Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-160
160. országos ülés január 14-én, hétfőn. 1889. 278 örségi zászlóaljat, 2 genie-, 2 utász-zászlóaljat, azonkívül a traint. Állít a honvédség azon felül 92 gyalog zászlóaljat, 10 huszárezredet; az első népfölkelés 92 zászlóaljat, a második népfölkelés 92 zászlóaljat és megfelelő lovasságot;—tehát az összes, a mit Magyarország állít,700,000 harczosnál több ,ezeknek s /r része magyarul vezényeltetik. Ugy látom, sokan nem tudják, hogy azon nem magyar sorhadbeli tisztek, kik magyar ezredekhez osztatnak be és két év alatt a nyelvet nem sajátítják el, mindaddig, mig ezt nem pótolják, nem léphetnek elő. Ez két figyelemre méltó dolgot eredményez: terjed a hadseregben és a magasabb körökben a magyar nyelv ismerete, de egyszersmind el lesznek foglalva nem magyarok által a tiszti állások a hadseregben s mikorra a magyar ifjúság felébred, a tiszti állások el lesznek foglalva. (Élénk helyeslés a jobbóldalon.) Nem fogadhatom el azon állítást sem, hogy azon honpolgárok, a kik nem beszélnek magyarul, ne volnának épen olyan jó hazafiak, mint azok, a kik csak ma gyárul beszélnek. (Közbeszólások a szélső balról: Nem arról van szó!) A 48-as események fényesen beigazolták, hogy példának okáért a tolnai, bácskai, szepességi, határszéli németek, a felvidéki tótok épen oly vitézül harezoltak a magyar ügyér, mint akármely alföldi magyar. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Mindezekből következtetem, miután nem látom annak lehetőségét, hogy a mai viszonyok közt más, mint a német nyelv legyen a vezé "let nyelve és igy szükséges, hogy a törzstisztek és főtisztek a vezérlet nyelvét értsék. (Közbeszólások a szélső baloldalra 1 : A közlegénységről van szól) Nem lehet abban kifogásom, hogy mindazon ifjaktól, a kik a hadseregben a tiszti rangot elnyerni kívánják.... (Egy hang a szélső baloldalon: Már a kik kívánják ! Zaj.) Ivánka Imre: kellő mértékben a német nyelvnek tudása megköveteltessék. Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot közbekiáltásaikkal meg szakítani. (Helyeslés.) És itt áttérek az egyévi önkéntesekre. (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Akkor, mikor mi eredetileg az egyévi önkéntes intézményt contempláltuk, a 48-iki elvek sze rint az volt nézetünk, hogy mindenki, a ki saját költségén szolgálja ki az évet és az évvégén aző állásának megfelelő hadi készültséget eltulajdonítja, hogy az haza mehet tűzhelyéhez. Ebből mi lett? Ebből lett egy privilégium az intelligentia részére. Most, midőn e privilégium megadatott, az ország érdekében megkövetelem, hogy az, a ki ezen privilégiumot élvezi, meg is feleljen azon kellékeknek, melyeket tőlük az ország vár. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Itt kettős a teendő. Helytelen az, hogy a fiatal emberek, a kik az egyévi önkéntesi szolgálatot teljesítik, a vizsgák alkalmával mindenféle, a legmagasabb katonai tudományt feltéKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. VII. KÖTET. telező kérdésekkel molestáltassanak. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen) Az első teendő az, hogy meg kell határozni azon hatáskört, mely az egyévi önkéntesekből alakított tartaléktiszteket megilleti. (Helyeslés) Ez a hatáskör énelőttem világosan áll. A mai harczászat szerint, ha egy század pár óráig nagyobb tűzben áll, vagy ha nem is nagy csatában, de ismételt ütközetekben vesz részt, avagy a hadjárat több hónapig tart —főkép annál fogva, hogy az ellenség első sorban az ellenséges hadsereg tisztjeit és az intéző szerepet játszókat löveti ki, könnyen megeshetik az, hogy a tartalékos tiszt lesz a századnak parancsnoka; ugyanekkor a század, ha már mind a három állandó tisztje elesett, szintén legalább is a felére leapadt. Nem szükséges tehát, meggyőződésem szerint a tartaléktiszttől nagyobb tudományt követelni, mint azt, hogy legfeljebb egy századot vezényelni, arról egyáltalán gondoskodni, azt vehetni képes legyen. (Helyeslés a jobboldalon és balfelől.) Ha tehát a ministerium Össze fogja irni azon tantárgyakat és tankönyveket, melyeket az egyévi önkéntesek megtanulni kötelesek —és ezeknek összeállítása magyar nyelven nem isjárnagy nehézséggel, mert a Ludoviceumban többnyire megvannak, csupán el kell hagyni belőlük azt, mi az állandó tisztek magasabb kiképzésére szükséges, tehát a mértéket le kell szállítani — ha e mellett azok, kik a sorhadban, a közös hadseregben szolgálnak, a tanítási és fegyvergyakorlati szabályokat, azaz „Abrichtungs- und Exercice-Reglement"-ot német nyelven tanulván, annyira begyakoroltatnak, hogy rövid, de érthető német nyelvű jelentéseket képesek legyenek irni, akkor, felfogásom szerint, elértük azt a tudományos mértéket, a mely egy tartalékos tiszt hadi használhatóságára elegendő. (Helyeslés.) Egy szigorúan körülirt tankört egy év alatt minden intelligens ember könnyen elsajátíthatja. Ha valakinek nincs meg az a tehetsége, hogy ezt elsajátítsa, vagy nem akarja elsajátítani, annál az intelligentia, vagy az akarat gyenge lábon áll. (Tetszés jobbfelöl.) Ha tehát ezt nem teszik és a második évben, mikor szerintem ismét jelentkezhetnek a tiszti vizsgára, arra sem volnának alkalmasak, hogy legalább őrmesteri szolgálatot teljesítsenek, akkor igenis az intelligentia hiányát árulják el s az ilyen emberek nézetem szerint semmi különös kivételt nem követelhetnek, (Mozgás balfelől) hanem ugyanoda sorozandók, hová minden más polgára az államnak, a ki három esztendőt szolgál. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondások a szélsőbalon.) Ezek nézeteim, t. ház, a nyelvre s az önkéntesi szolgálat körére nézve. Igen sajnálom, hogy találkoztak a t. képviselő urak közt olyanok, a kik különösen a német nyelv tudására fektetve a súlyt, nagy gar85
