Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-174
174. országos ülés január 30-án, szerdán. 18S9. 227 az elnököt egyúttal megbízni, hogy a katonaságot a képviselőház környékéről távolítsa el. (Nagy 'zaj és mozgás a jobboldalon. Helyeslés a szélső daloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Nagy Mj! Halljuk! Halljuk!) Szerintem Szilágyi Dezső képviselő ur a törvénynek egészen megfelelően fejtette ki, mi lehet e tekintetben az elnökség joga és kötelessége. Azt, megvagyok győződve, az elnökség teljesíteni is fogja. De engedelmet kérek, ha volna veszedelmes praecedens, az is igen veszedelmes praecedens lenne, hogy egyszerű határozattal maga a ház eluöke utasittassék oly intézkedésre, melyhez a törvény szerint joga nincs. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez aztán igazán veszedelmes praecedens volna. Én már nyilatkoztam, hogy a t. elnök ur azon | javaslatához, hogy a holnapi napon — mert hisz a mai ülésnek ugy is vége van már —a tanácskozás ne folytatta ssék, hozzájárulok. Én ezt nem clausulálom körül, de kérem, más se clausulálja körül az elnök teendőit. Azt hiszem, az nem lehet más, mint hogy a képviselőknek idejöhetési és szabadon, bántalom nélküli elinehetési íogát, valamint azt, hogy itt nyilvánított véleménye miatt senki se insultáltassék, se más utón ne bántalmaztassák, biztosítani. (Helyeríés jobbfelöl.) Már azután, hogy mily eszközök lesznek erre szükségesek, ezt az adott viszonyok szerint az elnöknek az illető hatóságokkal együtt kell megállapítania; mert csak egyik részről egyoldalú biztosítékot keresni, de a másikat mellőzni : ez, engedelmet kérek, a képviselői igazságszeretetnek nem felel meg; pedig azt már előre kimondam, hogy az elnök rendelje, vagy ne rendelje, hogy katonaság ne használtassék arra, hogy biztositasék azon mindnyájunk által tiszteletben tartandó jog, nem lehet. ' Én kívánom, hogy ne legyen rá szükség, adja Isten, de azt ma meghatározni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) Én tehát, miután a czélban, a mely elérendő, mindnyájan egyetértünk, miután elnök ur maga proponálta ezt, azt hiszem, hogy a czél nem lehet más, mint minden egyes képviselőre nézve egyformán biztosítani a szabadságot, akármely oldalról fenyegetné, akár a hatalom, akár az azzal való visszaélés, akár a népcsődület által, mert egyik olyan, mint a másik. Én ezt tartom czélnak és ezen czél szempontjából fogadtam és fogadom el az elnök ur javaslatát. Kérem, méltóztassék azt elfogadni, hogy ezen ma igazán semmi eredményre nem vezető és a kedélyeket köztünk is csak élesítő vitának vége legyen. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kérem a t. házat, méltóztassék belenyugodni abba, a mit bátor voltam javaslatba hozni, mert azt, hogy a holnaputáni ülésben mily intézkedések lesznek szükségesek, most még nem lehet tudni, de kötelességem lesz azokat a, t. háznak bejelenteni. (Helyeslés.) E szerint kijelentem, hogy a tanácskozás folytatása a holnapután délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzetik ki. Most pedig az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. ti. 1 óra 25 pereskor.) ÖL 29*
