Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-174

174. országos tilés január 30-án, szerdán. 1889. 215 zönség egy része erősebben nyilvánítja véleményét. De már abban gróf Appunyi Albert képviselő urnak teljesen igaza van, mert soha és semmi szin alatt nem szabad megtörténnie annak, hogy képviselő itteni eljárásáért bárki által a világon insultáltassék. (Általános helyeslés) mert az már aztán az ország rovására megy. így állván a dolog, miután — mondom — magam is láttam, hogy ily eset történt és azonkívül panasz is emeltetett előttem, azon óhajtást nyilvánítottam a belügyi kormányzat előtt, hogy mivel nem tűrhetem, hogy bármely képviselő, akár a házba jövetelénél, akár a házból távozásánál akadályoztassák, intézkedések tétessenek, hogy a képviselők ide szabadon jöhessenek és innen szabadon mehessenek el. (Helyeslés.) Azt azután természetesen, minthogy hatáskörömön kivüí esik, nem tudom, hogy minő intézkedések tétettek. Ma reggel, minthogy épen itt közelében lakom, láttam, hogy a környéken nagyobb számú katonaság vonult fel. Azután midőn magam is a házba jöttem, néztem, nem történt-e oly intézkedés, mely a képviselőkre nézve a bejuthatást nehezítené. Én bejöttem minden akadály nélkül, sőt Szederkényi Nándor képviselő úrral épen összetalálkoztunk az utezán. Szederkényi Nándor: Az már itt a kapu előtt volt! Elnök: Igen, a kapu előtt s akkor nem vettem észre sejniniféle akadályt, de azért intézkedést tettem, hogy ha netalán valaki akadályoztatnék — minthogy az intézkedés czélja épen az, hogy képviselő az idejövetelben vagy innen távozásban akadályozva ne legyen — ezen segítve legyen, intézkedtem pedig ez irányban a háznak egy tagja utján, a ki ezt magára vállalta. Tudomásom tehát nincs arról, hogy ily akadályozás előfordult volna. (Mozgás. Zaj a szélső baloldalon.) De miután nem tudhatom, mi történik odakünn, midőn magam idebent vagyok, minden esetre utánna fogok járni és ha netalán valaki akadályoztatnék, szükséges lesz oly intézkedést tenni, mely minden akadályoztatást megszüntessen. A mi azt illeti, hogy itt a pinczében lennének rendőrök elhelyezve, minthogy természetesen nem lehet tudomásom mindenről, megkérdeztem és most jelentik, hogy ott egyetlen egy rendőr sincs. A mi pedig azt illeti, hogy a ház helyiségeiben túlnagy számmal volnának rendőrök, e részben szintén tévedés forog fenn. De megtörtént tegnap az, hogy terembiztost és rendőrt eltávolítottak helyükről ésjegynélkül, tehát a törvény ellenére bejöttek ide a karzatokra. Ezt már nem lehet megengedni. Én e tekintetben már tegnap azt a rendeletet adtam ki, hogy a ki ide jegy nélkül bejönni akar, azt semmi esetre sem szabad azon karzatokra ereszteni, melyekre csupán jegygyel lehet bemenni. A házban mindennap van bizonyos számú rendőr, a mely akkor, midőn nagyobb közönség jön a karzatokra, megszaporíttatik épen azon czélból, hogy jegy nélkül be ne jöhessen senki. A rendes szám épen tegnap az ajtók számára való tekintettel megnagyobbittatott, úgy hogy összesen körülbelül 30 rendőr volt itt. De midőn a képviselőházban annyi mindenféle helyiség és annyi érték van — méltóztassék csak a könyvtárra gondolni — kellő számú rendőrökre minden esetre szükség van. Ha azonban kelleténél több lenne, ez iránt is intézkedni fogok, T. ház! Azt hiszem, az izgatottság tegnap érte el tetőfokát. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ma!) A képviselő urak talán jobban tudhatják, mint én, hogy mikép áll a dolog. Én a ház bölcsegégére bízom a továbbiak iránti intézkedést éä nekem kötelességem a ház határozata szerint járni el. Ha tehát a ház Apponyi t. képviselő úr indítványához szólani kíván, méltóztassék nyilatkozni. De azt hiszem, hogy abban a tekintetben, hogy a képviselő se a házba való jövetelénél, se az abból való elmenetelénél ne akadályoztassék; másodszor, hogy a képviselő itt nyilvánított meggyőződéseért insultusoknak kitéve ne legyen, törvényeink értelmében a belügyi kormánynak intézkedni kötelessége. Ez a dolog lényegére vonatkozó véleményem és azt hiszem, ezt a képviselő urak szintén mindnyájan osztani méltóztatnak. Hallottam oly hangokat, hogy itt annak következtében, hogy katonaság van künn, a véleményszabadság meg van korlátozva. (Felkiáltások, a szélső baloldalon: Természetesen!)Bocsánatot kérek, t. ház, olyan eset nem történhetik, hogy a magyar országgyűlés azon hadsereg és katonaság tagjai részéről, a mely a koronás magyar király rendelkezése alatt áll és mely fölött a magyar országgyűlés és a Lvjthán-túli országgyűlés határoz, pressiónak legyen kitéve. De méltóztassék a t. ház e tekintetben is határozni, hogy egyelőre az ülést, talán 30 perezre, felfüggeszszük, hogy megállapittassék, mikép állanak ezek a dolgok. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hétfőig!) A mit javasolok, csak a mai ülésre vonatkozhatik. Arra nézve, hogy néhány napig a ház ne tartson ülést, a ház bölcsessége azután határozhat. (Zaj a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: T. ház! Bátor vagyok egy mellék körülményre irányozni a í. ház figyelmét, a mely azonban nem kevésbé fontos. Nem csak az országház a nemzeté, a nemzeti múzeum is az. Áz egy nevezetes cultur-intézet, a hova a fővárosnak és az országnak tudós elemei járnak naponkint búvárkodni. A mai napon onnan is ki vannak ezek zárva. (Derültség a jobboldalon. Mozgás a szélsőbalon.) Engedelmet kérek, ez — a mint már bejelentettem az itt önök közt ülő Beniczky államtitkár úrnak — magammal is megtörtént. Daczára annak,