Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-147

147. országos ülés deeaemlber í-én, saerdiín. 1888. 59 javaslat és az első fejeset czímét, mély észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa as első §-t). TidliCZkay József: T. képviselőház! Én az első és második szakaszhoz együttesen kívánok szólani, mert a 2. §. lényeges összefüggésben van az elsővel. Elnök: T. ház! Mivel Vidliczkay József képviselő ur az első és második szakaszhoz együttesen kivan szólani, azt hiszem, a t. ház méltóztatik beleegyezni, hogy a 2. §. is felolvastassák. (Helyeslés.) Fel fog olvastatni a 2. §. Nagy István jegyző (olvassa a 2. §~t.) Vidliczkay József: T. ház! Én az italmérési jog államosítása ellen kivánok felszólalni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Az italmérési jog államosítása egészen új eszme Magyarországon, de merem állítani, Európában is. Legelső kérdés nézetem szerint itt az, hogy mi az államnak czélja? Az állam czélja a jogeszme megvalósítása; és hivatása ennek alapján az általános társadalmi haladás és eultura. Ezt véve tekintetbe, megvallom, nem tudom, mikép tűzhetné ki magának az állam czélul, hogy korcs mákat állítson. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ez az állam méltóságán alul van. Hogy hol legyen korcsma és hány, az a község hatásköréhez tartozik, ezen ügy természetes ellenőrzője a községi elöljáróság. Annak tartozik hatásköréhez felügyelni, hogy elegendő számmal legyenek korcsmák és ne legyenek túlságos nagy számban. Ennek a hatásköréhez tartozik felügyelni arra, hogy a vállalkozók erkölcsileg megbízhatók legyenek. Kétségtelen, t. képviselőház, hogy az államnak joga van az italmérés után adókat szedni, de ezen adószedés gyakorlata, érvényesítése nem kivánja azt, hogy a korcsmai engedélyeket az állam osztogassa. Az állam szedheti az adókat a nélkül, hogy az ő közegei vindicálják maguknak a jogot állami korcsmai engedélyeket osztogatni. A javaslat czélja egészen más, t. képviselőház, ez egy új nemű centralisatio: a korcsmai ügynek centralisatiója az állam kezében. Ezt a dolog természete nem kivánja. A mit a kormány itt elérni akar, nem más, mint a kormány hatáskörének kiszélesbítése, kivánja azt, hogy azon nyomás, melyet a kormány a társadalomra gyakorol, annál nagyobb legyen. Miután a korcsmai ügynek centralisálása nem következik az állameszméből, ez nem is szükséges arra, hogy az állam az adókat kivethesse és szedhesse. Ennélfogva az italmérési jognak centralisálását el nem fogadom s nézetem szerint a teendő az, hogy ezen törvényjavaslat visszautasittassék a bizottsághoz a végből, hogy ez azt az italmérési jog államosításának elejtésével dolgozza át és újra mutassa be a képviselőháznak. Egyébiránt, t. ház, tekintve azt, hogy ép új stádiumban vagyunk Magyarország restaurálásánál, engedje meg a t. ház, hogy csak röviden előadjam nézetemet arról, miképen lehetne Magyarországon a súlyegyent az állam megbomlott költségvetésében helyreállítani. Elnök: Az, a mihez most méltóztatik kezdeni, nem tartozik az italmérési jogra Nem tudom ugyan, hogy terjedelmesen kivánja-e a t. képviselő ur ezt indokolni. Vidliczkay József: Engedelmet kérek, mi a törvényjavaslat czélja? ! Czélja a deficit meg szüntetése. Elnök: Most méltóztatott mondani, hogy a törvényjavaslat czélja az, hogy az állam gyako rolja az italmérési jogot. Méltóztassék ezeket a nagy elveket a költségvetésnél fejtegetni, mert ez ide nem tartozik. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Nekem kötelességem volt ez észrevételt tenni, különben a t. ház bölcsesége határoz. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Tessék tehát folytatni. Vidliczkay József: Azok közé tartozom, a kik ezelőtt 10, 15 meg 20 évvel előre megjósolták, hogy Magyarország pénzügyeinek gyökeres rendezése nem képzelhető a fennálló rendszer alapján. (Ugyvan! a szélső baloldalon.) E meggyőződésem nem változott, a tapasztalat igazolja jóslatomat. Mi az egyensúly helyreállításának titka ? (Halljuk!) Az egyensúly helyreállításának titka a productio emelése. Magyarország pénzügyeit csak e két utón lehet restaurálni: először a productiót kell emelni és másodszor a kiadásokat kell megszorítani. (Derültség jobbfelöl.) Ha végig tekintünk Magyarország jelenlegi helyzetén és tekintjük az országot, mint productiv államot, egy igen nagy hiány tűnik fel, t. i. hogy Magyarországnak ipara nincs. Addig pedig, a mig Magyarországnak külön vámterülete nem lesz, ipara sem lesz. Elérkeztünk már azon pontig, hogy emeltük az adókat túl azon a mértéken, a melyre Európában bárhol emelve vannak; elérkeztünk azon pontig, hogy a fennálló adórendszer megtámadja a nemzet tőkevagyonát és elérkeztünk legújabban e törvényjavaslatokkal azon pontig, hogy a városok jövőjét, amelyek pedig lényeges tényezők Magyarország jövőjének megalapításában, odadobtuk áldozatul egy hibás finánczrendszernek. Mi segít tehát a bajon ? Nézetem szerint nem segíthet más, mint Magyarország nemzetgazdasági teljes önállóságának visszaállítása. Az önálló vámterületnek és ez alapon egy nagyszerű iparnak létesítése. Mindehhez kell, hogy hozzájáruljon egy az ország szükségleteinek megfelelő vámügyi helyes politika. Ámde vámügyi politika önálló vámterület nélkül nem létezhetik. Helyes vámügyi politikát egyesegyedül ugy lehet követni, ha Magyarország 8*