Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-148

36 148. országos ülés deczemtoer 6-án, csütörtökön. 1888. ipartársulat, de legalább ott, a hol van, hallgattassák meg. (Élénk helyeslés bal felöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa): A második bekezdésnél e szavak után: „egész életükre megszerezték'*' tétessék : „az engedély élnem vonható, hacsak a büntető határozatok ellen nem vétettek". A szakasz 3. bekezdésében e szavak után: „közigazgatási hatóság" tétessék: ;

,az illető iparhatóság, hol ilyen létezik, véleményének meghallgatása után". Pécskai Graál Jenő! Gaál Jenő (pécskai): T. ház! (Halljuk!) E szakaszszal kapcsolatban bátor vagyok ráutalni egy körülményre, mely szerintem a második bekezdés módosítását kívánatosnak, sőt szükségesnek tünteti fel. E szakasz értelmében az italmérési engedélyek számának meghatározása és a szükséghez képest leendő apasztása a javaslat törvényerőre emelkedésétől számítandó 3 év múlva következik be. Ekkor, minden más szempont figyelmen kivül hagyásával, csak azt tekintve, mennyire szükséges egy korcsma, vagy nem. a korcsmák száma az egész országban megfog állapíttatni s esetleg tetemesen leszállittalni. A 8. §. második bekezdésében ki van mondva, hogy olyanoktól is megvonható az engedély, kik arra okot nem adtak. Nagy mozgósítás fog tehát bekövetkezni és minden italméréssel foglalkozó ember existentiája kérdésbe fog vonatni. Ép ez évre esik az általános képviselőválasztás: 1892-re. A törvényjavaslat különben is nagy befolyást ad a kormánynak, de azt el kell ismernem, hogy ily befolyás nélkül e javaslatot kellőleg végrehajtani nem lehet, Az azonban nézetem szerint nagyon aggályos, hogy épen az általános képviselőválasztás alkalmával e befolyás annyira fokozódjék, hogy ezer és ezer oly embernek, ki a közönséggel érintkezik, egész existentiája, létfeltétele a kormány kényére bizassék. (ügy van! balfelől.) Nem tartom szükségesnek indokolni, menynyire aggályos körülmény ez alkotmányos országban s azért egyszerűen bátor vagyok egy módosítványt beadni, (Halljuk! balfelöl) melynek értelmében a nyolczadik szakasz második bekezdésének 5-ik sorában e szó helyett „három" tétessék „négy". Másfél esztendő alatt sok oly dolog, mely közvetlenül a választás után befolyással bírhatna az engedély elvonására, (Igaz! balfelől) feledékenységbe fog merülni s én tapasztalásból tudom, hogy az ily izgalmak után bizonyos idő múlva a kedélyek a rendes kerékvágásba térnek vissza; s mert ezen módosítás által, reménylem, paralysáltatni fog ama körülmény káros hatása, bátor vagyok azt a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány, Madarász József jegyző (olvassa) : „Módosítvány a 8. szakaszhoz. A 2. bekezdés 5. sorában e szó helyett „három" tétessék „négy". Elnök: Szólásra senki sincsen többé feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Láng Lajos előadó: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a beadott módosítványokkal szemben jelezzem a bizottság álláspontját. (Halljuk!) ' Kaas Ivor b. t. képviselőtársam mindenek előtt azt kívánja, hogy azoktól, kik egyszer s mindenkorra szerezték meg az engedélyt s kiktől a törvényjavaslat szerint a leszállítás czímén csak hat év múlva vonható meg az engedély, az egyáltalán megvonható ne legyen. Azt hiszem, t. ház, hogy midőn általános a panasz, hogy a korcsmák száma túlságos nagy, midőn előbb-utóbb le kell szállítani a számot, ez intézkedéssel szemben nem lehet arra hivatkozni, hogy: akarnak e szerzett jogokat tiszteletben tartani, vagy nem ? Hisz ép ugy kérdezhetem én, ha egyoldalú álláspontra akarnék helyezkedni a t. képviselő úrral szemben, hogy: akarja-e, hogy a részegeskedés és kicsapongás kisebb legyen vagy nem ? (Helyeslés és tetszés joblfelől.) Ily általánosphrásisokkal nem fogjuk egymást megérteni és mert egyes városokban potom pénzen adták az engedélyt, azt követelni, hogy ezzel szemben az állam kötelezve érezze magát azt mindenkorra „noli me tangere"-nek tekinteni, mégis túlságos. A törvényjavaslat intézkedése tehát, azt hiszem, teljesen eleget tesz a méltányosságnak, mert a 6 évi respirium elég arra, hogy az illetők viszonyaikat máskép is rendezhessék. S hogy mily nagy értékkel bírnak Budapesten is, mutatja az, hogy évenkint tetemes azok száma, kik engedélyük daczára az üzletet nem folytatják. T. képviselőtársam második indítványa arra vonatkozott, hogy az illető ipartársulatok megkérdeztessenek. Azt hiszem, t. képviselőtársam az ipartestületeket értette, legalább ez felelne meg az új ipartörvénynek s ez talán csak lapsus linguae volt. A dolog lényegére áttérve, a bizottság többször találkozott azon óhajjal, hogy a szaktestületeknek bizonyos befolyás adassék a törvény végrehajtása körül és a bizottság ott, a hol helyesnek tartotta, helyt is adott ennek, nevezetesen a 13. §-ban, a hol ki van mondva, hogy az adókivetés ezen testületeknek, kereskedelmi kamaráknak vagy ezek küldötteinek részvételével történjék. Ott tehát, a hol gyakorlati czéija van, már elég tétetett ezen kívánságnak. De ott, a hol az érdekeltekre nézve kellemetlen volna a közreműködés; midőn arról van szó, hogy egyiktől, másiktól elvonassék az engedély, ott nem tartanám czélszerű-