Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-159

244 189. országos ülés január 18-én, szombaton: 1889. Kérem e jelentéskinyomatását és szétosztását elrendelni és annak az osztályok mellőzésével napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, annak idején az osztályok mellőzésével fog napirendre tűzetni. Több előterjesztés nem lévén bejelentve, kö­vetkeznék a napirend; de a napirend előtt a pénzügyi bizottság előadója, a pénzügyi bizottság megtámadtatása következtében nyilatkozatot kivan tenni. Beőthy Algernon jegyző: Dániel Ernő! Dániel Ernő, a pénzügyi bizottság elő­adója: T. ház! Apponyi Albert gróf képviselő­társam jónak találta tegnapi beszédében éles eri­tica alá vonni a pénzügyi bizottság jelentését és annak némely adatait, melyek alapján ezen bizott­ság egész eljárását igen komoly váddal illeti. Hogy bármely képviselőnek joga van a pénzügyi bizottság jelentését eritica alá venni, azt termé­szetesen egyáltalában nem lehet szándékom két­ségbe vonni. Hisz közkézen forog a bizottság enuntiatiója, tehát természetes, liogy a t. ház min­den tagja azt bírálat alá veheti. De igenis jogom van, mint a pénzügyi bizottság előadójának, meg­követelni azt, hogy azon eritica, mely gyakorol­tatik, az objectivitás minden kellékével bírjon és a jelen esetben kénytelen vagyok constatálni, hogy azon eriticában, melyet a t. képviselő ur gyako­rolt, az objectivitást nem találom fel. Én tehát, midőn a pénzügyi bizottság nevében néhány perezre a t. ház figyelmét kérem ki, mindenek előtt azon körölményre utalok, hogy azon adatok, a melyeket a t. képviselő ur eriticájának megálla­pítására felvett, a valósággal nem egyeznek meg. (ügy van! jobbfélöl.) Midőn a t. ház ezen törvényjavaslatot elő­zetes tárgyalás végett a véderő- a pénzügyi és az igazságügyi bizottsághoz utasította, tette ezt ter­mészetesen azon szándékkal, hogy mindenike azon bizottságoknak a törvényjavaslat azon részével foglalkozzék, a mely azon szakmába vág, mely az illető bizottságok rendes feladatát képezi. A pénzügyi bizottság tehát nem tekinthetett mást feladatának, mint azt, hogy e törvényjavaslat pénzügyi oldalát vegye tárgyalás alá és ez iránt tegyen a háznak jelentést. (Helyeslés jobbfelől.) így fogván fel a bizottság feladatát, mindenekelőtt azon kimutatást vette tárgyalásainak alapjául, melyet a kormány a pénzügyi bizottsághoz be­nyújtott és a melyet a pénzügyi bizottság jelen­tésében a házzal is közölt. Megengedem, hogy ezen kimutatásokban azon összeg, hogy mennyivel több költségbe kerül a törvényjavaslat elfogadása következtében a had­sereg fentartása, igen szerény mértékben van fel­tüntetve. Azonban a pénzügyi bizottság ezen ki­mutatással nem elégedett meg, hanem saját initia­tivájából tárgyalás alá vette még azon jövedelem elmaradást is, mely a póttartalékosok intézményé­nek megváltoztatása folytán a hadmentességi díj­ban okvetlenül be fog következni. A bizottság azon veszteséget, a melyet e czímen egyedül és kizáró­lag Magyarország fog szenvedni, 400,000 forintra tette. Saját initiativajából vette tárgyalás alá to­vábbá azon esetleges és a kimutatás okbaH foglalt összegeknél jóval nagyobb költségeket is, a melyek onnan származhatnak, hogy az ujonezjuta­taléknak 7000 fővel való szaporítása folytán, com­binálva a 3 éves szolgálati idővel, a békelétszám bizonyos mértékig emelésnek lesz kitéve. Es ha ezen kérdésben, engedve a minister azon állás­pontjának, hogy hiszen az ujonczjutalék szaporí­tásából nem szükségkép következik a békelétszám szaporítása is, mert a békelétszámot administrativ intézkedésekkel továbbra is ugyanazon magas­ságban lehet tartani, mint a minőben most van; ha — mondom — engedve ezen érvelésnek, melyet a minister, mint hivatalos nyilatkozattal, fele­lősségének teljes súlyával támogatott, a pénzügyi bizottság ezt az álláspontot foglalta is el: ebből egyáltalában nem lehet azt következtetni, hogy a pénzügyi bizottság ezen kérdés tárgyalása elől kitért, mert hisz az által, hogy ezt jelentésébe fel­vette, módot nyújtott mindenkinek arra, hogy a ceruzát kezébe véve, a mennyiben nézete a pénz ügyi bizottság nézetétől eltérne, maga-magának számítsa ki azt, hogy ezen módosítás mennyivel szaporíthatja a költségeket. E kérdés fölött a pérn^ ügyi bizottságban nézet nézet ellen, vélemény vélemény ellen harczolt és haabizottság az ellen­tétes nézetek egyikére határozta el magát, nem lehet ellene azt a vádat emelni, hogy kitérve a kérdés elől, példátlan könnyelműséggel járt el. (ügy van! jobbfelől.) Ily okból a köunyelmtíség vádját emelni, a szabad véleménynyilvánítás iránti türelmetlenségnek oly mértéke, a mely megilleti azt, a kit az egész világ infallibilisnek ismer él, de nem illethet meg egy magyarországi képviselőt bármily tekiutélylye] birjon is az. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Az elmondottakból következik az, hogy Apponyi Albert grófnak azon állítása, mintha a pénzügyi bizottság azt mondta volna, hogy e tör­vényjavaslat elfogadásából a monarchia mindkét államát együtt véve csak 500,000 frt plus költ­ség terhelné, a valóságnak meg nem felel; mert a pénzügyi bizottság jelentésében kimutatta, hogy a békelétszám esetleges szaporításától eltekintve, tisztán Magyarországot körülbelül 650,000 forint többköltség fogja terhelni. Kiderülvén az előadot­takból továbbá, hogy a pénzügyi bizottság tár­gyalásánál nem nyugodott meg egyedül és feltét­I lenül a kormány által előterjesztett kimutatásban, a

Next

/
Thumbnails
Contents