Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-182

182. országos ülés február 18-án, hétfőn. 1889. 321 hoz méltóan viseli magát. (Zajos helyeslés a szélső ialoldalon.) Még csak egyet akarok mondani. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) A t. ministerelnök ur ismét tartott egy beszédet s abban — hogy I ugy mondjam — leczkét adott a parlamentárisnál sr ól. (Derültség a lal- és szélső baloldalon.) Méltóztassanak megengedni, de én nem megyek bele mindazon kérdések fejtegetésébe; én igenis azt tartom, hogy helyes, a leghelyesebb és legóhajtandóbb állapot az, hogy mindig a törvényhozási faetoroknak szabályszerű működése döntsön, határozzon valamire nézve. A ki alkotmányos ember, az igenis alá fogja irni a ministereluök ur ezen szavait ; de méltóztassék azután ezt az elvet arra is kiterjesztem, hogy csakugyan minden alkotmányos factor nyilatkozata törvényes legyen. (TJgy van! Ugy van! a bal- és szélső balon.) Tessék ezt erre is kiterjeszteni t. ministerelnök ur, hogy azután mindenki hivafckozhassék arra, hogy itt a nép véleménye van képviselve, tehát nem kell az utczára menni politisálni; mert nincs szomorúbb jelenség — én is azt mondom — mint a mikor a politikának már az utcza kövezetére kell kimennie. De ilyen dolgokat csak akkor tapasztalhattunk — a történet tanúsága szerint — mikor a parlament többségének véleménye ellentétben volt a nemzet véleményével. (Ugy van! Ugy van! Zajos hosszantartó helyeslés a bah és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Nem ismerem azon képviselőtársamat, a ki ezen igen jóízűt nevet, meglehet, hogy phrasisnak tartja, a mit mondok, joga van rá, ha annak tartja, hanem csak arra figyelmeztetem a képviselő urat, hogyha önök akkor, amidőn a választási campagne folyt le, azt mondták volna, hogy mi az alkotmánynak azt a biztosítékát, a mely az 1 868. évi törvény 11. §-ában benne van, megakarjuk sérteni, (Zaj és mozgás szélső balfelől) ha önök azt mondták volna, hogy azon egyéves önkéntest, a kinek eddig tetszésére volt bizva, hogy letegye a tiszti vizsgát, igen vagy nem, jövőre büntetéssel fogják sújtani, ha a tiszti vizsgát le nem teszi, (Nagy zaj és mozgás szélső balfelől. Halljuk! Halljuk!) szeretném látni, hányan ülnének akkor a túlsó oldalon. Nem mostani dolog ez. t. ház, (Halljuk! Halljuk!) megtörtént már régen s megvan a prófétában is írva, „hogy látván, nem látnak". A kik ily dolgot látnak, azt mondják rá, hogy csőcselék az, a mely tüntet s a kik azt látják, hogy mindenütt a vármegyékben a közvélemény ellenük van s a kik belátják, hogy azt a 14-ik §-t meg kell változtatni, meit különben meglehet, hogy az a 126 szavazatnyi többség fogja szétrobbantani az egész tartalmat, a kik mindezt látják s akkor azután arra hivatkoznak, hogy mások az utczára viszik ki a politikát és a parlamentalismust támadják meg, azokról akkor bátran mondhatjuk, hogy a parlamentalismust mindig az támadja meg, > KÉPVH. NAPLŐ. 1887—92. VIII. KÖTET. a ki a választások tisztaságát. (Zajos éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Még csak egy szavam vanaparlaraentalismus kérdésére. Én is tanulmányoztam a parlamentek történetét s láttam azt, hogy a kormány benyújt egy javaslatot és azt mondja, evvel állok, vagy evvel bukom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt láttam, hogy a kormány azt monda, hogy ha ez vagy az a dolog olyan, a melyet az ő elveivel meg nem egyeztethet s ha javaslata ellenkezőjének keresztülvitelét várhatná, ő inkább elmegy s arra kezét, közbenjárását nem adja. (Zajos helyeslés bal- és szélső balfelől.) Ezt láttam és megtanultam azt, hogy voltak rá esetek, mikor a kormány felhívta pártját, ez azt mondta, állunk melletted, mint egy ember, egyes részietekben vannak itt-ott kifogásaink, de szükségesnek tartunk a hazára nézve, mert te vagy az, aki vezethet. De azt nem láttam még, hogy mikor oda állanak a hű katonák, hogy mindezt megszavazzák, akkor benyújt a kormánypártból egy képviselő módosítást, a ki maga is a kormánynak tagja. (Zajos teUzés és mozgás a szélső baloldalon.) Ezeket a kitéréseket kénytelen voltam a felhozottak alapján megtenni és most még egy igen rövid nyilatkozatom van a t. ministerelnök beszédére. Nem tudom, hogy magyarázhatta határozati javaslatomat, a mennyiben azt mondja, hogy abban bizonyos utasításokat, bizonyos előre való tendentiákat és különös dolgokat lát. Ha csakugyan ez van benne, akkor magam sem vettem észre s talán helytelen a fogalmazás. Szószerinti szövegére nem emlékszem, de benne van az, hogy tekintve, hogy január 30-án az elnök előleges tudta és beleegyezése nélkül vette körül a házat fegyveres erő; s tekintve, hogy a nyilvánosság nem volt teljesen biztosítva a január 30-iki ülésen, ez megint oly dolog, hogy azt senki sem tagadhatja ; azután felhozatott, hogy tekintve, hogy egyes képviselők mentelmi joga sérelmet szenvedett; hiszen önök mondja';, hogy egyesek bántalmaztattak a tömeg által, mi meg bizonyítjuk, hogy mások bántalmaztattak, ugy, hogy a rácsra voltak kénytelenek menekülni. De van még egy indokolás. Tekintve, hogy e tárgyak rokontermészetűek a mentelmi joggal: indítványozom azt, a mi határozati javaslatomban van. Már most van-e itt egyetlen szó arról, hogy miként tegye meg a, mentelmi bizottság a maga javaslatát? Egy betű sincs! Csak az új házszabályok nem egészen régi praxisa okozhatja, hogy ha félreértés forog fenn. Az új házszabályok ugyanis azt mondják: „Hogyha mentelmi ügy jelentetik be, az minden további vita nélkül a mentelmi bizottsághoz tétetik át. Hogy mily különbség van ez eset s a rendes mentelmi ügyek között, arról nem kell szólanom. Midőn a ház souverainitása, a tanácskozások nyil41