Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-172

184 17ÍÍ. országos ülés január :28-án, hétfőn. 188!). T. képviselőház! A ministerelnök ur felbátorítva Josipovieht. képviselőtársamnak előrenyomulása által, (Derültség balfelöl) szintén a vita végén, miután e tárgy már széles mederben megbeszéltetett volt, hivatkozott arra, hogy az 1868-iki törvény sem tartalmazza a tiszti vizsga nyelvének meghatározását, még pedig azért nem — a mit nem tudom honnan következtet — mert az azon tárgyak közé tartozik, melyek az 1867 : XII. törvényczikk szerint, mint a hadsereg belszervezetére, vezényletére vonatkozók, a király jogai közt tartatnak fenn. Mindenekelőtt azt jegyzem meg, t.képviselőház, hogy az a körülmény, miszerint az 1868-iki törvény valamit nem tartalmaz — eltekintve most a felségjog kérdésétől — nem szolgálhat érvül arra, hogy azt ne legyen szükséges most törvénybe iktatni, (ügy van! balfelől.) Hisz a katonai szervezkedés terén felhasználták a két évtizeden át tapasztaltakat és sokat módosítottak az 1868-iki törvény intézkedésein. Ha tehát más irányban a tapasztalás minket reávezet bizonyos követelmények szükséges voltára, a melyek az 1868-iki törvényhozás előtt, mely még semmi tapasztalással nem birt az általános védkötelezettség működése iránt, nem lebegtek, ez nem érv arra, hogy azokat most az 1868-iki törvényhozás szelleméből kifolyólag létesíteni ne kelljen. (Élénk helyeslés balfelől.) Ezt csak mellesleg. De hogy állunk a felségjogból levont érveléssel ? Az 1867 : XII. törvényczikk azt mondja, hogy mindaz, a mi a hadsereg vezényletére és beszervezerére vonatkozik, ő Felségének kizárólagos jogai közé tartozik. De hát oly praeeisek-e ezek a kifejezések, hogy más törvények által magyarázatot, körülírást ne igényelnének 1 Hát 1868 óta nem hoztunk-e oly törvényeket, a melyek a korona jogainak körét tágítják oly téren, amelyen eddig csak a törvényhozás többi tényezőivel együtt gyakorolta azokat? Hát a szolgálat időtartamának megállapítását, atartalékosokról szóló 1888. évi törvény által, legalább a 4-ik éven belül, nem ruháztuk-e át a korona jogai közé? (TJgy van! a baloldalon.) Azt hiszem, t. ház, hogy mikor ott, ahol valódi szükség fenforgott, a nemzet nem habozott a koronánakjogkörét tágítani, minden loyalitás mellett is lehet koronás és alkotmányos királyunkhoz járulni és tőle azt kérni, hogy a hol törvényes biztosítéknak szükségét a tapasztalás kimutatta, ezen törvényes biztosíték megadásához hozzájáruljon.(Zajos helyeslés a bal- és szélső' baloldalon.) Ez az egyik, t. képviselőház. De valóban hozzányúlunk-e a korona jogaihoz? Ha ezen szavakat „belszervezet ésvezénylet" magyarázgatjuk és ebből vonunk le következtetéseket, ha mindazt, a mi a •vezénylet és belszervezet fogalma alá vonható, a törvényből ki akarjuk hagyni, akkor e javaslatnak-isSzámos szakaszát ki kell abból törülni. (Igaz! ügy van! balfelől.) Ki kell törülni nevezetesen — hogy csak ennél maradjak — az egyévi önkéntesekre vonatkozó majdnem minden intézkedést; mert nincs-e benne a törvényben az, hogy az egyéves önkéntest nem lehet a laktanyában való lakásra szorítani? nines-e benne a törvényben az, hogy az egyéves önkéntes, ha a tiszti vizsgát letette, okvetlenül tisztté, vagy hadapróddá kinevezendő. Hát t. ház, van-e valami, a mi inkább tartoznék a vezénylethez, mint a fejedelemnek az a joga, hogy a katonai kinevezéseket minő praemissák szerint eszközölje? hogy a tényleg szolgálatban álló egyénektől a szolgálat minő módját igényelje? Van-e ennél, hogy barbár kirejezéssel éljek, belszervezetibb dolog? (Igás! TJgy van! balfelől.) Hát, t. ház, ezt a foiralmat, „vezénylet, belszervezet", részleteket szabályozó törvények írják körül, a törvényhozás minden factorának s így a királynak is beleegyezésével. És ha egy vezérfonalat keresünk a fennálló törvényben, akkor azt fogjuk találni, hogy daczára a belszervezet és vezénylet ezen reservált természetének, az eddigi törvényben és ebben a törvényjavaslatban is benfoglaltatik az, a mi a magyar államiság és a polgárok szabadsági és állampolgári jogainak biztosítékaihoz tartozik, ha szorosan véve a belszervezethez tartoznék is. (Élénk hosszas helyeslés a balés a szélső baloldalon.) Benfoglaltatik például az, hogy a magyar iijonczokat csak a magyar csapatokhoz lehet tenni. Ez is belszervezeti kérdés, de ez a magyar államiság egyik biztosítéka, tehát benfoglaltatik a törvényben. Benfoglaltatnak az egy éves önkéntesekre vonatkozó azon intézkedések, melyeket idéztem, mert ezek körülírását képezik azoknak a biztosítékoknak, a melyek mellett bizonyos műveltségi fokot elért egyének a hadseregben szolgálnak. (Igás! TJgy van! balfelöl.) Tehát ugyanezt az eszmelánczolatot követve, a dolog természeténél fogva oda jutunk, hogy a tiszti vizsgának magyar nyelven letehetése mint nem csekély jelentőségű biztosítéka a magyar államiságnak, mint biztosítéka annak, hogy a törvényben különben nekik adott jogokat az ifjak tényleg érvényesíthessék, ha az valaha felmerül, a mit 1868-ban előre nem láthattak, törvény által nyerjen biztosítást és az 1867-ik évi XII. törvény szellemében az nem számítható azon belszervezeti és vezényleti kérdésekhez, melyekben a törvényhozás többi factorainak hozzájárulása ki van zárva. (Elénk helyeslés a baloldalon.) De ha a tiszti vizsga kérdése, hogy ugy mondjam, egy mellőzhetien cörollariuma ezen egész javaslatnak (Helyeslés balfelől) felvetettem egy más kérdést is, nem új kérdés, nem új követelmény, mint ezt gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam mondani szives volt, hanem a dele-