Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-153

163. országos ülés decsíember 14-én, pénteken. 1888. 159 Mióta az ipar lázas versenye eltéríté a mun­kásokat a vasárnapi munkaszünettől, mióta a héten át egy napjuk sincs, melyet templomi ájtatra, szórakozásra, önképzésre, családjukkal való együtt­létre s nyáron a jó lég kedveért kirándulásokra használhatnának, mióta lankadt erőik fölfrissítésére a folytonos munka miatt nem is gondolhatnak: azóta köztük a halálozás és elcsenevészülés megdöbbentőleg kedvezőtlen arányt ölte. Nagyjelentőségű, szomorú tünet ez a nép erkölcsi és phisicai ereje s ebből kifolyóiaga hon­védelmi képesség szempontjából; oly nagy­jelentőségű, mely az állam beavatkozását mái­nem csak joggá, hanem egyenes kötelességgé teszi. Midőn tehát maguk a munkások kérik a tör­vényhozástól, hogy adja vissza nekik a vasárnap nyugalmát és örömét, e kérésnek pärtkülönbség nélkül visszhangra kell találni köztünk, kik mind meg vagyunk arról győződve, hogy a munkások korai elgyöngülése a nemzeti erőnek tetemes meg­fogyatkozása. (Ugy van! Ugy van!) Abban a reményben, hogy a vasárnapi munka szabályozásáról a lehetőség határain belül mozgó törvényes intézkedés fog történni, csatlakozom a kérvényi bizottság javaslatához. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Nagy István jegyző í Irányi Dániel! Irányi Dániel: T. ház! (Halljuk!) Azok, a kik a múlt országgyűlésnek is tagjai voltak, talán emlékezni fognak, hogy én többször és pedig keményen elitéltem a munkások egy részének azon törekvéseit, melyek a társadalom alapjainak fel­forgatására voltak irányozva, utánozva a franczia s általában a nyugateurópai socialisták eléggé nem kárhoztatható példáját. Ujabb időben azon­ban, legalább azon kérvényekben, melyeket a házhoz intéztek — mert lapjaikat darab idő óta nem kisérem figyelemmel — a munkások sokkal józanabb térre léptek, elhagyva azon túlzásokat, melyeket az előtt tapasztaltunk körükben. Mit kérnek ez alkalommal is a magyar­országi munkások a törvényhozástól ? Kérik először a titkos szavazással kapcsolatban az általános szavazati jog behozatalát. Midőn 1874-ben az új választási törvény tárgyaltatott, úgy barátaim, mint én, határozott állást foglaltunk az általános szavazati jog be­hozatala mellett, akkor is és most is egyúttal azt követelve, hogy az titkos szavazással legyen összekötve, (Ugy van! a szélső balon) és azonkivül oly bíróságról történjék gondoskodás, mely a kérvénynyel megtámadott választások felett, részre­hajlatlanul, pártatlanul ítélni képes legyen. (Élénk helyeslés a szélső balon.) És ezen állásponton mi ina is állunk. (Ugy van ! a szélső balon.) Az előadó és Vadnay Károly t. képviselő­társunk több okot hoztak fel az általános szavazati jog ellen. Az előadó ur nevezetesen egy r formai kifogást tett, a mennyiben szerinte az általános szavazati jog kérdése a munkások sorsának javí­tásával semmi összefüggésben nincsen. Már bo­csánatot kérek a t. képviselő és előadó úrtól, ha ezen képviselőházban ma is, mint 48 előtt, csupán a nemesség lenne képviselve, vájjon mondhatná-e azt, hogy azon polgári osztály, mely innen ki van zárva, nincsen érdekelve abban, a mi itten a kép­viselőházban rájuk nézve is kötelezőleg történik? (Tetszés a szélső baloldalon.) Ha tehát a munkások, a kik szavazati joggal nem birnak, annak behoza­talát kérik, azt kérhetik általában, úgy a mint az ország polgárai, (Ügy van! a szélsőbalon) akiknek szintén érdekükben áll, hogy azok, a kik rájuk terheket rónak, az ő érdekeiket is képviseljék; (Ugy van! a szélső baloldalon) hogy pedig ezek mindenesetre jobban lesznek megvédve, jobban lesznek képviselve, ha ők is befolynak a válasz­tásokba, az, úgy hiszem, nem szenved kétséget. (Helyeslés a szélső baloldalon) Azonban ismétlem, én és barátaim az álta­lános szavazati jogot, a mily melegen kívánjuk, azt csakis titkos szavazással és oly bíróság fel­állításával kapcsolatosan óhajtjuk, a mely a vitás választások felett részrehajlatlanul itél, (Helyeslés a szélső balon) mert e nélkül a szavazati jog ki­terjesztése, fájdalom, egyúttal a vesztegetések ki­terjesztését jelentené, (Ugy van! a szélső balon) a melyek pedig az ország jövendője szempontjából kerülendők. (Élénk helyeslés a szélső balon.) A mi már a második kérést illeti, nevezetesen a gyári törvénynek bizonyos irányban való módo­sítását, azt úgy az előadó ur, mint Vadnay Károly t. képviselőtársam is pártolták Az a kérdés, váljon az, a mit a munkások kérnek, egy külön gyári törvény által létesíthető-e csak, szerintem nem lényeges. Én azt gondolom, hogy, a mi különösen a balesetek elleni biztosítást illeti, az, ámbár a gyári törvényhozásnak egy részét képezi, meg­alkotható a nélkül, hogy az egész gyári törvény átnézessék és én igen helyeslem a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister urnak azon kezdeményezését, mely szerint a most említett kérdést, tudniillik a munkásoknak balesetek elleni biztosítását illetőleg a legközelebbi napokra szak­tanácskozmányt hívott össze, a mely elé bizonyos megvitatandó pontok lesznek terjesztve, valamint reménylem, hogy annak következtében az avval összefüggő többi kérdések is meg fognak oldatni. Végre, a mi a vasárnapi mnnkaszünetetilleti, legyen szabad emlékeztetni a t. házat arra, hogy, hajói emlékszem, még 1884-ben egyhangúlag méltóztatott elfogadni egy határozati javaslatot, mely szerint a t. szakminister ur utasíttatott, hogy ez iránt törvényjavaslatot terjeszszen elő. Azt nem vonom kétségbe, hogy a vasárnapi munka­szünet is megenged bizonyos kivételeket, csak azt

Next

/
Thumbnails
Contents