Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-168

168. országos ülés január 28-án, szerdán, 1880. 81 féltettük attól a nemzeti párttól, a melynek akkor országszerte a nemzet nagy bizalmával és nép­szerűségével biró egyik vezére a jelenlegi minister­ein ök ur volt. (Igus! ügy van! a szélső baloldalon.) Sőt nem csak akkor nem féltettük, hanem mi­dőn az egykori Deák-párt a kormányzás hibái, tévedései, részben vétkei és a kezdet nehézségei, de egyúttal vezérének elbetegesedése miatt is a poli­tikai színtérről lelépni kényszerült, akkor a párt­nak igazán mélyen és hazafiasán érző sok tagja az ország helyzetét nem látta ugyan rózsásnak, hanem nehéznek, bizonyos tekintetben setétnek és homályosnak. Mindamellett mindazok között, a kik akkor az ország sorsa felett itt és a házon kívül be­szélgettek, bár senki sem volt talán, ki a balközép akkori kitűnő vezérével benső politikai rokonszenv összeköttetésében állott volna: mindamellett,akik akkor az ország sorsa felett tanácskoztunk itt és bizalmas körökben, a kik közt magam is voltam, mindazok kezdetben megnyugodtunk abban, hogy az ország politikai vezérletét és a parlamentnek vezetését is Tisza Kálmán, jelenlegi ministerelnök ur vegye át; mert az volt a meggyőződésünk, hogy azt a müvet, mely 1867-ben egy biztos, de kezdő állomásként megalkottatott, azt a művet az ország szabadságának és állami függetlenségének bizto­sítására fogja a párt és ez a kormány tovább fejte­getni. Ebből a feltevésből, ebből az édes álomból és hazafias várakozásból fájdalmasan kellett felébred­nünk alig egy-két év múlva és én csakhamar meg­győződtem arról és ebben térek el a mérsékelt ellenzék t. férfiaitól — csakhamar meggyőződtem arról, hogy ha nem csak az ország függetlenségét akarjuk tovább fejleszteni s az ország minden jogát lassankint kivívni, hanem csupán azt, a mit 1867­ben és még egy pár év alatt megszerezni sikerült, igazán meg akarjuk védelmezni, még ezt is csak a nemzet ősi jogainak alapján,a függetlenségi párt politikai meggyőződésére állva tehetjük, (Helyeslés. Ugy van ! a szélső baloldalon) mert máskép azzal az iránynyal szemben, melyet e cabinet képvisel, a mindenkor meglevő s a nemzet által mindenkor óhajtott jogokat vissza nem szerezhetjük, de még csak az 1867 iki vívmánvokat sem őrizhetjük meg. (Helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Entehát igazán méltánylom. igazán felfogom annak az érzet­nek a komolyságát, a melylyelUray Imre t. bará­tom, ezen reá nézve csakugyan sajátságosan visszás helyzetre kénytelen volt reá mutatni. A kormány részéről és a túloldal részéről súlyos szemrehányásokkal illettek bennünket, mint­ha mi sem a monarchia másik államának, sem Magyarországnak biztonságáról talán nem oly egészen hazafias lélekkel akarnánk gondos­kodni, mint a hogy a kormánynézete szerint gon­doskodni hivatva volna ez a törvényjavaslat sille­tőleg az ezen törvényjavaslat alapján szervezendő hadsereg. KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. VIII. KÖTET. Ez a szemrehányás teljesen alaptalan. Mit akarunk mi 1 Mi akarunk erős hadsereget, oly erős hadsereget akarunk, a melyben a nemzetnek hon­védelemre hivatott minden anyagi és intelligens | eleme bele legyen foglalva, (ügy van! a szélső bal­oldalon.) Oly erős hadsereget akarunk, a milyen erős hadseregre ez az ország valaha képes volt és a melyre ez idő szerint, csak képes lehet. (Helyes­lés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Mindazon erővel, melyet ez országnak földrajzi fekvése, ez ország­nak népei, a magyar nemzetnek ezredéves ön­tudata és önérzete és jövendőre szóló minden aspi­ratiója, e nemzetnek minden erkölcsi és anyagi vagyona egy erős hadsereg felállítására fordítani tud, mindazon erővel ellátott hadsereget akarunk ; akarjuk pedig azért, mert a veszély, mely bennün­ket környékez, igen nagy s a nemzet egész anyagi és erkölcsi erejének a hareztérre vezetését múlhat­lanul szükségessé teszi; akarjuk azért, mert akár tacticából közlik a, lapok, akár valóban érezzük azt, hogy nekünk egy igazán nagyon közel szom­szédos óriási hatalommal, mely szabadságunkat és nemzetiségünket is elvégre eltiporná, előbb-utóbb most, vagy később, de végre is talán nagyon rövid idő alatt meg kell küzdenünk. (Ugy van! balról.) És nemcsak azért, mert az az orosz hatalom fenyeget bennünket, hiszen ezt régen tudjuk s régen készültünk és készen állunk rá, de az erős hadsereget azért is akarjuk, mert épen a jelen cabinet által ezelőtt 12—13 évvel tévesen s akkor is az egész nemzet közvéleménye ellenére vezetett külpolitikának a veszélye elő! is akarjuk magun­kat biztosítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Beszéltem a t. túloldalon ülők soraiból nem egygyel az utóbbi években, a kik mind azt mond­ták : most már megnyílt szemekkel és felvilágoso­dott elmével, vájjon miért tettük mi azt az őrült­séget, hogy az orosznak szabad utat engedtünk a Balkánon át,miért engedtük tönkre tétetni a törököt, miért kellett Herezegovinát, Boszniát elfoglalnunk, hogy újabb sebezhető oldalt szerezzünk magunk­nak? (Ugy vau..' Ugy van! a szélső baloldalon.) Erre azt feleltem, a mint felelte volna mindenki, hogy hisz az egész országban minden ember, minden gondolkozó hazafi igy gondolkozott, csak a kor­mány nem; azt mondván a kormány: szövetkez­zünk Oroszországgal, jó lesz neki Bulgária, nekünk meg jó lesz Bosznia ; azt mondotta a kormány : foglaljunk tért a Balkánon s ezért engedjünk tért az orosznak is. De elfeledték, hogy ha szomszéd­ságunkban semmivé tétetik a török, a mint semmivé tétetett Lengyelország-, a sor majd reánk kerül. A világtörténet logicája kérlelhetetlen, de nem szük­séges, hogy a logicának reánk nézve ártalmas következményeit mi siettessük, sőt ellenben az szükséges, hogy e logica ártalmas következmé­nyeit még csirájában fojtsuk el. (Élénk helyeslő* a bal- és a szélső baloldalon.) n

Next

/
Thumbnails
Contents