Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-172
172. országos ülés január 38-án, hétfőn. 1889. 189 óhajtottam azt, hogy ezen javaslat, mely ellen természetesen, a függetlenségi párt a maga elvi szempontjából ellentétes állást fog elfoglalni, a közjogi alapon álló összes elemeknek megnyugvásával jöjjön létre, a mint hogy az kívánatos lett volna is. És, t. ház, a honvédelmi minister ur nem fogja tagadásba venni, hogy én rögtön, bizalmas utón, felvilágosítottam őt aggályaimról; felvilágosítottam a kormánypártnak tagjait, nem úgynevezett malcontentus elemeit, a kikkel a legutolsó pillanatig semmi érintkezésem sem volt, akkor is csak egygyel közülök volt egy barátságos beszélgetésem ; — hanem a ministerelnök úrhoz legközelebb álló férfiakat világosítottam fel az iránt, hogy ebben a javaslatban minő sérelmek és veszélyek foglaltatnak s kértem őket arra, hogy ezeket a hiányokat egészítsék ki, hogy ezeket a veszélyeket hárítsák el, mert én nem óhajtok ezzel a javaslattal szemben az ellenzés terére lépni, mert tudom, hogy ez félreértésekre adhatna alkalmat, nem olyanokra, a melyek az én személyemre irányulnak, mert ezzel szembe nézek bármikor, hanem olyanokra, a melyek talán az ügy iránti buzgóságunkat és lelkesedésünket tehetnék kétségessé. (Igás! Igaz! a bal- és szélső balon.) T. képviselőház! Evvel én — azt hiszem — túl mentem azon, a mi egy ellenzéki férfiúnak ily esetben kötelessége. (Igaz! ügy van! a hal-és szélső balon.) Természetesen, midőn azután minden előzetes bizalmas beszélgetéseknek eredménye az volt, hogy a legnagyobb merevséggel fentartatott mindaz, a mi a javaslatban sérelmes volt — mert hiszen azon mondatnak beiktatása, a melyet a véderő-bizottság a 14. §-ba beiktatott, semmi súlylyal nem bir — midőn, mondom, azután azt láttam, hogy a magyar nemzeti igényekkel szemben, azokkal a legszerényebbekkel szemben, hogy az elméleti tiszti vizsga magyar nyelven történhessék és hogy erre nézve teljes biztosíték adassék, merev visszautasítással találkozunk, akkor, t. ház, nem maradt egyéb hátra, mint kötelességem teljesítése, akkor azt kellett mondanom, hogy az ellenzék, a mely egy ilyen javaslattal szemben lerakja a fegyvert, nem volna méltó a nemzetnek becsülésére. (Zajos helyeslés és taps a bal- és szélső balon.) Es t. ház, miért, ugyan miért történnek mindezen dolgok? kinek használunk vele, ha a hadsereg erőgyarapításának kérdését alkotmány-sérelmekkel vegyítjük össze? kinek használunk vele, ha a magyar államiság méltóságát sértjük (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon) és a magyar ifjak jövőjét koczkára teszszük az által, hogy a tiszti vizsga nyelvére nézve nekik teljes biztosítékot nem adunk; ugyan kinek? Mindenkinek ártunk, jobbra-balra sértünk, (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon) jobbra-balra megingatunk mindent. mihez a legszentebb és legkomolyabb meggyőződések fűződnek. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Micsoda érvekkel védik e javaslatot? (Halljuk ! Halljuk ! a, bal- és szélső baloldalon.) Azt mondja a t. ministerelnök ur, ezt ugyan a 14.§-ra vonatkozólag mondta és bocsánatot kérek, ha az előbb tévedtem, midőn azt mondtam, hogy csak egyetlen egy érve volt a módosítás megtagadására, tudniillik az ő személyes meggyőződése, constatálom, hogy ezt a második érvet is használta, tehát azt mondja a ministerelnök ur, hogy ő nem akart újabb tárgyalásokatkezdeni, mert a monarchia és a monarchiában Magyarország tekintélyének ártana az, ha a véderő fokozására vonatkozó törvényjavaslat csak hosszas és nehéz tárgyalás <ryiünölcseként jöhetne létre. Hát, t. ház, ugyan különböztessünk: Igenis, ha hosszas tárgyalások alapját képezné az, hogy Magyarország vonakodik meghozni azokat az áldozatokat, ((ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon) a melyek a monarchia védelmére szükségesek, ez. megengedem, ártana Magyarország, ártana a monarchia tekintélyének. De mikor erre nézve eltérő nézet sem nyilvánul, (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon) mikor csak arról van szó, hogy tárgyalások folyhassanak az alkotmányos biztosítékoknak, a nemzeti érdekeknek megóvása szempontjából, hát mit árt ez a monarchiának ? (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Az pedig egészen új dolog, hogy Magyarország tekintélyének ártana az, ha alkotmányos biztosítékainak teljességét és az állami nyelv igényeit érvényesíteni tudná, Magyarország tekintélyének pedig használna az, ha mindkettőről az egész világ élőit lemondana.. (Élénk tetszésabal- és szélső baloldalon.) Aztán oda ejt a ministerelnök egy nagy és merész szót. Azt mondja, hogy az ő meggyőződése szerint bárki ülne az ő helyére, a mostani körül menyek közt kénytelen volna ugyanilyen törvényjavaslattal lépni a ház elé, (Mozgás) ennél egyebet senki keresztül vinni nem tudna. (Mozgás jóbbfelől. Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Ismét az a kérésem: értsük meg egymást. Ha a ministerelnök ur evvel arra akart volna czélzást tenni, hogy Magyarországon már egyáltalában nem találtatik politikai jellem, hogy a hatalom birtokának pillanatában át ne alakuljanak nézetei, (Zajos tetszés a bal- és szélső baloldalon) hát akkor ezt az állítást a túloldalon szokásossá váltkifej ezéssel „ visszakell utasítanom a . (Élénk derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) De azt hiszem, hogy ő ezt nem igy értette, hanem objectiv értelmet akart tulajdonítani czélzatának. No hát uraim, azt igenis elhiszem én is, hogy bárki ülne azokon a kormány padokon, ma, kénytelen és köteles volna a monarchia katonai erejének fokozásáról gondoskodni; (ügy van!
