Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-170

170 or-zií?e-s iilós január áő-én, pétiteken. 1889. 137 •a javaslatból. De miért nem enged'? Mert nem szabad, mert ráparancsoltak Bécsben, hogy e javaslatnak igy kell keresztül menni. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A legsérelmesebb pontoknál csűr-csavar, a mihez, megvallom, senki sem ért jobban, mint ő s ezen aztán Bécsben nevetnek és örülnek a diadalon. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) S a generális igy vezeti táborát a capitulatió felé. Szép lesz, legalább a história fel fogja említeni, hogy két capitulatió volt ez országban : az egyik Görgey-é Világosnál a muszka előtt, a másik Tisza Kálmáné, a magyar jognak, a magyar alkotmánynak capitulatiója Tisza Kálmán által itt e házban a közös hadsereg előtt. (Élénk tetszés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Tudja-e a ministerelnök, hogy mily melléknévvel bélyegezte meg a nemzet Görgeyt? (Mozgás jobbfelöl) tudja-e ezt s nem gondol-e arra, hogy rajta is megeshetik ez? (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Kell-e nagyobb bizonyíték arra, hogy ez nem capitulatió ? Hiszen a honvédelmi minister megmondta, hogy neki nem kell „Armee auf Kündigung" ; ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a hadsereg ne függjön a nemzettől, hanem a nemzet^ a hadseregtől. (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) És gondosko dott arról a kormány, hogy e szép művet betetőzzék ! Gondoskodtak a nagyméltóságú apák, hogy minister és cancellár-csemetéket hagyjanak utódaikul, Herberteket. (Derültség.) Tisza Kálmánnak van egy Herbertje, Andrássynak van egy Herbertje, sőt még Széchényi grófnak is van egy Herbertje. (Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Szerencse az országra, hogy a többi ministérnek is nincs képviselő fia, mert akkor itt egész Herbert-párt volna. És ha e kormány sokáig fog uralkodni, még megérjük, hogy a jövő választáskor minden kormánypárti tag egy kis Herberttel fog idejönni. (Zajos helyeslés, tetszés és éljenzés a szélsb' balon.) De él a magyarok istene és fel fogja világosítani a népet, hogy az nem fog sem az erőszaknak, sem a kérelemnek engedni, hanem megmarad független gondolkodása mellett. (Tetszés a szélső balon.) Önök azt hiszik, hogy akkor már nem lesz alkotmány, mert hogy az előttem szólott képviselő szavaival éljek, Csáky szalmájának tartják az alkotmányt, melylyel az osztrák armadiát fourragirozzák. Eljön a mi időnk is! Hogy Edgár Quinetnek a, franczia forradalomról irt munkájára hivatkozzam, melyet gróf Károlyi Tibor fordított magyarra még abban az időben, midőn sógora, a ministerelnök ur az alkotmány és a magyar hadsereg mellett kardoskodott: mondom, Quinet említi a convent tagját, ki megborzadva a Bourbonok cselekeKÉPVH. NAPLÓ 1887—92. VIII. KÖTET. deteitől, igy kiáltott: „Ha meghaltam, jöjjetek és kopogtassatok kétszer koporsómon, hogy megtudjam, hogy elkergették a Bourbonokat?* De a Bourbonok minden hibájuk mellett legalább francziák voltak. Ám a Tisza-kormány e törvényjavaslat beterjesztésekor még azzal sem védekezhetik, hogy magyar. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) T. ház! Hogy a ministerelnök kedvelt phrasisát használjam, melylyel annyiszor szokott élni: szent meggyőződésem, hogy egy minister, a ki az ország legszentebb jogait el hagyja harácsolni, ki ehhez kezet nyújt, sőt mi több, kérkedik azzal, hogy e javaslat legsérelmesebb pontja az ő agyában fogamzott meg: annak a ministernek nem a veres bársonyszékben, de a vádlottak padján van a helye. Nem fogadom el a törvényjavaslatot és hozzájárulok Ugron Gábor határozati javaslatához. (Hosszantartó zajos éljenzés a ba

1- és szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Arra kell kérnem a ház t. tagjait, hogy egy velünk jó barátságban élő nemzettel szemben ne méltóztassanak ilykép nyilatkozni. (Zajos felkiáltások bal- és szélső balfelöl: Éljen Károlyi Gábor! Öt percznyi szünet!) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Méltóztassanak helyeiket elfoglalni ; az ülést folytatjuk! Ki következik ? Madarász József jegyző: Gulácsy Gyula! Gulácsy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Általánosságban érintvén a tárgyalás; alatt levő törvényjavaslatot, röviden, kevés szóval nem jellemezhetném azt jobban, mint hogy húszesztendős parlamentáris életünk alatt, nagyobb és következményeiben veszedelmesebb támadás nem intéztetett még amúgy is gyenge és tökéletlen alkotmányunk ellen, mint a minő épen a jelen törvényjavaslatban maga a kormány által szándékoltatik. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem a véderő fejlesztéséről és növesztéséről, hanem annak teljes felemésztéséről van abban szó, a midőn egyfelől a kormány a nemzet ifjúságát egy oly hadseregnek akarja menthetetlen zsákmányul odavetni, mely soha magyar érdekeket nem szolgált, hanem azokkal ép homlokegyenest ellenkező állást foglalt el ; (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) és másfelől a katonaságot soha sem tekinti egyébnek, mint tisztán csak állatias nyers anyagnak; s most már még ezzel sem érve be, polyp-karjait a nemzet értelmi ifjúságára nyujtná ki; ez által az országot és államot fentartó és legfőbb két factora, az ifjonti erő és a törekvő értelmiségtől akarja örök időkre megfosztani; (Igaz .' Ugy van! a szélső baloldalon) meg akarja bénítani másfelől az országot, ugy szellemi, mint anyagi fejlődésében, meg culturalis haladásában, elvonva 18