Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-172

174 172. országos ülés január 28-áu, hétfőn. 1889. kérdem: vájjon ezen képviselő urnak — Bolgár j Ferenez ur volt— van-e joga, hogy meggyőződés és az akarat szabad nyilvánításának hiányával vádolja a véderő-bizottság azon többségét, a mely kezdettől fogva végig mindig egy és ugyanazon álláspontot foglalta el ? (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság balfelöl.) Tóth Ernő t. képviselő ur szintén szives volt foglalkozni a jelentéssel, Ugyanis ezt mondotta — felhevülésében, azt hiszem, mert másként nem tudnám, hogyan volnának indokolhatók szavai: „Rám a jelentés azon benyomást teszi, mintha nem egy, a felelősség súlyát érző képviselő tollából került volna ki, hanem egy Bach-korszakbeli hivatalnok tollából, a ki kezeit tördeli, stb." Súlyos vád, bevallom, de ezen vádra szavam nincs, nincs pedig azért,mert általa magamat érintve nem érzem. De tartozom egy nyilatkozattal a képviselő urnak és ez az, hogy én sem a múltban nem tettem, sem a jövőben nem fogom tenni, hogy bárkit is a ház tagjai közül gyanúsítással illessek, (Élénk helyeslés jobbfelöl) annál kevésbé olyan gyanúsítással, melyben egyúttal a hazafiatlanság vádja is benfoglaltatik, mert azt sem méltónak nem tartom a t. házhoz, sem össze nem egyeztethetőnek azon tiszteletemmel, a melylyel ezen ház minden egyes tagja iránt viseltetem. (Helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a szélső balon.) A bizottság jelentését és határozati javaslatát éles eritica alá vették gróf Apponyi és Horánszky t. képviselő urak. Hát ez ellen szintén semmiféle észrevételem nincs, mert ebez a képviselő uraknak joguk van; de tették ezt oly modorban és oly hangon — és hozzájuk csatlakozott Thaly Kálmán képviselő urís •— hogy azt megjegyzés nélkül nem hagyhatom. Gróf Apponyi és Horánszky t. képviselő arak farsangi tréfának nevezték a bizottság határozati javaslatát. Thaly Kálmán képviselő ur tovább ment és komoediának nevezte. Én azt hiszem ebből, hogy a képviselő urak talán egy bohócz-estélyt akartak rögtönözni, a melynek épen az a jellege, hogy ott a legkomolyabb tárgyakból gúny űzetik. És hogy csakugyan komoly dolog a jelentés és határozati javaslat, azon helyzetben vagyok, hogy ezt be is bizonyíthatom. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Midőn a bizottság azon álláspontra helyezkedett, hogy részleteket nem lehet felvenni a törvénybe, mert akkor nem egy ilyen javaslattal állanánk szemben, hanem egy egész kötettel, támaszkodva a 25. §-ban foglalt azon rendelkezésre, mely szerint: „Ezen vizsgára nézve a követelmények mértékét és a követendő eljárást az ő Felsége által szentesített e részbeli szabályok állapítják meg", meghozta határozati javaslatát. Erre vonatkozva a-1. honvédelmi minister ur már megtette megjegyzését és miután meg vagyok győződve, hogy felelősségének teljes tudatával tette e nyilatkozatot: e tekintetben igenis látok fí'arantiát arra nézve, hogy a határozati javaslatban foglalt utasítás tényleg végre is fog hajtatni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj. Ellenmondások a szélső balon.) Kérdem már most, hogy farsangi tréfa-e az, (Felkiáltások a szélső balon: Bizony az! Derültség) hogy ha az egyéves önkéntesek érdekeit védi a bizottság? kérdem farsangi tréfa-e az, (Zaj. Derültség a szélső baloldalon) ha az állam nyelvét azon fokra állítja a bizottság, a mely őt joggal megilleti? (Ellenmondás és derültség a szélső baloldalon) és farsangi tréfa-e az, vagy határozott haladás a múlttal szemben, hogy ha mindez megtörtént, a mit jeleztem? En azt hiszem, hogy ez mindenesetre nagy haladás. (Helyeslés jóbbfel'ól. Zaj, derültség a szélső balon.) De én, t. ház, erre a térre a t. képviselő urakat követni nem fogom, ámbár meg vagyok győződve, hogy nekem is sikerülne talán egyes nagy mondást és nagy eszmét tartalmazó mondatot kiragadni, (Halljuk! Halljuk! balfelöl) hogy ezt gúnytárgyává tegyem, (Hát miért nem teszi! bal felöl) — azért nem, mert ezt tenni nem akarom. (Helyeslés a jobboldalon.) Én teljes készséggel elismerem és gyarlóságom teljes tudatában concedálom; (Élénk derültség a szélső baloldalon) ismétlem : teljes készséggel elismerem és gyarlóságom teljes tudatában (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Helyes! Helyes!) concedálom, hogy ha ezen t. képviselő urak szerkesztették volna a jelentést, az mindenesetre sokkal szebb, sokkal jobb, sokkal, ha ugy kívánják, magyarabb lett volna, (Ugy van! a szélső baloldalon és felkiáltások: Hazafiasabb!) és mindenek előtt sokkal fényesebb argumentumokkal került volna a t. ház elé : de egyet aztán nem ismerhetek el és ez az, hogy ezek a t. képviselő urak nagyobb buzgalommal, nagyobb komolysággal és odaadással tárgyalták volna ezt a törvényjavaslatot, (Helyeslés jobbfelöl) mint a véderő-bizottság tagjai tettékés e tekintetben nem teszek különbséget azon tagok közt sem, a kik az ellenzéki pártokhoz tartoznak. Még csak egyet akarok felemlíteni (Halljuk !) Horváth Ádám t. képviselő ur beszédével szemben. 0 ugyanis, mikor citátumaiban már egészen Vilmos császár trónbeszédéig ért, teljes indignatióval kiáltott fel: hogy mit fog már most a mi hadseregünk talajdonképen megvédeni ? a hanyatló culturát ? a tönkre tett kereskedelmet és ipart ? és még nem tudom mit. Hát én megmondom a t. képviselő urnak, hogy mit fog védelmezni ez a hadsereg. (Halljuk!) Nem lesz hivatva mást védelmezni, mint a királyt és a hazát. (Derültség a szélső baloldalon ; helyeslés jobbfelöl.) És pedig hivatva lesz ugy védelmezni, a mint a veszély ezen hazát