Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-191

ISI. országos ülés február 28 án, estttiirtükön. 1889. jgg ból mulasztották el. (Helyeslés a bal- és sssélső bal­oldalon.) És mert a javasolt intézkedésektől sze­rintem a várt siker nem remélhető, azokhoz a magam részéről nem járulhatok. (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Legyen szabad, t. ház, ezek után befejezésül (Halljuk! Halljuk!) a túloldal tisztelt szónokai egynémelyikének, főként a módosított határozati javaslatot támogató beszédére, néhány rövid észre­vétellel válaszolnom. (Halljuk!) Hegedüs Sándor t. képviselő ur a 14. §. tár­gyalásakor tartott beszédében, a melyben a 25. §. tárgyalásába is belekóstolt, azt az állítást kocz­káztatta meg, hogy a 25. §-t ellenzők közül 1000-ből 999 nem is tudja miről van szó, hanem csak a hamis jelszavak után indulva, kiabálja velünk együtt a germanisatiót, a nemzeti nyelv le­alázását és igy tovább. Nincs megbízásom arra, hogy a tüntetők érdekében szót emeljek, de azt talán állíthatom, megczáfoltatás veszélye nélkül, hogy az a művelt ifjúság, a melynek bőréről van ma szó és azok a túlnyomóan kormánypárti s leg­inkább városi választókerületekben megmozdult választók, a kik önöket a túloldalon többé vagy kevésbé udvarias, de mindig önérzetes határoza­taikkal megörvendeztették, talán csak mégis tud­ják, hogy miről van szó? (Ugy van! a szélső bal­oldalon.) De bármint álljon is a dolog, azt tudom, hogy én ezt a szakaszt, elég gyakran elolvastam s hozzátehetem, a szerénység megsértése nélkül, hogy annak értelmét is fel tudom fogni s mert mindkettőt a t. képviselő úrról is fölteszem, őszin­tén csodálom, hogy mégis állítani volt képes, hogy a vizsganyelv kérdésében a 20 év óta fennállott status quo nem változott. A nyelv kérdését, elszi­getelten tekintve, igaza lehet, de ha figyelembe veszi, a mint kell, hogy eddigelé a tiszti vizsga letétele nem volt kötelező, ma pedig az, oly­annyira, hogy annak le nem tétele esetére súlyos hátrányok állapittatnak meg, akkor lehetetlen azt komolyan vitatni, hogy a vizsganyelv dolgában, annak németségében tehersúlyosbítás, tehát válto­zás, be nem állott volna, (Zajos helyeslés a bal- és szélső balon.) Egyébként én még azt is, joggal, hibáztatnám a javaslatban, ha a vizsgauyelv kérdésében magát stagnatióra kárhoztatta volna. És itt aztán nem lényeges dolog, hogy a nemzet nyelvének mellő­zését, a mit tagadni ugyan lehet, de a mi azért mégis tény marad, önök a status quo fentartásá­nak szelídítik, mi meg ugyanazt nyers őszinteség­gel, de a maga nevén, a nemzeti nyelv lealázásá­nak mondjuk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mert végtére is a kifejezés nem határoz. Jókai t. képviselő ur egyik tréfás könyvében a meg­veretés fogalmának kifejezésére mintegy 100 sy­nonimát gyűjtött össze, de azért alig hiszem, hogy Hegedüs képviselő ur állítani merné, hogy annak, a kit megvernek, kevésbé fájhat az, ha ezt a tényt ugy fejezik ki, hogy jól megrakták, vagy jól helybenNagyták. (Derültség a bal- és a szélső balfelöl.) A lényeg az, miben mindketten egyet­értünk, hogy a fennálló hátrányos helyzeten segí­teni kell, csakis az eszközökben van köztünk eltérés. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Azok, kik a nyelv kérdésében a status quo fentartása mellett küzdenek, ugy azok. kik halva született határozati utasításokkal beérik, szerintem nem birnak arra igénynyel, hogy gyakorlati poli tikusoknak tartassanak, (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) mert azok valósággal nem tudják, vagy megfeledkeznek arról, hogy Königgrätz óta a világ nagyot fordult. Vérből kelt ki a német és az olasz nemzetek egysége s mind a kettő a régi osztrák-német császárság határait vonta szűkebbre, azóta a Balkán-államok népei nemzeti öntudatra ébredtek és egyéniségük kifejtése érdekében sok vért és verejtéket ontottak. Ezeket a jelenségeket csak a vakság ignorálhatja. (Igaz! Ügy van! bal­felöl.) És ezek közepette csak mi maradjunk a régiben, csak mi nézzük közömbösen a népeknek versenyét a nemzeti államokká való fejlődés nagy müvében, a mikor már a megállapodás azonos a visszaeséssel ? (Zajos helyeslés a bal- és a szélső bal­oldalon.) Ezt a megállapodást elnevezhetik önök con­servativ iránynak, hirdethetik, hogy ezt a nemzeti consolidatio törvényei követelik, de az bizonyos, hogy bármire keresztelik el ezt az elmaradást, vele a nemzet fejlődését akasztják meg. (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon ) Az ezredéves kőzetek ős rétegébe ékelt szerves anyag meg­kövesül, a spiritusba rakott praeparatum is nagyon sokáig ellenáll a feloszlásnak, (Derültség) de egyik sem él, nem mozog és nem fejlődik. A különbség közöttünk hát az, hogy önök a nemzetnek jól bebalzsamozott testét befalazzák s megóvják talán a korai végenyészettől, de mi levegőt és napvilágot akarunk neki nyújtani, hogy életre keljen s fej­lődve gyarapodhassék. (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Áttérve G-ajári t. képviselőtársamnak a 25. §. tárgyalása elején tartott beszédére, örömmel con­statálhatom, hogy felfogásaink között nem is egy, hanem két közös érintkezési pont található. Az első abban áll. hogy mindketten elismerjük, hogy az egyéves önkéntesség intézménye nem kiváltság, hanem a védelmi kötelezettség teljesítésének, ki­zárólag állami érdekből alakított egyik formája-, a másik az, hogy van egy közös czélunk s ez az, hogy nemzeti jogos aspiratióinkat a megvalósítás alkotmányos és békés utján folyton előbbre vigyük. De e találkozás felett érzett őszinte örömömet a t. képviselő ur hamarosan lerontja, a mikor állami érdeknek qualificálja ugyan az 16*

Next

/
Thumbnails
Contents