Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-148

14S. országos ttlés deezember 6-án, csütörtökön. 1888. 87 nek a többi érdekeltek meghallgatását. Ez tisztán hatósági természetű ügy. A mi Gaál Jenő t. képviselőtársam azon módosítását illeti, hogy a három év helyett 4 év tétessék, a meddig az engedély meg nem vonható, mindenek előtt a t. képviselő ur indokolására kívánok utalni. Nagy köszönettel elfogadom, hogy ő maga is elismeri, hogy bármi szigorúak a törvényjavaslatban foglalt intézkedések, azok szükségesek és nélkülözhetetlenek. Szerettem volna, ha ezen szakasz tárgyalása hamarabb történik, akkor talán azon képviselő urak, kik arról az oldalról az ellenkező irányban felszólaltak, meg lettek volna nyugtatva. (Tetszés a jobboldalon.) A mi pedig azt illeti, hogy a szakasz által megállapított időpont összeesik az általános képviselőválasztásokkal, ez az aggodalom nem alapos, mert hisz a törvény 1891-ben lép életbe, 91+3 pedig Ádám Riese szerint 94 s akkor esakugyan nem tudom, miképen lehetne alapos ezen aggodalom. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a módosítvány elejtésével a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom ; következik a szavazás. A 8. §. első bekezdése nemtámadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdés 5. sorában a „három" szó helyett Gaál Jenő képviselő ur „négy"-et kivan tétetni. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítványnyal szemben a bizottság szövegét elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik a bizottság szövegét fentartják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség változatlanul lentartja a bizottság szövegét. Kérdem a t, házat, méltóztatik-e elfogadni azon közbeszúrást, melyet b. Kaas Ivor képviselő ur ezen bekezdés hetedik sorára vonatkozólag javaslatba hozott? (Igen! Nem!) Azt^hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el. A harmadik bekezdés szintén nem támadtatott meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. De kérdem a t. házat, méltóztatik e a második sorban előforduló „hatóság" szó után a b. Kaas Ivor képviselő ur által javaslatba hozott szöveget elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a módosítványt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta azt el és igy a szöveg változatlanul fentartatik. Következik a 9. §. Nagy István jegyző (olvassa a 9. §-t). Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! Ezen szakasznak utolsó bekezdése arról intézkedik, hogy azon helyiség, a melyben kimérés vagy kis mértékben való elárusítás gyakoroltatik, a pénzügyminister által rendeletileg megállapítandó külső felírással, vagy jelvénynyel látandó el. Én ugy emlékezem, hogy a bizottságban ezen külső jelvénynyel való ellátásnak szüksége azzal indokoltatott, hogy mégis nagyon jó, ha az ily kimérő helyek ismertetnek és utazók által könnyen feltalálhatók, mert igy nem kell tudakozódás végett idegen házakba kopogtatni, hanem már a külső jelvényről látható, hogy hol gyakoroltatik kimérés. De t. képviselőház, ha ez áll a nyilt kimérő helyekre, a korcsmákra, nem állhat azokra, kik a kis mértékben való darusításra engedélyt szereznek, a nélkül, hogy a saját házukat korcsmahelyiségnek akarnák tekintetni, vagy jogot akarnának adni a közönségnek arra, hogy oda bárki bort vagy pálinkát inni bármikor betérhessen. T. ház! Ha már a bortermelő közönség ezen törvény által körülbelől kényszeríttetik arra, hogy értékesítse borát, ne csak arra kényszeríttessék, hogy azt nagyban adhassa el, mert nem mindig akad vevője és igy, hogy valamiképen pénzt szerezzen azon terményből, a melyért annyit küzdött és melyért annyi tőkét fektetett be, kénytelen lesz ilyen kis mértékben való elárnsításra az engedélyt megszerezni. Azt gondolom tehát, hogy sem ezen törvényjavaslat financiális oldalát nem érinti, de semmi tekintetben sem okoz hátrányt, ha az ilyen bortermelő nem köteles lakásán „m. kir. korcsma" vagy más felírást vagy jelvényt kifüggeszteni. Mert hiszen több termelő van, én is az vagyok, ki nem szívesen venné, ha arra kényszerítik, hogy házára bortraíik mérés-czégért kifüggeszszen. Ez senkinek sem hátrány, sem a törvényjavaslat egyéb intentiójának, sem pénzügyi oldalának, legfölebb az illetőnek magának káros, ha nem teszi ki, mert meglehet, hogy nem fogja eladhatni borát, de aző feje ne fájjon nekünk. Én tehát ezen igen méltánylandó indokokból azt vagyok bátor javasolni, hogy a 9. §. utolsó bekezdésében ezen szavak: „vagy kis mértékben való darusítás" töröltessenek s ekkor a szöveg ugy hangzanék, hogy: „Azon helyiség, a melyben kimérés gyakoroltatik stb." Én tehát igen kérem, méltóztassék elfogadni azt, hogy a termelő ne legyen kény telén ily czímert a lakására kitűzni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ez a kérdés nemcsak a, bizottságban, hanem az általános tárgyalásnál is szóba hozatott s itt nyert kifejezést az az elmés mondás, hogy a felírás „m. kir. korcsma" lesz. Én azt gondolom, hogy a módosítványt úgy, a mint téve van, nem lehet elfogadni. Megmondom indokaimat. Ha azonban a t. képviselő ur abban megnyugvást talál, hogy a ki kis mértékben áru-