Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-148

148. orsíágos ülés decrember 6-án, csütörtökön. 1888. 85 keiben megkárosittassék, szükségesnek tartottunk egy kivételt. Ez az, a mi a bizottságot arra vezette, hogy a zárt városokat — tekintettel a fenforgó különös szempontokra, más elbánás alá vegye, de arra azután nincsen semmi ok, hogy a nyilt községeknél is eltérjen attól a szabálytól, mely ez első kikezdésuek természetes következése. A tisztelt képviselő ur azon aggodalmára végül, a mely a 18. §-ra vonatkozik, mely szerint a kormánynak joga van ilyen 20 ezer lakoson alul és 10 ezerén felüli népességű helyeket, hogyha házbér alá esnek, zárt városoknak nyilvánítani s azután megfordítva, a zárt városokat nyilt községekké, ezen aggodalmára — mondom — azt felelem, hogy e joga a kormánynak fennáll 20 év óta s ezen joggal még eddig nem élt. Ily körülmények közt tehát attól félni, hogy zárt várossá fog a kormány nyilvánítani sok nyilt községet, azt hiszem, túlzott aggodalom, de azt hiszem, még túlzottabb aggodalom attól félni, hogy a mi egyszer zárt várossá lesz, azt a kormány átalakítsa nyilt községgé. Azt hiszem, hogy ha egyszer pénzügyeink és fogyasztási adónk jobb kezelése érdekében végre rá fogunk térni arra az útra, hogy több községet fogunk ily móclon zárt várossá nyilvánítani, akkor — tessék megnyugodva lenni — azokat többé nyilt községekké nem fogják tenni. Ennek következtében tehát elfogadom Grünwald Béla képviselőtársam indítványát, de kérem a t. képviselőházat, hogy G-aál Jenő t. képviselőtársamnak indítványát mellőzni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Két bekezdéshez adatván be módosítvány, ennélfogva bekezdésekként fog a szavazás történni. Az első bekezdés nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Azonban kérdem a t. házat, méltóztatik-e Grünvald Béla képviselő urnak azon módosítványát elfogadni, a mely szerint az utolsó előtti sorban előforduló ezen szó után „fordítandó" tétessék „és arra, hogy a közegészségügy követelményeinek megfeleljen." (Elfogadjuk !) A t. ház elfogadja, e szerint az a szövegbe fog illesztetni, többi része változatlan maradván. A 2-ik bekezdéshez Gaál Jenő képviselő ur azon módosítványt adta be, hogy a 2. bekezdés első és második sora ezen szóig: „zárt városokban" hagyassanak ki, a szöveg többi része változatlan maradván. Kérdem, méltóztatik-e a t. ház a második bekezdést, szemben a Gaál Jenő képviselő ur módosítványával változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Fentartjuk!) Azt hiszem, a t. ház fentartja és igy Gaál Jenő képviselő ur módosítványa elesett. Következik a 8. §. Nagy István jegyző (olvassa a 8. §-t). Báró Kaas Ivor: T. ház! Egyszerű két módosításomat e szakaszra nézve néhány szóval vagyok bátor ajánlani. (Halljuk!) A második bekezdés azon pontjánál, mely igy szól: „Oly engedélyesektől, a kik városokban az engedélyt 1888. november 1 seje előtt egyszer-mindenkorra teljesített fizetés által egész életükre megszerezték, az engedély megvonása, a kimérések számának leszállítása indokából, csak hat év múlva történhetik meg", kérem beszúratni azon szavak után: „egész életükre megszerezték" következő szavakat: „az engedély el nem vonható, hacsak a büntető határozatok ellen nem vétettek". Ennek indokolását feleslegesnek tartom. Említettem, ki is fejtettem már e tekintetben nézeteimet s a kérdés előttem tisztán áll, miután itt sem financiális, sem semminemű lényeges dolog nem foglaltatik, a mely alterálná a törvényjavaslatot, hanem ez egyenesen a szerzett jogok tiszteletben tartásának kérdése; tehát vagy tiszteletben tartják önök a szerzett jogokat és akkor csekély módosítványomat elfogadják; vagy nem tartják tiszteletben a szerzett jogokat és akkor módosítványomat elvetik. (Tetszés a jobboldalon.) Másik módosítványom vonatkozik a 3-ik bekezdés következő pontjára: „Az italmérési engedélyek számának meghatározása s a szükséghez mért apasztása tekintetében a pénzügyigazgatóság s a 3. §-ban megállapított közigazgatási hatóság egyetértőleg határoznak." Itt tehát arról van szó, hogy valahol hány korcsma nyittassák, illetőleg hány korcsmától vonassék meg az engedély. A 3. §., melyre itt hivatkozás történik, az engedélyezést a pénzügyi igazgatóságra bizza, mely tartozik meghallgatni az illetékes közigazgatási hatóságot és pedig Budapesten az állami rendőrséget, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitányt, rendezett tanácsú városokban ezek polgármesterét. Én azt hiszem, hogy a törvény nem azért állította fel az iparhatóságokat és ipartestületeket, hogy semmi functiót se adjon nekik, még ott sem, a hol illetékesek a vélemény-nyilvánításra. Nem akarok én sem e hatóságoknak oly szerepet adni, mely őket meg nem illeti, de azt akarom s a dolog practicumára nézve igen fontosnak is tartom, hogy a kik mint szervezett testület e dolgokat jobban ismerik, azokkal behatóbban foglalkoznak, mint az állam közegei, akár a pénzügyigazgatóság, akár a meghallgatandó politikai hatóságok — ilyen dolgokban legalább meghallgattassanak. Ez okból bátorkodom beadni a következő módosítványt : A szakasz 3. bekezdésében e szavak után: „közigazgatási hatóság" tétessék: „az illető iparhatóság, hol ilyen létezik, véleményének meghallgatása után", Tudom, hogy kis községben nincs