Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-171

171. országos ülés jannár 2(i-áB, szombaton. 1889. 167 ségeket. (Ugy van! jóbbfelől.) Szilágyi Dezső képviselő ur hangsúlyozta, hogy a morális és a szellemi tényezőkre is súlyt kell fektetni. Szilágyi Dezső: Ezekre „is" súlyt kell fektetni. (Zaj.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Ezt concedálom, mint mindent, a mi concedálható. Szilágyi Dezső: Nem „con cédáim", hanem nister kell idézni. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Hiven idéztem. (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Dezső : Ha hiven idéz, akkor egyet értünk. (Nagy zaj.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Azt mondottam, hogy a képviselő ur azt monda, hogy a morális tényezőkre is súlyt kell fektetni. Én azt nem tagadom és nem is tagadta soha senki, hogy ezek oly tényezők, a melyekre súlyt fektetni kell; ez kétséget nem szenved. De én azt hiszem, hogy ezen morális, szellemi és érzelmi tényezőket nemzeti irányban nehéz érvényesíteni a hadseregben; mert e sereg nem pusztán magyar, hanem sok nemzetiségből áll, ott tehát egyes nemzetiségre súlyt fektetni nem volna helyes, a mint ezt már voltam bátor felemlíteni. Én azt hiszem, hogy valamint az egyes egyénnek az élet viszontagságaival való küzdelmekben bizonyos mérvig kell hogy önmegtagadást gyakoroljon, ugy monarchiánk viszonyánál, a nemzetnek és nemzetiségeknek is, hogy ha békésen akarunk egymással élni és hogy ha a háboniban hősiesen meg akarják állani helyüket, szintén bizonyos mérvű önmegtagadással, ugy mint politikai eszélyességgel kell, hogy egymással szemben eljárjanak'. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Ez, ugy hiszem, czáfolhatlan igazság. Gróf Károlyi István képviselő ur bizonyos gúnyos, részvétteljes szánalommal említette, hogy a honvédelmi minister úrtól, kiről nem tudja, hogy Magyarországon született-e, de tudja, hogy 30—40 évet az országtól távol töltött, nem lehet magyar érzelmet, a magyar nemzet érzelmeinek felfogását, várni, nem lehet követelni, hogy a magyar nemzet aspiratióinak helyes felfogásával bírjon. Ne méltóztassék elfeledni. (Halljuk!) én nekem addig, mig ezen a helyen vagyok, magyar minister létemre, nemcsak mint magyar embernek, de mint ministernek is természetesen kötelességem a magyar érdekeket és aspiratiókat. a mennyire csak tőlem kitelik, érvényesíteni. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Politikai tapintatot is ajánlott gróf Károlyi István t. képviselő ur. Gróf Károlyi István : De nem a minister urnak! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: A kabinetnek, tehát nekem is. (Derültség.) Azt hiszem, a t. képviselő ur nem jogosult velünk szemben a tapintatot hangsúlyozni, én a magam részéről legalább a t. képviselő úrtól tapintat dolgában utasítást, tanácsot nem kértem és nem is fogadok el soha. Mert a tapintatot illetőleg azoknak a tanoknak, melyeket Szalay Imre, Fenyvessy Ferencz és gróf Károlyi István képviselő urak hirdettek, én, a magam részéről, hasznát nem akarom venni. (Egy hang a szélső balról: Kár!) Szalay Imre: Jó compániában vagyok, meg vagyok elégedve. (Derültség a szélső baloldalon.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Örvendek! T. ház! Én most is ismétlem, a mit a törvényjavaslat tárgyalásának kezdetén fölemlíteni bátor voltam, azt: hogy ezen törvényjavaslat szerkesztése alkalmával lelkiismeretesen szem előtt tartottuk a katonai, valamint az alkotmányi, közjogi és pénzügyi viszonyokat; szem előtt tartottuk azt, hogy az egyes állampolgár érzékenyebben ne sujtassék, mintsem elkerülhetetlenül szükséges a nagy ezélok elérésére. És én nagyon jól tudom, hogy ezen javaslat áldozatokkal jár, hogy ha törvénynyé válik. De meg vagyok győződve, t. képviselőház, hogy Magyarország törvényhozása kész lesz súlyát latbavetni az iránt, hogy hazánk és monarchiánk érdekében ezen áldozatok meghozassanak. Hivatkozom itt oly férfiura, a kinek auetorítását — ha a magyar ministerét nem is — bizonyára elismerik; az angol ministerelnök nem rég történt kijelentésében azt mondja, hogy, ha most legközelebb Európában conflagratio támad, ez olyan háború lesz, melyben nemcsak országok, hanem népek fognak elpusztulni és nemzetek fognak a földszínéről elsepertetni, mint ez a népvándorlás idejében történt. (Mozgás balfelöl. Ugy van! jobbfelöl.) T. ház, óhajtom, hogy ez ne következzék be. hanem biztosítani nem biztosíthat bennünket senki. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) És azt hiszem, hogy ha egész Európa készül, még pedig rendkívül nagy mérvben, nekünk is készülnünk kell, hogy minden eshetőséggel szemben készen álljunk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha, t. ház, olyan beszédeket tartanak mindamellett, aminőket hallottunk, például gróf Zichy Jenő úrtól, a kinek meghatottsága csakugyan sublime volt, (Derültség jobbfelöl) akkor ez a szó egészen önkénytelenül eszembe juttatja, hogy „Du sublime au ridicule il n'y a, emun pas". (Élénk derültség és tetszés jóbbfelől.) Ilyen beszédeket tartani és olyant, a milyent gróf Károlyi István t. képviselő ur tartott, megengedem, népszerű, de nem nehéz dolog. (Élénk mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Károlyi István: Ne leczkéztessen! (Nagy mozgás. Helyeslés balfelöl.)