Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-167

70 1C7. országos ülés január ii-én, kedden. 1SS9 most is túl van terhelve tananyaggal. Gondoljunk gyermekeinkre, unokáinkra, testvéreinkre. A gyer­mekben is van ambitió; van különösen abban, a kiben nagyobb a tehetség. Ha ez most rászánja magát arra, hogy azt az iszonyú nagy tananya­got mind magába vegye, úgy az testileg-lelki­leg és kedélyéljen megtörik, (ügy van! a szélső baloldalon.) Áz ilyen ifjúból kivész a fogékonyság az idealismusra. (ügy van! ssélsöbalfelöl.) Az pedig, a ki nem érez magában annyi tehetséget; a kinek nincsen ambitiója, lemarad pályájának vagy kez­detén vagy közepén. íme egy újabb áldozat, melyet a közösügyes militarismns követel, (ügy van! a szélső balfelöl.) De hogy rátérjek arra, a mi ezen intézkedé­seknek legsúlyosabb részét képezi, tudvalévő az, t. ház, hogy a nemzetiség föntartására, fejleszté­sére semmi eem szükségesebb és arra semmi sem bir nagyobb befolyással, mint a közoktatás, az iskola. Egy teljesen nemzeti lábra állított, a nemzeti szellem által teljesen áthatott és igy nem­zeti tannyelvvel is ellátott iskola nélkül lehetetlen a nemzetiséget kellőképen fejleszteni. A magyar­ság, a magyar nemzetiség ebben és csakis ebben a hazában részesülhet, melyen kivül számára nin­csen hely. Ha már most sikerülni fog a kormánynak az, a minek iránya a törvényjavaslatban van lefek­tetve, akkor a magyar nemzetiség, épen a magyar aemzetiség fogja itt a saját hazájában nélkülözni nzt, a mi neki életszükség. Ha sikerülni fog keresz­tül vinni azt az irányt, hogy Magyarországon a közoktatás tengelyét a közös hadsereg képezi; ha sikerülni fog majd a német tannyelvet a magyar tannyelv tetejébe tenni; ha majd az iskola telítve lesz aféle doctrinákkal, hogy csak az a jó magyar ember, a ki németül tud, hogy németül nem tudni gyalázat: akkor bátran ellehet mondani, hogy Magyarországon nincsen magyar közoktatás, nincsen magyar iskola, hogy a magyar nemzet unicumot képez, mert egyetlen sincs az államot alkotó népek közt, mely az ily közoktatást nélkülözné, (ügy van! szélső balfelöl.) Annyit jelent ez a rendelet, hogy a magyar nyelv azon polczról, amelyen ma áll, leszorittatik, hogy azon nyelvek sorában, a mely nyelvekre nézve bizonyos körökben a sorrend ekkép van megálla­pítva: „Muttersprache" „Landesspraehe", „Staats­sprache" ,legfeljebb mint„Landessprache" foglaljon helyet, (ügy van! a szélső baloldalon.) A tanuló ifjúságra ez azt a benyomást fogja gyakorolni, hogy Magyarország nem is önálló állam, mert a fölött egy hatalmasabb áll, mely belenyúl és döntő­leg határoz ennek az államnak minden belügyében. (ügy van! balfelöl.) De méltóztassanak még egy más considera­tiót is figyelembe venni. (Halljuk!) Magyarországon minden nem magyar nemzeti­ség arra van utalva, hogy a magyar nyelvben ma­gának minél nagyobb jártasságot szerezzen.(Helyes­lés.)Ezí kívánja a helyzet; ezt kívánja a törvény. Vannak.a kik tovább mennek és a kik itt egy kizáró­lagos magyar culturát kivannak; a kik minden áron a magyarosodás terjedését akarják eszközölni. Ezek álláspontjára helyezkedve, méltóztassanak meg­gondolni, mit fognak majd mondani a többi nemze­tiségek, midőn irányukban ily aspiratiók és ily törekvések hangoztattaknak. Nem fogják-e ezek és méltán mondani azt: mit akartok, miként kíván­hatjátok azt, hogy mi a magúnk nyelvét és nem­zetiségét cseréljük fel a ti nyelvetekkel és nemzeti­ségetekkel, melyeket ti magatok is oly kevéssé becsültök, (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon) hogy azt egy idegen nyelv suprematiája alá veti­tek, (ügyvan! a szélső balfelöl) hogy feladjátok annak azon állását, melyet eddig a törvény és a dolog természeténél fogva az elfoglalt s melyet a nemzetiségek közt senki kétségbe nem vont.Mél­tóztassanak meggondolni: vájjon akkor, ha a nem­zetiségek látják, hogy milyen szerepet játszik a német nyelv és a közös hadsereg intézménye, nem fog-e bekövetkezni az, hogy gondolataikban az állam fogalma nem ehhez az országhoz fog* tapadni, melyben nekik is élniök, halmok kell ; hanem tapadni főgázon közös birodalomhoz, (Ügy van! a szélső balfelöl) melyben egyedül látják szé­kelni az igazi reális hatalmat, a mely belenyúlt ennek az országnak is mindenféle belügyeibe és viszonyaiba, (ügy van! a szélső bal felöl.) Nem fogja-e ez a többi nemzetiségek gondolatait azon irányba terelni, hogy üdvöket utóvégre is nem attól vár­hatják, hogy Magyarországgal jó viszonyt hoz­zunk létre, hanem attól, hogy beleilleszkedjenek azon közös birodalomba, a mely őket már régóta a „Gleichbereehtignng aller Nationalitäten" jel­szavával hitegeti. (Élénk helyeslés szélső bal/elöl.) És itt, t. ház, lehetetlen, hogy ne'reflectálják Pulszky Ákost képviselőtársamnak legnagyobb mértékben figyelemre nagyon méltó... .(Nagy zaj! Felkiáltások a szélső balfelöl: Nem érdemes!) Igenis nagyon méltó, jeles beszédére, melyet e házban tar­tott. (Nagy zaj szélső balfelöl.) Bocsánatot kérek, nekem ez a véleményem. (Halljuk ! Halljuk!) Sajátságos dolog, t. ház, az, hogy a t. túloldal részéről épen most hozzák elő s állítják előtérbe a nemzetiségi kérdést, a mely „odiosa matéria" és a mely e ház tanácskozásaiból márkirekesztettnek látszott lenni, még pedig azon czélból,hogy abból a germanisatio számára érveket kovácsoljanak. (Élénk helyeslés balfelöl.) Én, Pulszky Ágost t. képviselőtársam beszé­dében szívesen hallottam nem egy helyes nézetet, a méltányosságnak azt a hangját, a melylyel a nemzetiségekről szól; de midőnt. képviselőtársam azt mondta — mert okoskodásának értelme oda megy ki — hogy nekünk azért kell már most fokozottabb mértékben a német nyelvet tamilni.

Next

/
Thumbnails
Contents