Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-182

182. országos ülés február 18 án, hétfőn. 1889. 313 törvény nem rendelkezik. Már pedig csoportosulásokra, a közforgalom akadályozására, tömeges felvonulásokra, körmenetekre, zajongásokra, mindezekre vagy törvény, vagy ministeri rendelet, vagy törvényhatósági szabályrendelet tartalmaz intézkedéseket. És még ott is, a hol a törvény nem intézkedik — pedig itt van intézkedés — mit mond? 50 forintig terjedhető pénzbüntetést szab. Ez egy kivételes eset, a hol arról akart a törvény gondolkodni, hogy ha a rendnek, a közbékének, a csendnek fentartásánál előfordulna az eset, hogy nincs törvényes szabály, melyet alkalmazni lehetne, akkor meg kellene engedni a legnagyobb rendetlenségeknél és bajoknál, hogy a rendőrség ideiglenes szabályokat alkosson, de akkor is csak pénzbüntetés mellett, de ezen pénzbüntetés elzárásra nem változtatható át. Tehát ismét megszegte a törvényt a főkapitány, midőn azt mondta, hogy a pénzbüntetés esetleg 5 napi elzárásra változtattatik át. (Ugy van ! a szélső balon.) Harmadik törvényszegése a főkapitány urnak abban áll, hogy a törvény azon rendelkezése ellenére, mely szerint az ily intézkedéseknek bizonyos meghatározott időre és helyre kell szólniok, az ő rendeletében azt mondja, hogy a további intézkedésig. így nagyhatalmak szoktak beszélni, de a törvény a főkapitány urnak ezt nem engedi meg. (Ugyvan! a szélső halmi.) A törvény szerint mikor van joga valakit bekisértetni a főkapitánynak? Ha verekedés, vagy népesődülés alkalmával nagyobb beszámítás alá eső vétség, vagy bűntett merül fel. Ezt a kérdést nem szellőztetem, inert itt világosan meg van mondva, hogy azokat, kik abban résztvettek, bekísérik. A bekisérés fogalma pedig — azt hiszem, ezt nem szükséges magyarázni — a tettenkapatással együtt jár. Erről tehát nem beszélek; de minden más esetben ott van a 13. §. és ha nem is volna itt, ne feledjék, hogy 1848-ban a nép felvétetett az alkotmány a^on sánczai közé, a melyekben addig csak a nemesség volt. A mi pedig a Tripartitum I. fejezet, 9-ik ezímében volt, a mely azt mondja, hogy senkit törvényes megidézés nélkül szabadságában nem lehet bántalmazni, fentartatott törvényeinkben: itt is meg van mondva, hogy a fővárosi rendőrség idézésére mindenki köteles megjelenni, az idézést a kapitányok hivatalos írásban adják ki, a kik pedig az idézésnek indokolás nélkül meg nem felelnek, azoknak elővezetését a rendőrség irott határozat alapján rendelheti el. No már, t. ház, ha ez nem is volna a törvényben, ugyanazon alapon, a melyen a ház jogairól beszéltem, bátran mondhatnám, hogy alkotmányos, szabad országról csak ott lehet szó, a hol az elővezettetést törvényes idézés előzi meg. Elővezettetésnek azonban csak akkor van helye, ha valaki tetten kapatik, ha valakinek nincs állandó tartózkodási helye, ha az illető csavargó, ha KÉPYH. NAPLÓ. 1887—92. VIII. KÖTIT, csavargáson, kolduláson ismételten rajtakapatott, vagy ha valaki idézésre meg nem jelenik; de midőn egy oly egyénről van szó, a kinek becsületszava is elegendő biztosíték, a ki megjelent minden meghívásra, ily esetben ezt az egyént idézés nélkül elővezettetni és kiadni az elfogatási parancsot, ezt még a Prottmanok sem tették, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De még ha törvényes is az elfogatási parancs — azt hiszem, nem kell Anglia példájához mennem — az csak akkor helyes, és akkor felel meg az alkotmányos tisztviselő kötelességének, ha idézve van a törvény. Mert a törvény nevében nem lehet ugy beszélni, hogy oda rúgtasson egy lovas pandúr s azt mondja: állj meg a törvény nevében, hanem ezen törvény tudójának a szakasz ismeretének birtokában kell lennie, hogy valakit elfoghasson. Hogy szól ez a rendelet? Egyszerűen azt mondja: „Doctor Takács Zoltán reggel 8 órára elém állítandó." Mondhatom, hogy ilyen rendeletet még a temesvári basák idejében sem adtak ki, a mikor pedig sopornai disznónak nevezték a bírót. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon : Grájzler !) Még egy esetet kötelességein felhozni, t. ház, miután azt mondám, hogy a törvényszegésnek, az önkénynek egész lánczolatával állunk szemközt. (Halljuk!) Tudjuk és helyeseljük mindnyájan, hogy ha csoportosulás van, a mely nem volt bejelentve, ha körmenet van, amely nem volt bejelentve, vagy ha olyan mérvű a közlekedés gátolása, hogy a rendőrség elégtelen és még katonai segélyt, kell igénybe venni — mert az nem Uírhető, hogy bármely tömeg tetszése szerint rendet bonthasson: de viszont mikor helyesen és törvényesen igénybe vétetik, azt hiszem, minden körülmény közt meg keli tartani a törvényt és nemcsak a törvényt, hanem meg kell tartani a tisztesség- azon szabályát is, a melynél fogva fegyveres ember fegyvertelent a védelem szükségessége nélkül sohasem támad meg. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Már pedig ha a rendőrség vagy bárki a végső hatalmi eszközzel él, a végső szükség esetén, mert a rend nem tartatott meg, a másik szintén megkövetelheti, hogy vele szemben a törvényt megtartsák. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztassanak végig tekinteni a január 30-ika óta történteken; bárhol csoportosulás volt, volt ugyan rá eset, hogy egyes felszólítás mondatott, hogy távozzanak el ; de volt rá eset, a midőn ilyesmit nem mondtak, hanem csak belevágtattak, belerugtattak a nép közé ; (Egy hang a szélső baloldalon: Február 14-én!) volt rá eset, midőn a tüntetőket, még mikor politikai nézeteiknek adtak is kifejezést, csoportosulás czége alatt összekaszabolták, közéjök vágtak s belerontottak 40