Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-174
214 174. országos ülés január 30-úu, szerdán. 1889. oldalon. Felkiáltások: Önök kezdték!) Mert én semmi olyan kérdést sem akarok most felvetni, melynek felvetésére jogosítva volnék és melyet kénytelen volnék felvetni, ha a túloldal által provocáltatnám, (Mozgás jobbfelől.) de a mig ez nem történik, semmi más kérdést nem akarok bele vegyíteni ennek a kérdésnek tárgyalásába, mint tisztán azt, hogy minő intézkedéseket kivan a ház tanácskozásainak szabadsága és a háznak méltósága. Mondom tehát, ha előfordult — a mint az én tudomásom szerint tényleg elő is fordult — hogy a ház egyes tagjai itt adott szavazatuk miatt bántalmazásoknak voltak kitéve, ismétlem, nincs az egész ellenzéken ember, (ügy van! balfelöl) a ki ezt a legélesebben el ne Ítélné; (ügy van! Ügy van! balfelöl) másodszor talán nem is fog akadni senki, a ki helytelenítené, sőt ne követelné azt, hogy azon mértékig, melyben az szükséges, megtörténjenek azok az intézkedések, melyek minden képviselőt (Helyeslés) az itt követett eljárása miatti bántalmazás ellen alkalmasak biztosítani. (Élénk helyeslés.) Ez, t. képviselőház, közöttünk vélemény-különbségnek tárgyát nem képezheti. (Általános helyeslés.) De, t. ház, ha azután ezeknek az intézkedéseknek szüksége odáig terjed, hogy — a mint tény — egyes képviselők csak nehézségek közt juthassanak a tanácskozás termeibe, ugy hogy az sincs constatálva, vájjon minden képviselő tényleg ide juthat-e; (Élénk felkiáltások a balés szélső baloldalon: Igaz! ügy van! Mozgás jobbfelől) — mert nem minden képviselő találhat rögtön identitási tanút. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső balon.) Másodszor, ha ezeknek az intézkedéseknek, megengedem, szükséges volta odáig terjed, hogy a ház tanácskozásainak egyik lényeges attribútuma, a nyilvánosság annyira korlátoztass'ék, (Igaz ! ügy van ! a bal- és szélső balon) hogy az majdnem kizárva, vagy legalább rendőri korlátok közé legyen szorítva, (Mozgás) akkor én szerintem, t. ház, bekövetkezett az a pillanat, midőn a ház addig, mig ezek az állapotok tartanak, tanácskozásait nem folytathatja. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon és felkiáltások: Valódi ostromállapot !) Azt hiszem, t. ház, hogy mivel egyfelől nem lehet, nem szabad megengedni, hogy ezen háznak bármely tagja azon az erkölcsi felelősségen túl, a melylyel választóinak tartozik és melynek, megvallom, a választók részéről lehető legszigorúbb érvényesítését igenis kívánom, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) mivel, mondom, ezen az erkölcsi felelősségen túl meg nem engedhető, hogy bármely képviselő ki legyen téve annak, hogy itten követett magatartása miatt bántalma,ztassék, (ügy van! a bal- és szélső balon.) midőn egyfelől ez igaz és midőn másfelől az is bizonyos, hogy nem lehet tanácskozni akkor, midőn nem biztos az, hogy a háznak minden tagja akadálytalanul a teremhez eljuthat-e és nem lehet helyesen tanácskozni akkor, midőn a parlamenti élet egyik attribútumát, a nyilvánosságot oly lényegesen megcsorbítják: (Zajos helyeslés a bal- és szélső bdóldalon) akkor az egyetlen helyes eljárás az, hogy a ház tanácskozásai néhány napra felfüggesztessenek, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) mig a közhangulatban helyre állott az a nyugalom, a mely lehetővé teszi azt, hogy minden egyes képviselő minden illetéktelen nyomással szemben biztosítva legyen a nélkül, hogy e miatt akár a ház tanácskozásainak teljességét, akár azoknak nyilvánosságát korlátolni kellene. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Bátor vagyok indítványozni azt, hogy a ház ülései néhány napra függesztessenek fel. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A nélkül, hogy az indítványhoz magához szólanék, melynek elfogadása a ház, bölcsességétől függ, azokra nézve, a miket Szederkényi Nándor képviselő ur, de gróf Apponyi Albert képviselő ur beszédének első részében felhozott, kötelességem azt, a mit e tekintetben tudok, a t. háznak tudomására hozni. (Halljuk!) Fájdalommal kell bevallanom, hogy a tegnapi ülés végén egyes képviselők olynemü kellemetlenségekben részesültek meggyőződésük nyilvánítása miatt, (Zajos helyeslés jobbfelől) melyet nekem, t. ház, egész Magyarország előtt szégyelnem kell. (Zajos helyeslés jobbfelől. Zajos nyugtalanság a balés szélső baloldalán.) Midőn én itt a házban dolgaimat elvégezvén, haza akartam menni, számos képviselő még itt a házban megszólított, hogy ne menjek az utczára, mert kellemetlenségeknek leszek kitéve. (Felkiáltások jobbfelől: Gyalázat! Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Hisz megéljenezték az elnököt! Nagy zaj. Halljuk!) Én azt válaszoltam, szeretném azt az embert látni, a ki engem hazamenetelemben megakadályozzon. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Elindultam és ki tudtam menni az utczára, habár bizony nehezen, mert közvetlenül a ház bejárata előtt nagyon nagy csoportosulás volt. Az utezán, a mint felismertek — igaz — engem, a mit nem is vártam, nem is kívántam, meg is éljeneztek. (Zajos éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) örömömre, nem csalatkoztam abban, hogy nyugodtan, minden akadály nélkül haza mehetek. De tény — magam is szemtanuja voltam — hogy némely képviselőtársunk bizony nem mehetett ki könnyen a házból, mert különben talán mindjárt kilépésüknél kellemetlenségeknek lettek volna kitéve. Voltak ugyanis esetek, midőn nemcsak egyszerű helyeslés vagy nem helyeslés nyilatkozatai hallatszottak, de bizony fenyegetőzések, dobálások, szóval tettlegességek is történtek. (Helyeslés jobbfelől.) T. ház! Jól tudom én azt, hogy néha a kö-