Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-147
60 Hl. országos ülés deezember S-én, seerdíin. 1888. vámterülete az osztrákétól elkülönittetik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mig Magyarország önálló vámterület hiányában nélkülözi az ipart, mig nélkülözi az önálló vámügyi politikát és mig a delegatióknak joga van Magyarországra, minden tekintet nélkül a saját viszonyaira, közösügyek czímén annyi adót vetni, a mennyit szükségesnek vélnek, addig Magyarországon a deficit megszüntetve és a financiákban rend nem lesz. Nem akarom hosszasabban fárasztani előadásommal a t. házat, visszatérek oda, a honnan kiindultam. Én nem tartom czélszerűnek, nem tartom az országra nézve üdvösnek az italmérési jognak államosítását. Fölszólalásom főleg erre van alapítva. A mit mondtam Magyarország financiájának restaurálásáról, azt azért mondtam, mert összefügg a tárgygyal és csak mellékesen hoztam fel. Most pedig bátor vágyókat, háznak a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani. (Olvassa.) Tekintve azt, hogy korcsmákat állítani az államnak nem hivatása; tekintve azt, hogy a szeszes italok kiméréséből az állam jövedelmet húzhat a nélkül, hogy az italmérési jogot kizárólag csakis a kormány közegei adományozhassák; tekintve, hogy a korcsmákra való felügyelet joga közbiztonsági, közegészségügyi, közerkölcsiségi, egyszóval rendőri tekintetben az államot különben is illeti; tekintve végre, hogy a koresmaipar természeténél fogva azon korlátozással, hogy a községet a korcsmák száma és a vállalkozók erkölcsi megbízhatóságának megbirálási joga minden esetre megilleti — egyébiránt szabad ipar lévén, annak helyes okát adni nem lehet, hogy annak adományozása a kormány közegeinek akaratától tétessék függővé, mit különben alkotmányos szempontok sem engednek meg: a képviselőház a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot visszautasítja a bizottsághoz a végre, hogy az italmérési jog államosítása eszméjének elejtésével, azt többi pontjaira nézve a törvényjavaslat czéljához képest dolgozza át. Ajánlom e javaslatomat elfogadásra. (Elénk helyeslés szélső balfelöl) Elnök: A képviselő ur önmaga felolvasván a határozati javaslatot, annak újbóli felolvasása nem szükséges. Nagy István jegyző : Gróf Csáky László! Gróf Csáky László: T. ház! Az imént letárgyalt törvényjavaslat, mely az italmérési jog megváltásáról szól, átmeneti törvényjavaslat, melynek csak tettleges állapotokkal kell számolnia és nem számol a jövő fejleményeivel. Ellenben a most tárgyalás alá került törvényjavaslat maradandó intézkedéseket foglal magában és ennélfogva nem csak a jelen állapotokat veszi tekintetbe, hanem a jövő fejleményeit is. Miután pedig ezen törvénynek, mint minden törvénynek czélja a termelés fejlődését nem megakadályozni és lehetetlenné tenni, hanem előmozdítani, azért egy indítványnyal vagyok bátor a t. ház elé járulni. Tudniillik sajnosán tapasztaljuk legújabb időben, hogy a phylloxera által igen sok telep használhatatlanná válik a bortermelésre s ez által hazánk rendkívül nagy károkat szenved. Ezen telkek másra nem használhatók, mint gyümölcs — főleg pedig alma — termelésre, mert ez a silányabb talajban is jól terem. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy az alma- és egyéb gyümölcs-termelés kezdetben csak csekélyebb eredményt hoz, de vannak olyan gyümölcsök, melyek hosszú idő tartama alatt bőven hoznak és ha nagyobb menynyiségben termeltetnek, gyümölcsbor, különösen almabor készítésére, a mi sok gyümölcsöt emészt fel, előnyösen értékesíthetők, a mint azt külföldön, főleg Franczia- és Németországban látjuk; ennél fogva kívánatos, hogy a törvényjavaslat a gyümölcsborra különös tekintettel legyen. Kérem tehát a t. házat, hogy a 2. §. első pontjában — mely borról és gyümölcsborról szól — ezen szó „gyümölcsbor" kihagyassék és külön pontba tétessék. Ezen indítványomból kifolyólag, ha az elfogadta tik, bátor leszek a 17. §-nál, a hol az adó állapittatik meg az egyes italokra nézve, módo^ sítványt előterjeszteni, mely szerint a gyümölcsborra ne három forint — a mi ennek termelését tökéletesen megsemmisítené — hanem 1 frt adó rovassék. (Helyeslés.) A 2. §-hoz ezúttal van szerencsém a következő módosítványt benyújtani. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász Józsefjegyző (olvassa): „A 2. §. I. szám alatt előforduló „és gyümölcsbor" kihagyandó és helyébe II. szám alatt teendő „gyümölcsbor" s ennek folytán a II. és III. szám alatt elsoroltak, III. és IV. számokkal jeleztetnének. Gróf Csáky László. : ' Madarász József jegyző: Szalay Imre! Szalay Imre: T. képviselőház! Ha jogosult volt az ellenzék felszólalása az igazságügyminister ellen az utóbbi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, mennyiveljogosultabb az én felszólalásom és támadásom a földmivelési ministerur irányában, a ki nemcsak azt nem tartotta szükségesnek, hogy a ministertanácsban megvédje e törvényjavaslat ellenében a termelők érdekeit, hanem még a törvényjavaslat tárgyalására a képviselőházban sem jelenik meg. A legfontosabb érdeke ezen országnak a foldmívelés érdeke és mit látunk a törvényjavaslatban? Azt, hogy minden lépten-nyomon, mintegy vörösfonalként fut rajta át a földmívelők, de leginkább a bortermelők érdekének lábbal tapodása. Maga az indokolás, melyet a bizottság beadott, ezt
