Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-160

160. országos ülés január 14-én, hétfőn. 1889. 377 bírálni a javaslatot azon részeiben, melyekről megemlékeztem. Az első, t. ház, azon kérdés, melyet felvetni kívánok — igaz, hogy nem picans, de érzem, hogy tartozom vele, azért méltóztassék megengedni, hogy adataimat felsorolva, abból conelusióimat levonjam — (Halljuk!) az első, mondom. a létszám kérdése. Erre nézve a törvényjavaslat teljesen homályos. Számokkal találkozunk, de ezek meg nem magyaráztatnak és semmiféle vizsgálati támpontot nem szolgáltatnak. A kormány előterjesztése ugyanis, a hadi létszámot a következő számokban fejezi ki. Azt mondja, hogy a sorhadnál a 10 éven keresztüli felemelés 64,000 ember. A póttartaléknál hasonlóképen — ha a törvényjavaslat ereje teljesen kifejlik — a létszám 172,000, melyből ha levonatik a jelenlegi póttartalék, marad 92,000 ember. Ezenkívül a honvédség szintén póttartalékot kap, mely a monarchia két felében 4,500 emberből áll, mely tehát a természetes 4%-os fogyatékkal mintegy 32,000-et tesz ; nyilvánvaló tehát, hogy a létszámemelés a kormányi javaslat szerint 188,000 főben jelentkezik. Hozzá teszem itt mindjárt, t. ház, hogy itt egy kis hiba van a kréta körül, mert méltóztatnak tudni, hogy a papnövendékek, papok, tanítók és tanítónövendékek, valamint családi körülményüknél fogva szabadságoltak, eddig a sorhadnál voltak, de tényleg nem szolgáltak; most ezek innen kiszakittatván, a póttartalékba helyeztetnek át. B. FejérváryGéza, honvédelmi minister: Kivétetnek! Horánszky Nándor: Kivétetnek? Meghajlok előtte, hogy ez eddig nem volt; de mindenesetre a többi előbb említettek át fognak helyeztetni a póttartalékba. Ha tehát ezek helyén ismét rendesen besorozottak íognak a sorhadba jutni, világos, hogy e tekintetben az emelés szintén nagyobb. De az előterjesztés, felfogásom szerint, a valóságnak nem felel meg. (Ugy van! Vgy van! a baloldalon.) Előre bocsátom mindenekelőtt, t. ház, hogy én a hadsereg természetes fogyatékát, egyszer s mindenkorra kijelentve, 4°/o-ra nem tehetem, (ügy van! balfelöl.) Nem tehetem pedig először azért, mert a rendelkezésre álló statistikai adatok szerint 4°/o a hadsereg természetes fogyatéka a közös hadügyminister által kiadott jelentés szerint sohasem volt. Másodszor azért sem, mert a 20-ik évről a 21-ik évre áttevén az újonczozást, kell hogy e tekintetben a helyzet javuljon. Ki kell még jelentenem másodszor azt is, hogy én a 8%-ot, mely esetleges mozgósítás esetén állítólag beállani fog, teljesen problematicus számnak tartom. Ez még kipróbálva nincs és ha ez az eset csakugyan bekövetkeznék, akkor ez az administratiónak valóban nagy szerencsétlenségéről tenne tanúságot. (Vgy van! Igaz! a bal- és szélső baloldalon.) Én tehát, mint mondám, másként látom a létszám felemelésének kérdését, melyet azért kell tüzetesen felemlítenem, hogy számadataim bebizonyítottak legyenek és hogy abból a megterhelés mértékét kivonhassam. A dolog tudniillik ugy áll, hogy a t. honvédelmi minister ur 25,000-re teszi az évi szaporulatot a póttartaléknál. Hogy honnan veszi a t. minister ur ezen számot, azt nem tudom, utána néztem és arra jöttem, a mire engem az osztrák törvényjavaslat indokolása is rávezetett^hogy tudniillik az 1886/87. évi sorozás eredményei egyszerűen elejtettek és az 1885. évi sorozás eredménye vétetett fel; továbbá, hogy a volt negyedik és jövőre harmadik korosztálynak sorozási eredményeit bruttó vették fel, vagyis nem tisztán az úgynevezett jelenleg alkalmatlanok, hanem a beállított összes contingens vétetett és ebből vonatott kiazután a jóknak és képeseknek gyanítottak száma,ami azután azt a 25 ezernyi létszámot adja. Ez, felfogásom szerint, téves. (Halljuk! Halljuk!) Téves azért, mert az 1885. évi ujonczozás eredményei rendkívüliek voltak. Kevés évben voltak oly rosszak, mint 1885 ben. Mig ellenben 1886-ban és 1887-ben mind a három korosztály 153 —157 ezerben jelentkezett. Ha mi most ezekből a 150 ezer átlagot vonjuk ki és ebből megállapítjuk azt, hogy az évi újonczozásnak eredményei három korosztályból körülbelül 145 —150 ezer emberre tehetők, egyszersmind vizsgáljuk azt, hogy a korosztályok egyenkint, midőn sorozás alá kerültek, minden évben mennyit adtak ki, mint alkalmas létszámot: akkor azon eredményre jutunk, hogy azon három korosztály a megvizsgálás következtében,mint mondám, mintegy 150,000 embert adott ki alkalmas újonczul. Most a közös hadsereghez kell 103,000 emberből álló újonezjutalék, továbbá kívántatik a honvédséghez 12,500 s annak utánna a Landwehrhez 10,000, Összesen 125,500 ember. Ha e 125,000 ember az eddigi ujonczozási eredményekkel szembeállittatik, kitűnik, hogy az eddigi három korosztály nem csak hogy teljesen kiadjaelétszámot, de az közel 25 ezerrel több, a mi már mint felesleges szám a póttartalékba fog jutni; azonkívül a póttartalékba fog még jönni tisztán a harmadok korosztály, mely igaz, sokat nem ad ki, mert már kétszer ment a vizsgálaton keresztül, de az mindenesetre eléggé tekintélyes szám. Ha most már ezenkívül a törvényjavaslatnak azon rendelkezését veszem figyelembe, hogy tudniillik nemcsak a feles számmal sorozottak, hanem a kevésbbé alkalmasok is felvétetnek a póttartalékba, akkor constatálnom keik hogy az úgynevezett jelenleg alkalmatlanoknak legalább 50% a lesz az, mely a póttartalékba átlagos számba jutni fog, (Helyeslés a baloldalon) a mely szám 1884-ben 78,000-et,l 885-ben 96,000-et, 1886-ban 85,000-e^