Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-190

19». országos ülés február 27-én, szerdán. 1889. 95 t. ház; nem lehet pedig azért, mert ezen vita feladatának azt tartom, hogy intézményeinket minden homálytól és félreértéstől megtisztítsuk. Különben is maga az előadó ur a tegnapi napon igen határozottan azt hozta fel a külön vélemény ellen, hogy ez ellenkezik az 1867-ki kiegyezéssel. De különben is minden hadseregi kérdés nem tisztán katonai, de cgyszermind politikai és közjogi kérdés is azért, mert a hadsereg nem tisztán katonai, hanem egyszersmind politikai és közjogi intézmény is, a mely az illető állam közjogával szerves kapcsolatban van, a melynek közjoga abban, mondhatnám, visszatükröződik. Bizonyára igen lényeges különbség van egy absolut állam, vagy egy alkotmányos állam hadseregének közjogi helyzete közt. S hogy ha e monarchia hadserege két szövetséges állam hadserege, akkor ennek közjogi helyzete kell hogy lényegesen különbözzék egy egységes állam, egységes birodalom közjogi helyzetétől, épen ugy, a mint különbözik a monarchiának közjogi helyzete, szervezete egy egységes állam közjogi szervezetétől; vagy pedig különbözik azon állapotoktól, a melyeket egy időben például Lengyelország és Szászország, vagy Anglia és Hannover egymással feltüntettek, a melyeknek ugyan volt közös fejedelmük, de a melyeket semminemű politikai érdekközösség egymáshoz nem csatolt. Nem szükséges hosszasan magyaráznom és fejtegetnem, hogy e monarchia közjogi szervezetének alapgondolatát azon nagy közjogi tény képezi, hogy itten e két állam szövetségi viszonyba lépett egymással a kölcsönös biztonság, együttes védelem szempontjából; de oly módon, hogy mindegyik állam állami souverenitását fentartotta, egymásba nem olvadtak be s nem constittxáltak egy közös birodalmi testet. Ha tehát látjuk azt, t. ház, hogy a közös védelem foganatosítása mellett annyi záradékhoz, annyi í'entartáshoz kötötték Magyarország államiságát: akkor a hadsereg helyzete világos és tiszta. Ha látjuk azt, t. ház, hogy a védelem közössége mellett Magyarország közjogi különállását fenn akarták tartani, akkor világos, hogy a hadseregnek kettősjelleggel kell biinia, hogy ehadseregközösintézménynek csakis katonai szempontból tekinthető, de politikailag, de közjogilag különleges jelleggel kell birnia, ép oly dualisticus jelleggel, mint a milyen jelleggel bir az egész monarchia. (Helyeslés a baloldalon.) Abból kell kiindulni: itt van két állam, ez a két állam azért tart egy közös hadsereget, mert az olcsó és a katonai tekinteteknek jobban megfelel; de nem akart egy politikai, közjogi közös orgánumot alkotni, a mi a politikai közösségnek előfeltétele. A katonai követelményeknek az felel meg. hogy tehát ez a hadsereg a katonai közösségnek minden attribútumaival bir, de a politikai szempontoknak az felel meg, hogy mindegyik állam hadseregének contingense saját állama közjogával szerves összeköttetésben, saját állama fölségi jogainak uralma alatt áll; mert a határozó momentumot az képezi, hogy a kiegyezés daczára, ez az állam egyetlen egy államfelségi jogát sem ruházta Austriára; nem ruházta tehát a hadsereg feletti felségjogot, a Militär Hoheit-otsem, hanem azt közösen gyakorolja. De ha már ezt közösen gyakorolja, azért, hogy a hadsereget közös intézménynyé létesítette: azért abban a hadseregben a politikai szervezés egysége nincs és nem létezik; nem létezik pedig igen egyszerűen azért, mert ha léteznék, akkor azon politikai jogot és hatalmi jogot illetőleg, melyet a hadsereg képvisel, bekövetkezett volna a magyar államnak Austriával való politikai összeolvadása. Ezt pedig mái' határozottan perhorrescálták s azért moüdták azt ki, hogy a közös ügyek elintézésére semminemű közös birodalmi tanácsot nem fogadnak el, mert épeu ez lett volna oly politikai és közös intézmény, mely azután,mint minden politikai közös intézmény, fejlődő és absorbeáló hatalmánál fogva mindig tovább és tovább nőtt és erősödött volna és esetleg az egész egybeolvadást létesítette volna. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Méltóztassék meggyőződve lenni t. ház, hogy ezen subtilis distinctióknak igen nagy gyakorlati következményei vannak, ezen fordul meg Magyarország állami önállása és függetlensége. (Élénk helyeslés, ügy van! a bal- és szélső baloldalon) Nem szenved előttem tehát kétséget, hogy a hadseregnek kettős jelleggel ke!lbirnia,katonailag közös, politikailag pedig külön álló jelleggel. És midőn ezt ig}

7 mondom, ne tessék azt hinni, hogy én a politikai ábrándok nagy szürke elméletének országában tévedezek, mert határozottan létező realitások után indulok, mert a német hadsereg is ugyanezen typusnak felel meg. Es méltóztassék megengedni a t. ház, hogy egy rövid paszust egy nagyon kitűnő német közjogból felolvassak. Németül akarom tenni, (Felkiáltások a jobboldalon : Magyarul! Felkiáltások a szélső baloldalon: Jobban megértik németül! Derültség a szélső baloldalon.) nehogy a dolog éíe esetleg veszítsen a fordítás által. A német hadsereg is akként caracterisáltatik Laband . . (Egy hang a jobboldalról: Hogy hívják ?) Laband . . (Egy hang a szélső baloldalon: Nincs bemutatva a képviselő urnak. Derültség a bal- és szélső baloldalon.) így hangzik: (Olvassa.) Es gibt kein Heer des Reiches, es gibt nur Contingente der Einzelstaaten. Die Reiehsarmee ist ganz einfach eine zusammengesetzte Emiiéit. Die Einheitlichkeit der Armee hebt die besondere Existenz der Contingente der Einzelstaaten nicht auf. Die aus den Contingenten der einzelnen Staaten zusammengesetzte Armee istnurimmilitär-teclmischenSinne