Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-148

gg 148. erwégos filés d#os>ember 6-án, csütörtökön 1888. sítja borát, az ne zavartassák össze a kiméréssel, a mi egyébiránt ugy sem lehetett a ezél, azon lehet segíteni. Valami jelzésnek azonban a kis mértékben való darusításra kell lenni. Először szükséges ez a közönségnek érdekében is, de szükséges azután a lehető ellenőrzés szempontjából is, mert ellenőrizni kell pénzügyi tekintetekből ezen kis mértékben való elárusítást is. Mondom, én tökéletesen egyetértek arra nézve, hogy egyforma a jelzés nem lehet s ez bizonynyal ha nem jött volna is szóba, nem is állapíttatott volna igy meg; de ha méltóztatnak abban megnyugvást találni, hogy a jelzés különböző legyen a kimérésnél s a kis mértékbenvaló darusításnál, én egy ilyen módosítványhoz szívesen hozzájárulok. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Láng Lajos előadó: Azok után, t. ház, miket a t. ministerelnök ur mondott, én a szakasz változatlan meghagyását kérem; de ha a t. képviselő ur megnyugvást talál benne, annak elfogadására én is hajlandó vagyok, hogy a különböző foglalkozások feltüntetésére megfelelő jelzés használtassák. Szederkényi Nándor: Minthogy a kis mértékben való elárusítást különösen a termelők gyakorolják, ez nem üzleti foglalkozás, hanem egyszerűen oly elárnsítás, mint minden egyéb terménynek az elárusítása, a mi nem szorul külső czégérre. Az illető elárusító ezt teheti, ha akarja, de igen kényelmetlen és kellemetlen az a termelőnek, hogy kényszerítve legyen házára ily czégért kitenni, ha kis mértékben árusítja el borát, mert utoljára is a legtöbb esetben nem helybelieknek adja el, hanem jó ismerőseinek, barátainak, a kik drágább borokat rendelnek meg nála. Én tehát ezen nézettől vezéreltetve, nem vonom vissza indítványomat. Láng Lajos előadó: Ennek következtében én is kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul fentartani. Elnök: A 9. §-hoz Szederkényi Nándor képviselő ur azon módosítást adta be, hogy annak utolsó bekezdése első sorából a „vagy kismértékben való darusítás" szavak hagyassanak ki. A szakasz többi bekezdései nem támadtatván meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Kérdem most, elfogadja-e a ház a szakasz utolsó bekezdését, szemben Szederkényi képviselő ur módosítványáral, igen vagy nem? (Igen Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a szakasz utolsó bekezdését is. Következik a 10. §. Nagy István jegyző (olvassa a w. §-t). Molnár Antal! Molnár Antal: T. képviselőház! E szakaszban, még pedig annak utolsó előtti bekezdésében az engedély megvonása iránti határozat ellen intézendő felebbezésre a kihirdetéstől számított 15 napi határidő van megállapítva.Én azon véleményben vagyok, hogy tekintettel az engedély-megvonás fontos következményeire, helyesebb lenne nem akihirdetéstől, hanem a kézhez vételtől számítani a 15 napot. És azt annyival is inkább ajánlom, mert a 8. §-ban egészen analóg esetre nézve, ahol tudniillik az italmérési engedélyek számának meghatározására és a szükséghez mért apasztására vonatkozó felebbezésről van szó, a t. ház a kézhez vételtől számított 15 napot méltóztatott elfogadni. (Felkiáltások: Akésbesítéstöl!) Én tehát úgy ezen intézkedés analóg voltára való tekintettel, mint az engedély megvonásának következményeire figyelemmel, bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a szakasz utolsó előtti bekezdésének ötödik sorában a „kihirdetéstől" szó helyére, épugy mint a 8.§-bana „kézhez vételtől" (Felkiáltások: Kézbesítéstől!) szavakat méltóztassék a t. ház beilleszteni. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa) : Módosítvány a 10, §-hoz. A „kihirdetés" szó helyetttétessék „kézhez vételtől". Szalay Imre: T. ház! Nekem a 10. §. h) pontjára volna némely észrevételem. Már az általános vita alatt voltam bátor jelezni azt, hogy itt a gyártott borok kérdése mintegy becsempésztetett a szakaszba. Be kell vallanom, hogy a t. előadó ur által némi tekintetbeninformáltattam arról, hogy ez nem czéloztatik és nagyon fogok örülni rajta, ha az én aggályaim, melyeket ezen szakasz h) pontja iránt táplálok, megszűnnek. Aggályaim pedig a következők: Mit mond ezen h) pont? Azt mondja, hogy az egészségre ártalmas, vagy bármily italt hamis név vagy czím alatt hoz forgalomba, akkor elvonható az engedély, hogy valaki bort árusítson el, vagy korcsmáros lehessen. Most méltóztassék megmondani nekem, hogy a logica szerint nem következés-e, hogy ha valaki azt mondja, hogy nem hamis név vagy czím alatt hozza forgalomba, hanem gyártott bor elnevezése alatt, akkor ez meg van engedve, mert erre nézve semmiféle tilalmi rendszabály nincs. Készséggel ismerem el, a mit a t. ministerelnök ur mondott, hogy egyáltalában nem volt czél ezen szakasz alá a gyártott borokat bármiféle néven is foglalni. Nagy köszönettel tartozom ezen kijelentéséért, de aggodalmaim még mindig nincsenek eloszlatva, mert én a gyártott boroknak árulását feltétlenül eltiltani szeretném. De van nekem még más aggodalmam is e kifejezés ellen „hamis név vagy czím alatt hoz forgalomba". (Halljuk! Halljuk!) A „ hamis czím és név " oly tág fogalom, a mely alá minden borkereskedő és korcsmáros esvén, biztosíthatom a t. képviselőházat, hogy ha e szakasz szigorúan úgy vitetik keresztül, a mint irva van, akkor Magyarországon mától fogva