Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-190

11)0. orszfigoä ülés fcbrnár 27 én, szerdhin. 1889. 101 nemzeti és állami élettel. (Zajos éljenzés és helyeslés. TJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És itt eszembe jut Deák Ferencznek egy gyönyörű és tanulságos hasonlata. Ugyanis azoknak a nagy alkotmányos eontroversiáknak közepette, mikor az osztrák államférfiak Magyarországot alkotmányától el akarták szakítani, Deák Ferencz azt mondta, hogy ez a küzdelem Hercules és Anteus harezához hasonlít, hogy Hercules is ngy akart elbánni Anteussal, hogy azt felkapta a földről, hogy erejének forrásától és talapzatától eltávolítsa és ekkor Deák Ferencz azzal az ő egyszerű és felvilágosító modorával azt a tanulságot vonta ki mindebből: ha pedig Hercules és Anteus szövetkeztek volna, nagy dolgokat lettek volna képesek véghez vinni. Én azt hiszem, t. ház, hogy ebben van a hadsereg kérdésének megoldása. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt a két óriást, a hadsereget és a nemzeti közszellemet (Zajos éljenzés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon) össze kell forrasztani és akkor a monarchia túl fog élni minden vihart és a hadsereg minden támadást vissza fog verni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Ezekben előadtam nézeteimet. Nincs egyéb hátra, minthogy felolvassam módosítványomat, melynek azon esetre, ha a különvélemény el nem fogadtatnék, elfogadását kérem a t. háztól. (Halljuk! Halljuk!) „A 25. §. 13-ik bekezdésének e szavai után: „A tényleges szolgálati év végén tartoznak az egyévi önkéntesek a tartalékos tisztekké való kinevezéshez megkívántató képzettséget elméleti és gyakorlati tekintetben vizsga letétele által igazolnia tétessék a következő szöveg: „A magyar korona országaiból származó egyévi önkéntesek az elméleti vizsgát saját választásuk szerint az államnyelvén, vagy német nyelven tehetik le". Kérem e módosítványom elfogadását. (Élénk helyeslés és hosszantartó zajos éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Miután interpellatio is van bejelentve, méltóztassék a tanácskozás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halasztani és most az interpellatiót meghallgatni. Justh Gyula: T. ház! Fentartva magamnak a jogot, hogy az adandó válasz után észrevételeimet megtehessem, most csak egyszerűen fel fogom olvasni az interpellatiómat. (Olvassa az interpellatiót.) Interpellatio a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a,közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz. Minthogy a vizjogról szóló 1885 : XXIII. törvényczikk értelmében a vízhasználatra szolgáló viziművek csakis a törvényben megszabott eljárást követő hatósági engedélyezés után létesíthetők és minthogy a mezőhegyesi magyar királyi állami ménesbirtokon felállítandó czukorgyár érdekében tervezett mezőhegyesi csatorna, mely hivatva lenne a Maros vizét Aradtól a „Holt Maros" és Szárazéifelhasználásával Mezőhegyesre juttatni, hatóságilag még engedélyezve nincs s mégis a mezőhegyesi magyar királyi állami ménesbirtok igazgatósága, nevezett csatorna aradi szakaszának munkálataira folyó évi február 28-ára zárt ajánlati árlejtést hirdetett s ez által a Marost a Szárazérrel összekötő csatorna létesítéséhez, a törvényben meghatározott engedélyezési eljárás mellőzésével s a nélkül, hogy a felesleges víznek Mezőhegyesen aluli levezetése biztosítva lenne, tényleg hozzáfogott ; minthogy végre a tervezett vizimű több törvényhatóság területére terjed ki s nemcsak a Szárazér-szabályozó-társulat, hanem a kőrös-tiszamarosi ármentesítő-társulat érdekeit is érinti: Kérdem a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úrtól, tudtával hirdettetett-e árlejtés a hatóságilag még nem engedélyezett mezőhegyesi csatorna aradi szakaszának munkálataira? S ha igen, mi jogon mellőzte a törvényes engedélyezési eljárást s mi jogon fogott hozzá egy hatóságilag még nem engedélyezett s egy nagy vidék érdekeit közelről érdeklő vizimű létesítéséhez? Kérdem a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úrtól és a mennyiben a tervezett csatorna vízrendezési ügyet is érint, egyszersmind a közmunka- és közlekedésügyi minister úrtól is: szándékoznak- e intézkedni az iránt, hogy kérdéses munkálatok mindaddig függőben hagyassanak, míg a törvényben megszabott engedélyezési eljárás befejeztével, a hatóság jogerős határozatot nem hozott ? Kérdem végül, hogy a tervezett csatorna költségeinek fedezésére szükséges, kétségkívül tekintélyes összeg, az állampénztárt fogja-e terhelni? s ha igen, miért nem kérte ki kötelességszertíleg a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ur erre nézve a törvényhozás előleges beleegyezését ? Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi és a közlekedésügyi minister urakkal. Josipovich Géza jegyző: Gróf Széchenyi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister. Gróf Széchényi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Bátor vagyok a t. házat csak annyi türelemre kérni, hogy a válasz egy részét most méltóztassanak meghallgatni ; a végleges választ, miután a kérdések terjedelmesek és több dolgokra vonatkoznak, később fogom megadni. Azonban kötelességemnek tartom a t. házat most megnyugtatni az iránt, hogy Jusrh Gyula képviselő ur téved akkor, midőn azt hiszi, hogy egy árlejtésnek kiírása már Í munkálat