Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-163
1«3. ©rszrtgos ülés január 17-én, csütörtökön. 1888. 371 hozás ilyen theoriát törvénybe iktatni nem fog, hanem átjátszották a kérdést egy más térre, jelesen arra, hogy tulajdonképen nincs lényeges különbség és minden sarkalatos biztosítás megvan. A válasz — t. ház — készen fekszik, megmondták máskor, meg fogják mondani még ezután is: ha nincs különbség, akkor miért nem tartják fenn az eddigi szöveget? (ügy van! Ugy van! halfelöl) De én, t. ház, igenis be fogom igazolni, hogy létezik különbség — még pedig lényeges — még azokon kivül is, a miket Horvát Boldizsár t. barátom olysn mesterileg kifejezett. (Halljuk!) Először is, a különbség abban áll, hogy a mostani törvényben meg van határozva szám szerint a létszám, a jelenlegi törvényjavaslatban nincs. Ez pedig a képviselőháznak törvényhozási fogantyú arra nézve, hogy a hadügyi kormányzat ellen procedáljon, ha esetleg a létszámot felemelni akarná. Egy másik lényeges különbség az, hogy a létező törvény mellett megvolt az országnak azon hatalma, hogy 10 év után a létszámot és az ujoncz contingenst leszállítsa éseztaz akaratát simán keresztül vigye. Már pedig az alkotmány egyebek közt semmi más, mint törvényes lehetőség a nemzet akaratának kivitelére, összeütközés, frictió nélkül és itten, t. ház, ettől elüttetünk és e helyett egy erőszakos eszköz használatára utasittatank, mert az ujoncz-megtagadás, a mire folyton hivatkozni méltóztatnak, semmi más, mint egy erőszakos eszköz. (Élénk helyeslés balfelöl.) Lényeges különbség van a között, ha az ujonezok úgy tagadtatnak meg, hogy az ujonczajánlásjoga évről-évre meghosszabbíttatik. Akkor a megtagadás semmi más, mint egy ajánlatnak visszautasítása közjogilag, habár annak politikailag lehetnek súlyos következményei; de, hogyha a hadi létszám törvényesen biztosítva van s ha törvényesen biztosítva van az ujonczjutalék és törvény még hatályban és érvényben van, akkor az az ujoncz-megtagadás közjogi szempontból már sokkal complicáltabb ; (Helyeslés balfelöl) mert ily viszonyok' közt az ujonezoknak megtagadása a hadsereg jogi hasisának összefüggését csorbítja, a hadi szervezet belső jogi coherentiáját semmisíti meg. nemcsak, hanem a törvényes tény, törvényes hatärozmányok és következmények közt egy ellentétet statuál. Ha ez a törvény még érvényben van, meg van határozva a létszám és az ujoncz-jutalék és akkor tagadtatik meg az ujonezok kiállítása bár törvényesen, de egészen egyoldalúlag: ez ellentétet hoz létre a közjogi tényekben, a mi elvileg is igen nagy hátrány és nagy praejudicium. (Ugyvan! balfelöl.) De lássuk, hogy van a dolog gyakorlatilag. Vagy van. foganatja azon ujonez-megtagadásnak, vagy nincs. Ha nincs foganatja — és a túloldalról különösen figyelmeztettek bennünket, hogy ne ijedjünk meg, ha az ujonezok megtagadtatnak, azért még a hadseregben nem lesz semmi kár — akkor a parlament egyszerűen compromittálta magát, mert használta az ultima ratiót. amely ultiina ratio csütörtököt mondott. (Élénk helyeslés halfelöl.) Ha pedig van foganatja, akkor a nemzet erőszakosan érvényesítette akaratát. Ez pedig mindégrosszvért és keserűséget szül, kivált aconcertatió kezdetén, mert azt maguk sem tagadhatják, hogy akarnak concertatiót létre hozni. Egészen másként áll a dolog, ha a törvény hatálya korlátozva van és annak hatálya 10 év múlva megszűnik, mert akkor jogi tekintetben tabuba rasa van. Pulszky Ágost t. képviselő ur hivatkozott arra is, hogy meg lehet tagadni a delegatio költségeit, akkor, a mikor a törvény világosan megmondja, hogy erre a fedezetet be kell állítani a költségvetésbe. Mindent összevéve ez azt jelenti, hogy a nemzet mondjon le a törvényes eszközökről s szoríttassa magát oly kényszerhelyzetbe, hogy erőszakos, majdnem forradalmi eszközöket legyen kénytelen használni jogai védelmére. (Helyeslés balfelöl.) Röviden a két szempont közt a különbség abban fejezhető ki, hogy mig ha a törvény hatálya korlátozva van, a nemzet, ha szükséges, a hadi létszámot meg fogja szavazni: ha a törvény hatálya korlátozva nincs és a nemzet esetleg nem látja szükségét: akkor vagy kénytelen a nemzet az erőszaknak engedni, vagy kénytelen maga erőszakot elkövetni. Ily két eljárás közt azt hiszem, nem nehéz választani. De arra is hivatkoztak, hogy szükség van erre, mert hisz a Lajtán fúl ily törvények hozatalára két harmad többség kell és megtörténhetik, hogy mi az ily törvényt meghoztuk s ott a kisebbség akarata fog felettünk uralkodni. Kétségtelen, hogy a törvény mind a magyar országgyűlésnek, mind a Reichsrathnak jogokat biztosít. Ha ők joggal élnek, mi most nem korlátozhatjuk őket és azért, hogy őket korlátozzuk, ezen jogunkról le nem mondhatunk. Általában az alkotmányos életben, a hol több tényezőnek egyértelműségére van szükség, gyakran az ilyen egyértelműségnek létrehozatala bizonyos inconvenientiákkal, bizonyos akadályokkal találkozik. De ez mégis sokkal előnyösebb állapot, mint azon egyszerű sommás procedúra, mely ezen nem alkotmányos eljárást és rendszert jellemzi. De, t. ház, itt még egy más fontos momentummal találkozunk. (Halljuk!) Ha mi ezen jogunkról lemondunk, alkotmányunk egyensúlya zavartatik meg. (ignz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Magyarország egy korlátolt, mérsékelt monarchia, melyben a politikai főhatalom meg van osztva egyenlően a korona és a törvényhozás közt a hadsereget illetőleg is. Ezt az eminens jogot a parlament most ugy gyakorolja, hogy 47*
