Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-181

181. országos ülés fobrnár 16-án, szombaton. 1899, 281 gatni nem lehet; s valamint például békeidején árviz esetében válogatás nélkül alkalmaznak mindenkit, a ki csak birja, ép ugy háború alkalmával is képzelhető ez az eset. Méltánytalanság semmikép sem fog elkövettetni, hanem ha a törvényben benne volna e pótlás, ki volna zárva a lehetőség arra, hogy szükség esetében mindenki alkalmaztassák. (Ellenmondások balfelöL) Almásy Sándor: T. ház! Azt hiszem, hogy a módosítástel lehet fogadni, mert én a polgárokat nem mindig a kegyelemre, a jó bánásmódra, vagy a gyengédségre akarom utalni, hanem óhajtom, hogy a hol nines reá szükség, a törvényre hivatkozva, a maga jogait követelhesse. Ennélfogva a módosítást elfogadásra ajánlom. (Helyeslés balfelöl) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A szakasz szövege nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Most az a kérdés, méltóztatik-e elfogadni MelczerGréza képviselő urnak azon módosítását, hogy a szakaszba beleszúrassanake szavak: „polgári hivatásuknak lehetőleg megfeleló'leg" igen vagy nem? A kik a módosítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát!) Most kérem, méltóztassanak felállani azok, a kik a módosítványt nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség a módosítványt nem fogadván el, marad a szerkezet. Következik a 11. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a it. §-t). Elnök: Ha senki sem kivan szólam, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 11. §. változatlanul elfogadtatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 12. §-t), Bolgár Ferencz: T. ház! Én az általános vitánál bátor voltam megjegyezni, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat több intézkedésében előnyöket mutat fel a jelenleg érvényben álló véderő törvénynyeí szemben és hogy azon örvendetes tendentia vonul végig a törvényjavaslaton, hogy a hadsereg minősége, a mennyire lehetséges, emeltessék. És ez mindenekelőtt abban nyilvánul, hogy a póttartalékot, mely eddig csak 8 heti kiképeztetésben részesült, ezentúl fegyvergyakorlatokra is be akarják hivni azon czélból, hogy a póttartalékhoz tartozó katonák harczképessége magasabb fokra •emeltessék. Erről a 12. §. harmadik bekezdésében van először szó, ott érintetik először az, hogy a póttartalékosok jövőben három-négy hétre kiterjedhető fegyvergyakorlatra lesznek behiva. En a póttartalék fontos kérdését e szakasznál nem akarom bővebben fejtegetni; erre sokkal jobb alkalom lesz a 15-ik és az 54. §-nál; tekintettel azonban arra, hogy elvileg ezen szakasznál határoztatik el, hogy a póttartalék jövőre fegyvergyakorlatra behívható lesz, szükségesnek tartom KÉPVH. NAFLÓ. 1887 — 92. VIII. KÖTET. mégis néhány megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk !) Én, t ház, constatálom azt, hogy a kilátásba vett reform nagy terhekkel fog járni, miután a póttartalékosok, kik eddig csak egyszer hivattak be, a jövőben négyszer lesznek berendelendők, mi által a hadsereg költségvetése is emelkedni fog. De másrészt constatálnom kell, hogy a kilátásba vett reform nagy előnynyel jár s a hadsereg minőségét és harczképességét nagy mérvben fogja fokozni, a miért is én e szakasz rendelkezését megelégedéssel szavazom meg. Egy pár szóval akarom indokolni azt, hogy miért tartom oly szükségesnek és oly előnyösnek a póttartaléknak intensivebb kiképeztetését. Addig, a mig a hadjáratok lassan folytak le és sokszor hónapok multak el, a mig a hadsereg csak stratégiai felvonulását bevégezte, addig nem volt szükséges a póttartaléknak béke idején való kiképeztetése, mert a mobilisatio után is még elég idő maradt, hogy a berendelt póttartalék depots-knál katonailag kiképeztessenek s nálunk AustriaMagyarországon is még 1882-ig apóttartalékosok a békében egyáltalában nem képeztettek ki és csak az 1882-iki véderő-novella rendelkezett a felett, hogy a póttartalékosok 8 hétig kiképeztessenek. De ma, a mikor egy fő fel tétel arra, hogy a hadsereg a győzelem garantiáivaí birjon, az, hogy annak aetíóba lépése minél gyorsabban történjék, követelni kell azt, hogy a póttartaléknak legalább az a része, a mely a hadjárat első stádiumában keletkező fogyatékok pótlására szolgál, már a háború kitörésekor kiképezve legyen. É8 midőn a hadügyi kormányzat az 1886-iki népfelkelési törvényben azt kérte, hogy a népfelkelés első osztályához tartozók egy része, mint póttartalékosok használtassanak fel, akkor ezt az elvet már szemelőtt tartotta. S annál inkább szavazom meg e szakasznak e bekezdését, a póttartalék behívását fegyvergyakorlatokra, miután reményem van arra, hogy ez által a népfelkeléshez tartozó azon egyének, a kik eddig póttartaléki szolgálatokra vétettek volna igénybe, talán egészen meg lesznek kiméivé. Megszavazom tehát a szakaszt, de nagyon lekötelezne a honvédelmi minister ur, ha szíves volna tájékoztatás végett egy-két kérdésemre válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés az, hogy mily elvekből indult ki a hadügyi kormányzat, (Halljuk! Halljuk!) mikor a póttartalékosoknak kiképeztetését a jövőben 20 hétben állapította meg, .amennyiben apóttartalékosok először 8 hétig képeztetnek ki és később meg 3-szor 4 hétre kiterjedhető fegyvergyakorlatokra lesznek behívhatok, a maximum tehát 20 hét. Micsoda elvekből indult ki a hadügyi kormányzat, midőn e 20 hetet határozta meg s 36