Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-147

147. országos ülés deczember 5-én, szerdán. 1888. 65 terjesztem, a szőlőműveléssel foglalkozók érdeke. A legközelebbi Őszszel, a szüretek alkalmával megfordultam e haza számos vidékén és mondhatom, a mit tapasztaltam, elszomorító, ugy nemzatgazdászati, mint egy sokkal nagyobb szempontból is. Tartozom rámutatni, t. ház, hogy egyes vidékeken a phylloxera oly rohamosan pusztít, hogy ha a már nagy részben elpusztult szőlőtelepeket azok tulajdonosai újra be nem ültettetik, azon vidéknek nagyobb részben magyar ajkú lakossága két-három év múlva nagy részben kereset nélkül marad s vagy e haza területén máshol kell munkát keresnie, vagy elszegényedve, más boldogabb hazát kell keresniök. Én félek attól, hogy azon szomorú jövő elkövetkezik és pedig oly vidékeken következik el, melynek magyar lakói vagyonosak voltak. Mit a múlt nyáron Szepesvármegyében tapasztaltam, annak elkövetkezésétől féltem az oly vidékek polgárait, kik szőlőműveléssel foglalkoztak s fő jövedelmi forrásuk a szőlőművelés volt, Szepesmegyében egész községeket találtam, melyekből a munkaképes férfiak legnagyobb része már Amerikába vándorolt, mert kereseti forrásuk, a bányászat hanyatlása miatt vagy tönkre mentek, vagy tönkre menőben voltak. Ha tehát a szőlőtermelő vidékeken a megélhetés kútforrása, a szőlőmunkálás lehetetlenné lesz téve, mi marad fenn azon népnek más, mint követni a szepesmegyeiek példáját, elvándorolni e hazából. Ily helyzetet teremteni pedig ezen házban nem lehet senkinek szándéka. De azon szőlőbirtokos, kinek szőlőjét a vész egészben vagy nagy részben megsemmisítette, hogy kezdjen bele szőlőjének újra ültetésébe, ha nincs meg a jövőre nézve azon reménye, hogy befektetett tökéjének kamata, bár öt év multával, de egykor meg fog térülni. Ily helyzetben én az eddigi helyzetet nehezíteni tanácsosnak nem tartom, mert az által azon reményt semmisítenök meg, mely egyedül képes buzdítani a szőlőtulajdonost arra, hogy elpusztult szőlőtelepét újra beültesse. Ha már most, t. ház, ezen szakasz második pontja ugy, a mint itt tervezve van, meghagyatik, az által ismét nehezebbé tétetik azon reménynek, melyre rámutattam, valósulása s a szőlőtulajdonosok nem ültethetvén újból be elpusztult szőlőtelepeiket, mi természetesebb, minthogy azon néptől, mely szőlőmunka által tartotta fenn magát és családját, a megélhetés azon módja elvétetik. Ez ellen nem nyújt biztosítékot ezen törvényjavaslatnak azon intézkedése, mely által a gyártott borok hason italmérési jövedékkel terheltetnek. Mit tapasztalunk e tekintetben ? A legcsekélyebb értékű, például a 6 forintos bor is, fogyasztási adó czímén 3 frt 35 kr.

s italKÉPVH. NAPLÓ. 1887—-92. VII. KÖTET. mérési jövedék czímén 3 frt, összesen tehát 6 frt 35 krral van megterhelve. Ezen 6 frt 35 kr. adót megbírja a gyártott bor, mert abból egy hektoliter bor gyártása 2 frt 50 kr. — 3 frt 50 krba kerül, de azt, hogy a bortermelő 3 írtért vagy 2 frt 50 krért természetes bort legyen képes termelni, képtelenségnek tartom s igy a bortermelő a bort gyártóval nem versenyezhetvén, ez is egy oly ok, mely a szőlőtulajdonos reményét megsemmisíti s elkedvetlenüíve ott hagyja telepét és annak következtében a szőlőmunkás elveszti keresetét. Ezen két indoknál fogva, miután Szalay Imre t. barátom módosítványába a. ser elárusítási minimumának 25 literről 50 literre felemelése ajánltatik, a mit én el nem fogadhatok, mert az nemzetgazdasági szempontból az árpatermelés hátrányára lenne, indítványomat csakis a szőlőművelés előmozdítására fektetem, kiterjesztvén azt a szőlőműveléssel szoros összeköttetésben levő kisüstökön történő szeszégetésre is. Ha a már életbe léptetett szeszadóban kirótt terhek után most már az ül etek i teher nélkül eladható szesz mennyiségének minimuma 100 literre szabatik, akkor lehetetlenné válik a szőlőtörkölynek és az úgynevezett borseprőnek értékesítése. Méltóztassanak szétnézni a szőlőkertekben ugy, mint a szőlőhegyen és látni fogják, hogy azon törkölyt, melynek sajtója átlag egy forintot ért, a legutóbbi szüret alkalmával már a szeszadótörvény hatása alatt a kisebb szőlőtulajdonosok kiöntötték, kidobták és ez által nagy érték veszett el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem lehet ezt kicsinyelni, t. ház, mert csak ezer-kétezer holdas területen ezer és ezer forint érték semmisült meg ez által. Az pedig nem lehet a t. ház érdekében, hogy mikor az állam jövedelmeit fokozni akarja, más oldalról saját polgárait arra kényszerítse, hogy értéket képviselő termesztményöket kártérítés nélkül megsemmisítsék. Ennél fogva ezt is szem előtt tartva, benyújtom módosítváuyomat, melynek elfogadását kérem. Módosítványom igy szól: „a 2. pontban e szavak helyett „a bort és az égetett szeszes folyadékokat 100", ezen szavak teendők: „a bort és az égetett szeszes folyadékokat 50 literen felüli mennyiségben italmérési jövedék fizetése nélkül szabadon elárusíthatják". (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán, ministerelnök és pénzÜgyminister: T. képviselőház! (Halljuk!) Kötelességemnek tartom, bár igen röviden, a módosítványokra és az azok alkalmából felhozottakra nyilatkozni. (Halljuk !) Mindenekelőtt, bár az szorosan véve ide nem tartozott, szólanom kell azokról, amikaphylloxera által okozott, bizonyára mindenki által fájdalmasan tapasztalt csapások folytán felhozattak ; mert 9