Ez igenis demagógia: ellen tétbe hozni az egyenlőség elvét a szellemi aristocratia elvével, ez igenis a demagógia, mely oehlocratiára vezet. És itt, nehogy féíreértessem, hozzá kell tennem, hogy én ezen intentiót gróf Teleki t. képviselőtársamnak nem imputálom. Azt hiszem, hogy neki nem volt ez a szándéka, hanem inkább a vita hevében tette azt vagy talán többetakarván bizonyítani, mint a mit helyesen lehet, ezen tekintetben mintegy elragadhatta magát. Báró Fejérváry Géza honvédelmi ministerí Helyesen mondta! Báró Prónay Dezső: A t. honvédelmi minister ur nézete szerint gróf Teleki József t. képviselő ur igen helyesen cselekedett. Gróf Teleki jóhiszeműségét én sem vontam kétségbe, ezt én is kiemeltem s ennél többet nem tehetek. De azon elv consequentiáját illetőleg engedjék meg nekem, miután ez most napirenden van, hogy egy német költő szavait idézzem : „Verachte nur Vernunft und Wissenschaft, Des Menschen allerhöehste Kraft — Dann hab ich Dich ..." E szavakat adja Göthe Mephistopheles szájába. T. ház! A legfőbb érv, melyet felhoztak az ellen, hogy az egyéves^ önkéntes tiszti vizsgájának kérdése a törvényhozás által legalább foelveiben szabályoztassék, az volt, hogy ez a felségjogok körébe vág, tehát az országgyűlési tárgyalások körébe nem vág. Ez volt a t. túloldal majdnem minden szónokának legfőbb argumentuma. Azonban a fölállított tétel bizonyítására elég okot nem hoztak fel. Meg is czáfolták ez állítást egyrészt Irányi, másrészt Beőthy t. képviselőtársaim. Nem akarom az általuk mondottakat más szavakkal ismételni, csupán egy szempontból akarom kiegészíteni az általuk mondottakat. (Halljuk!) Mire alapítják, hogy az egyéves önkéntesek tiszti vizsga nyelvének megállapítása felségjog? Már magában véve sajátságosnak látszik, hogy egy felségjog definitiójáról van szó, mely csak ily complicáltan fejezhető ki; az egyéves önkéntesek tiszti vizsgája nyelve megállapításának felségjoga? Hallott valaki ilyenről? Olvasott ilyent magyar közjogi kézikönyvekben vagy törvénykönyvben ? Kereken tagadom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ily felségjog praecizirozva nincs, csak magyarázat utján juthatunk arra az eredményre, hogy az e vizsgálatra vonatkozó rendelkezések felségjogot képeznek. A felségjog forrása nem lehet más, mint az, a mi általában hazánkban a jog forrása; hosszas százados gyakorlat, vagy a törvény. (Helyeslés balfelöl.) Oly intézménynél, a mely alig 20 éve áll fenn, oly hosszas gyakorlatról, mely szokásjog forrását képezné, nem lehet szó. így hát csak világos törvény jöhet figyelembe. De a túloldal ép arra alapítja okoskodásait, hogy az 1867: XII. t.-cz. 11. §-a sorolja a felségjogok közé az önkéntesi vizsgára való rendelkezést. Ha törvényt akarunk magyarázni, mely magyarázatra szorul, akkor annak eredetére kell visszamérniönk. Egy törvény sem lehet jogforrás oly intézményre nézve,
