Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-174

226 174. országos ülés január 3ö-áa, szerdán. 1889. szándékozom, a ház tagjai előtt világosan kifejezt tessék. (Helyeslés.) Az én következtetésem az, hogy egy határozatlan ideig való elnapolás ezen általánosságban a ezélt nem biztosítja. Mi a mi czélunk? Az, hogy a tanácskozás folytatásának azt a két essentiáiis kellékét a ház megnyugvására biztosítva lássuk ; és ezt az által vélem elérhetőnek, hogy — miután e pillanatban teljes megnyugvással nem eszközölhető, én pedig azt óhajtom, hogy ez megnyugvással történjék — a tanácskozást holnapig vagy holnaputánig halaszszuk el, (Helyeslés. Felkiáltások a széhő baloldalon: Hétfőig!) hogy elnökünknek, mint a háznak képviselőjének — nem az által, a mit ugyan nem rovok fel neki, hogy maga egynehány pillanatig széttekintett a külső állapotokon, a. mi nézetem szerint nem az ő kötelessége és ezt nem is lehet tőle követelni s nem is hivatása — de hivatása az, hogy ő, mint a magyar képviselőház elnöke, tehát mint ezen állásában nem alárendeltje, hanem, mint egy az ország legmagasabb hatóságaival legalább is egy szinvonalon álló hatóság. kölcsönös értekezés utján, mint a ház nyilvánossági és szabad tanácskozási érdekének hivatott és jogosított képviselője, állapodjék meg oly rendszabályokban, a melyek a ház tagjainak teljes megnyugtatására biztosítanák a tökéletes szabadon idejutását azon elemeknek a kiknek kötetelességük itt megjelenni, és biztosítják a nyilvánosságnak törvényeink által a tanácskozáshoz megkívánt megőrzését. Es midiin a t. elnök ur kölcsönös értekezés folytán megállapodásokra jutott s ebben őt egyenrangú befolyás illeti mindarra, a mi e ház közelében, mint közbiztonsági intézkedés történik, akkur tegyen e háznak jelentést és ha a t. ház ez intézkedéseket megnyugtatóknak találja és a szabad tanácskozás folytatásának biztosítékait kielégítőknek látja, ám folytassuk a tanácskozást, ha nem, akkor kifogásainkat előadjuk és a kellő intézkedések megtételét követeljük. (Helyeslés a balés szélső balfelöl.) Szathmáry'György jegyző: Ivánka Imre! Ivánka Imre: (Zaj a bal- és szélső balon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Én tan uja voltam, hogy a tegnapi napon a túloldal részéről Hoitsy Pál, Szalay Imre és gróf Károlyi Gábor igen is iparkodtak a rendet fen tartani és a fiatalságot az excedálástól elterelni. Ennek tanuja voltam, vala mint annak is, hogy nem birtak velők, mert az mindig ugy szokott lenni, hogy a szenvedélyeket felkorbácsolni könnyű, de azokat lecsillapítani nehéz. (Nagy mozgás a szélső balom.) És azért a felelősséget, azért a mi jelentetett, hogy 4 jogászt összevagdaltak a katonák, azokra hárítom, a kik a fiatalságot felizgatták. (Helyeslés a johholdalm. Zajos ellenmondás a bal és szélsőbalon és felkiáltások : A törvényjavaslat az oka!) Nagy István jegyző: Ugron G-ábor! Ugron Gábor: T. ház! Nem akarok az előttem szólt t. képviselő úrral vitázni. (Helyeslés a bal- és szélső balon.) Tények tisztán és világosan, hogy miként történt, nem állanak előttem s azért nem is mondhatok határozott Ítéletet. De hogyha igaz az, hogy a műegyetemi épület kapuján belül kaszaboltattak le azok az ifjak, akkor a felelősség azokat kell, hogy terhelje, a kik meg nem gondolták, hogy a mikor a katonaságot kiállítják, akkor azon felelősség súlya alatt is állanak, hogy azért, a mit az felhevülésében és durvaságában elkövet, felelniök is kell. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon J is agyon j ó hasonlatot mondott herczeg Schwarczenberg 1849. végén, a mely mindig talál, a katonai erő alkalmazásáról, hogy az olyan, mint a borotva, melyet lehet használni, ue aztán gondosan a tokba kell rejteni. Én előre is kijelentem, hogy a ház elnöke által tett indítványhoz feltételesen hozzájárulok. A kérdésnek ugyanis több oldala van. Az egyik az, hogy a ház nyugodtan tanácskozhassak, a másik az, hogy a képviselők immuuitási joíra meg legyen védve. Erre nézve többen — és Appouyi t. képviselő ur is — kifejezték kívánságukat, hogy tudniillik a ház elnöke vizsgálja meg a helyzetet és tegyen arról jelentést. De van egy harmadik szempont is, mely engem vezet, midőn kérem, hogy csatoljunk az indítványhoz még egy feltételt. Nem történt tán évtizedek óta eset, hogy a képviselőházba való bejövetel, az onnan való eltávozás a katonásán; által háborittassék. T. ház ! Óvatosnak kell lennünk, hogy most, midőn ez eset először a ház elbírálása alá kerül, a ház méltóságát ugy védje meg, hogy veszélyes praecedenst ne alkossunk. Mikor praecedensek alkotására van eshetőség, akkor a legrosszabbat is tekintetbe kell vennünk, nemcsak a legjobbat. Ezért kérem a t. házat, méltóztassék megbízni a ház elnökét, hogy rendelje el ismét a katonaságot, ha nem egyébért, csak azért is, hogy ez eset alkalmából eonstatáltassék az, hogy az elnöknek joga van intézkedni s a katonaságot innét elrendelni. (Helyeslés a szélső balon. Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Én nem akarok a szenvedélyekre hatni, nem akarom az izgalmakat fokozni; de gondoljuk meg, hogy akár az egyik, akár a másik szempontból a felhevültség ne vezessen oda, hogy későbbi időkben, midőn tetszenék a zsarnoki önkénynek a képviselőházat katonasággal körülvenni, ne legyen praecedens, melyre hivatkozva azt mondhassák a hatalom szolgái: 1889. január 30-án, akkor, midőn a képviselőház intézkedhetett volna, akként intézkedett és mi más intézkedést nem tűrünk. Ezért az alkotmányosság, a ház méltósága és lehető veszélyes praecedens meggátlása érdekében kérem, méltóztassék az elnök indítványát elfogadni és