Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-163

370 163. országos ülés január 17-én, csütörtökön. 1889. mindaddig, mig a hadsereg ennek a nemzetnek eulturájával és közoktatási szervezetével összeköttetésbe nem hozatik; mert ez épen bölcaoje nálunk a magyar alkotmányos és nemzeti szellemnek. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ez nem phrasis, t. ház, hiszen gyakorlatilag kézen fekszik ennek eredménye. Mindnyájan azt mondjuk itt a házban, mennyire megváltoznék az egész hadseregnek a képe, hogy ha minden magyar ezredben magyar tisztek volnának, nem hiszik-e önök, hogy ezt a legnagyobb mértékben előmozdítaná, ha a magyar fiúnak nem kellene az iskolából, hogy ugy mondjam szellemileg egy ugrást csinálni, hogy a hadseregbe belépjen. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A mai napnak egy szónoka, gróf Andrássy Gyula t. barátom, álláspontunkat és eljárásunkat ugy caracterisálta, hogy az semmi utas, mint a 48-as párt álláspontja, consequentiáinak levonása. Mi, t, ház, sem e törvényjavaslattal szemben, sem egyáltalában nem állunk az önálló magyar hadsereg álláspontján, de azért, mert ezt nem teszszük, még nem következik az, hogy be ne lássuk, hogy egységes birodalomnak egységes hadserege és két szövetséges államnak közös hadserege közt, elvi határvonal létezik (Helyeslés balfelöl) és azt hiszem, hogy ezt az elvi határvonalat positiv intézkedések által is lehet kifejezésre juttatni. Hogy ezek milyenek legyenek és mily mérvben foglaljanak helyet, képezhetik discussio tárgyát, de az elv maga nem és én állítom, hogy ezek a positiv intézkedések sem a hadsereg közösségét alterálni, sem pedig annak harczképességét csökkenteni nem fogják (Élénk helyeslés balfelöl) s midőn a t. képviselő ur azt mondja, hogy ez által a közös alap támadtatik meg, akkor nagy tévedésben van, mert nézetem szerint a közjogi szervezetnek a hadsereg szervezetével összhangban kell lenni és midőn mi ezt összhangba akarjuk hozni, akkor a közös alapot nem támadjuk meg, hanem megtámadják és gyengítik azok, kik e consequentiák előtt szemet hunynak; (Helyeslés balfelöl) kik nem akarják azt az antagonismust megszüntetni, melynek következtében a helyett, hogy a hadszervezet közjogi szervezet egymást elősegítenék, egymást paralysálják. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ezzel, t, ház, áttérek a törvényjavaslat azon részére, mely azt a fogyatkozást tartalmazza az előbbivel szemben, hogy mig a régi törvény hatálya 10 évre volt korlátozva, addig a törvényjavaslat szerint annak hatálya nincs korlátozva. Azon nagyszabású mesteri szónoklat, melyet t. barátom, Horvát Boldizsár tartott, kiből igazán a nemzet lelkiismerete és jogérzete szólalt meg, azt hittem, t. ház, hogy ezen kérdés le van véve a discussio napirendjéről s nekem ehhez hozzá szólnom nem kell. Hanem találkoztak bátor férfiak, a kik Horvát Boldizsár t. barátom érvelését kétségbe vonták s azért kénytelen vagyok én is itt ezen controversiának egy-két momentumát recapitulálni. (Halljuk!) , Pulszky Ágost t. képviselőtársam jónak látta azt mondani, hogy e törvényjavaslatban azért nincs ezen záradékokra és biztosítékokra szükség, mert hiszen Magyarország volt ministerelnöke, gróf Andrássy Gyula azt mondta, hogy Magyarország alkotmányának biztosítékát nem egyes paragraphusok, nem egyes intézkedések, hanem az alkotmánynak egész complexuma és szelleme képezi. Nem akarok ezen állítás taglalásába bocsátkozni ; de sajátságos, hogy t. képviselőtársam épen akkor hivatkozik gróf Andrássy Gyula tekintélyére, mikor azokat a biztosítékokat akarja a törvényjavaslatból eliminálni, a melyeket épen gróf Andrássy Gyula vitt bele. (Ugy van! balfelöl.) Pulszky Ágost t. képviselőtársam azt is megmagyarázta nekünk, hogy az alkotmány biztosítékai folyton változnak; hogy az, a mi a XIII ik században biztosíték volt, nem biztosíték a XVII-ik században; hivatkozott arra, hogy az ország eltörölte a szabad királyválasztás jogát, beszüntette az aranybulla ellenállási záradékát, a miből azután következik, hogy természetesen fogadjak el tehát ezt a törvényjavaslatot. De a t. képviselő ur elfelejtette azt, hogy ezen alkotmánybiztosítckokat épen azért törölte el a magyar törvényhozás, mert azt találta, hogy ezen biztosítékoknak gyakorlata és foganatosítása magára az országra nézve veszedelmes volna. (Helyeslés balfelöl.) De azt azután elfelejtette a t. képviselő ur bebizonyítani, hogy azon jogok gyakorlata, a melyektől minket meg akar fosztani, mennyiben volt veszedelmes, akár az államra, akár a monarchiára, akár a trónra. (Ugy van! balfelöl.) Igenis, t. ház, ezen törvényjavaslatban egy súlyos alkotmánysértést látok, de látok különösen azon irányzatokban és törekvésekben, a melyek a törvényjavaslat komoly és aggasztó hátterét képezik. (Ugy van! a baloldalon.) Mert a törvényjavaslat areactiót iktatja törvénybe. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Azon körülmény, hogy a reactio egész Európában felütötte a fejét, azon általános irányzatban talál kifejezést, hogy a parlamentek jogát a hedsereget illetőleg mindenütt csorbítani akarják. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Es az a bizonyos jelszó, melyet a bizottságban a t. honvédelmi minister ur kijelentett, az „Armee auf Kündigung" épen ezen érvelések legfőbbikét képezi a parlamentek ingerentiája ellenében. (Ugy van! Ugy van! a bal-és szélső baloldalon.) A honvédelmi minister ur, mint a hadi tactica nagymestere, erre a tételre nézve egy kis Rückwerts-Concentrirungot tett, (Derültség a bal- és a szélső baloldalon) mert itt a vitában erről nem beszélt; tudta nagyon is jól, hogy a magyar törvény-