Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-183

188. országos ülés február 19-én, kedden. 1SS9. 329 Tibád Antal jegyző :• Hegedüs Sándor! Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém benyújtani a pénzügyi bizottság három rendbeli jelentését, még pedig először az 1885—86. évi közösügyi zárszámadásokra alapított leszámolások szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1889. év első negyedében viselendő közterhek fedezéséről és államkiadásokról szóló 1888. évi XXXIII. törvényczikk hatályának Julius hó 30-ik napjáig meghosszabbításáról; végül az 1887. és 1888. évi közösiigyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslatok tárgyában. Kérem a t házat, méltóztassék e jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idejében az osztályok mellőzésével napirendre tűzésüket elrendelni. Elnöki A pénzügyi bizottság három rendbelijelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével fognak annak idejében napirendre tűzetni. Más jelentés nem lévén, következik a napirend : a véderőró'l szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Szólásra következik ? Madarász József jegyző: Fiits József! Filts József: T. ház ! Á t. ministerelnök ur ugyan elfogadta az ellenzék követelését a törvényjavaslat 14-ik szakaszára n zve, miután pedig még most is mindig azt állítja, hogy a 14-ik szakasz eredeti fogalmazása sem rövidíti meg alkotmányunkat, legyen nekem is szabad erre nézve egy néhány rövid észrevételt felhoznom. (Ralijuk!) Megengedem, hogy a törvényjavaslat 14-ik szakasza az országgyűlés évenkénti újonez-megszavazási jogában érintetlennek hagyja alkotmányunk egyik főoszlopát, de kétség nem lehet a fölött, hogy az eddigi véderő-törvény azon szabálya, mely szerint a törvény ereje csakis tiz évre kiterjedő, tehát tiz év leteltével megszűnik, csekélynek nem tekintendő további biztosítéka volt az alkotmánynak, melynek feladása semmiféleképen nem igazolható. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Nehéz volna erre nézve új érveket felhozni. A kérdés már teljesen ki van merítve és gróf Apponyi Albert, Horvát Boldizsár, Szilágyi Dezső és számos más képviselő ur nagyszabású beszédeik által már az általános vita alkalmával meggyőztek mindenkit, a ki egyáltalában meg volt győzhető, hogy a 14-ik szakasz eredeti fogalmazása, megrövidíti alkotmányunk biztosítékait, (ügy van! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Erős vár — a milyen a mi alkotmányunk KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. VIII. KÖTET. is — ugyan még nem bomlik össze, mikor lehull egy födélcserép, hanem a födélcserép lehullása által okozott hézag már gyöngíti a födél összetartását; lehull egy második cserép, majd egy harmadik, következik nagy vihar, berohan a hézagba és elviszi az egész födelet; nos, a vár falai ki vannak téve az idő fogának, lehull egy falkő a másik után és nem sokára ott áll a bús rom, a hol erős vár állott. (Ugy van! JJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) így lesz az alkotmányunkkal is. Ma elvész alkotmányunk egy csekélyebb biztosítéka, holnap következik egy fontosabb biztosítéka, majd eljöhet egy váratlan vihar és oda van az egész alkotmányunk, (ügy van! a bal- és szélső ba

1 oldalon.) Most már kérdem, t. ház, mi czéljuk van az alkotmány biztosítékainak ? Ha minden kétségen kívül volna, hogy minden tényező, a mely az alkotmányt veszélyeztetheti, azt minden körülmények alatt érintetlennek fogja hagyni, akkor egyáltalában nem volna szükség az alkotmány biztosítékaira, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hanem, fájdalom, a történelem tanítja, hogy az irányadó tényezők csak igen gyakran hajlandók az alkotmányt megsérteni. Ily esetekben szolgálnak az alkotmány biztosítékai. Nem a szép idő napjaiban szolgál a villámhárító, hanem a vihar esetében. S igy nem a rendes csendes időben szolgálnak az alkotmánv biztosítékai, hanem viharos időben, (ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hogy váratlan vihar ne árthasson a várnak, a vár födeléről lehullott minden cserepet azonnal helyre kell állítani. Hogy váratlan vihar ne veszélyeztesse az alkotmányt, annak biztosítékait legnagyobb lelkiismerettel kell őrizni, ha lehet, továbbítani. A ki pedig az alkotmány biztosítékainak legcsekélyebbét is Önkéntesen fel akarja áldozni, az büntettet követ el a hazával szemben, a jelen és jövő nemzedékekkel szemben. (Élénkhelyeslés a bal- és szélső baloldalon,.) T. ház! Csodálatos dolog az, hogy épen a t. ministerelnök ur, a ki a maga idejében nagy erővel küzdött a magyar alkotmány visszanyeréséért, minden kényszerítő ok nélkül kész volt ezen alkotmánynak egy biztosítékát oda áldozni, (Ugy van!) De még csodálatosabb dolognak tartom, hogy épen Tisza Kálmán t. ministerelnök úrral szemben képviselőnek is elő kell állani, hogy védje meg a magyar állam, a magyar nemzet alkotmányi jogait a magyar ministerelnök ellen. (Ugy van! Ugy van! a bal- és ssélsö baloldalon.) T. ház! Tisza Kálmán t. ministerelnök ur nem egyszer kétségbe vonta a szász nép és képviselői államhűségét; a t. ministerelnök ur múlt év február 17-én is, a költségvetési vita alkalmával, Meltzl Oszkár t. képviselőtársam beszédére 42