Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-158

234 158. ersaigos iUó* január 11 én, péntekon. 1889. követelnek — tegyék annak fokozatát bármily magasra — az ellen nincs kifogásom, de az a műveltség nem magyar műveltség, avval nem érik be. (Élénk helyeslés és tetszés balfelöl.) És a katonai szakoktatás egész rendszerében azon mű­veltség, melyet a közös hadsereg a maga intéze­teiben, tehát a magyar államnak is egyik intéz­ménye a tiszti pályára vágyó és ezen úton törekvő ifjúnak nyújt, nem magyar nemzeti, hanem mi­tőlünk idegen. (Hosszantartó zajos helyeslés és tet­szés nyilvánítások a bal- és szélső baloldalon.) Mondám s azt hiszem, beigazoltam, hogy nem szeszély, nem kedvenez eszme súgta követel­mény az, hanem az önálló államiságnak és az avval elválaszthatlanul összekötött magyar nemzeti cul­turának követelménye, annak az elvnek követel­ménye, hogy az állam minden intézményének az állam alapjával összhangban kell lennie. Hogy ha azt kívánjuk, hogy azon cnlturát, melyet a had­sereg a tartalékos tisztektől követel, melyeket a tiszti pályára készülő ifjúságnak nyújt, a magyar korona területén született ifjak, a magyar állam­polgárok elsajátítsák, akkor a hadsereg a magyar nemzeti eulturát fogadja el mérvadóul és nem ide­gen eulturát. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) És ezen követelmény, t. ház, egy pillanatra sem ütközik a hadsereg közösségébe és egységes vezényletébe ; hisz senki sem ellenzi, hogy a német nyelvnek a szolgálathoz szükséges ismerete köve­teltessék ; de veszedelmes tant hirdet a közös hadseregre nézve az, a ki azt mondja, hogy a katonai szempontból követelt cuítura ellentétben áll a magyar nemzeti eulturával és csak ezen az állásponton lehet azt ellenezni, hogy a katonai tanintézeteknek egy része a magyar állampolgá­rokra nézve a nemzeti eulturának feleljen meg nyelvben és nevelési irányban. Ezen követelmé­nyek megvalósítása nélkül, t. ház, a katonai reform egyoldalú. Ezeknek a követelményeknek megvalósulása nélkül — és én valóban a leg­lényegesebbekre szorítkozom — katonai refor mokra, legyenek azok önmagokban bármily he­lyeseb, beleegyezésemet nem adom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És, t. ház, mi ezekkel a követelményekkel szemben a törvényjavaslatnak és a kormány katonai politikájának álláspontja? Volt egy idő, mikor a delegatio a magyar katonai nevelésre vonatkozó határozati javaslatot elfogadta, de következett azután az irányadó katonai körök részéről a ta­gadó válasz és akkor a delegatio nem hogy érvé­nyesítni iparkodott volna az általa elfogadott álláspontot, hanem szépen visszavonult, (ügyvan! balfelöl.) Ez a követelmény, a melyet őseink a Ludoviea-académiának létesítésével, a nemzeti sülyedésnek nevezett korszakban akartak meg­valósítani, egy nemzeti katonai akadémiának léte­sítése, ma valami rebellis színezetet nyert (Ügy van! balfelől) ez a követelmény, melynek megvalósítása a védelemnek ép ugy érdekében áll, mint Magyar­országnak, megretirált, nem a hadseregnek érde­kei előtt, hanem a megrögzött czopf előítéletei előtt. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A tiszti vizsga kérdésével pedig hogyan állunk, t. képviselőház? (Halljuk!) A véderő­bizottság t. többsége egy határozati javaslatot fogadott el, mely szerint a ház utasítsa a hon­védelmi ministen;, hogy hasson oda, (Élénk derült­ség a bal- és szélső baloldalon) hogy a tiszti vizsgára vonatkozó instructióban, a magyar ifjaknak engedtessék meg, hogy egyes tantárgyak részle­teiből magyar nyelven tehessenek vizsgát. (De­rültség balfelől.) Előre kijelentem, t. ház,üiogy én ezt a határo­zati javaslatot nem fogadom el, (Helyeslés balfelől) mert nem akarok részese lenni annak a játéknak, mely abban a határozati javaslatban foglaltatik. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Először is arra a követelményre nézve, a melyhez — mint azt egy kiváló kormánypárti képviselő helyesen mondta — igazán a magyar államnak méltósága van kötve — megelégszik a ház azzal, hogy utasítást ad egy ministernek — a mint másként különben nem is teheti — a ki nincs is hivatva ezt a kérdést directe elintézni, hanem a ki csak „oda hathat". (Derültség balfelől.) Má­sodszor mire nézve adj utasítást ? Hogy az egyes tantárgyak részleteiben a magyar ifjú magyar nyelven mutathassa be tudományát. Természetesen annak megítélése, hogy mi az álta­nosság és mi a részlet, az illető vizsgáló bizottság tagjaitól függ. (Ugy van! balfelől.) És ki fogja azt ellenőrizni, hogy ők a határ­vonalat e tekintetben hol vonják meg? (Tetszés balfelől.) Másodszor, feltéve, hogy a javaslatnak tar­talma a lehető legki el égi több administrativ útra tereli a dolgot és átadja oly hatóságoknak, mely ma, megengedem, az utasításnak megfelelve, az instruetiót igy adja ki, de a mikor jónak látja, ezt az instruetiót megint visszavonhatja. (Zajoshelyes­lés a bal- ás szélső baloldalon.) Megengedem, hogy míg a t. honvédelmi minister ur ül e széken, az általa adott szó be fog váltatni, sőt én erről meg vagyok győződve; de egy ministernek kötelezettsége csak addig tart, mig ő foglalja el azt az állást. Én megvallom, hogy a magyar ifjak azon jogainak megóvását, hogy a tiszti vizsgát magyar nyelven tehessék le, nem akarom a jelenlegi, vagy bár­mely minister hivataloskodásának időtartamához kötni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balfelől.) Ennél a pontnál, t. ház, legyen szabad a túl­oldal t. tagjaihoz egy kérést intéznem. (Halljuk! Halljuk !) Vannak a túloldalon többen, hallottuk raa is,

Next

/
Thumbnails
Contents