Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-153
163. országos ülés decsíember 14-én, pénteken. 1888. 159 Mióta az ipar lázas versenye eltéríté a munkásokat a vasárnapi munkaszünettől, mióta a héten át egy napjuk sincs, melyet templomi ájtatra, szórakozásra, önképzésre, családjukkal való együttlétre s nyáron a jó lég kedveért kirándulásokra használhatnának, mióta lankadt erőik fölfrissítésére a folytonos munka miatt nem is gondolhatnak: azóta köztük a halálozás és elcsenevészülés megdöbbentőleg kedvezőtlen arányt ölte. Nagyjelentőségű, szomorú tünet ez a nép erkölcsi és phisicai ereje s ebből kifolyóiaga honvédelmi képesség szempontjából; oly nagyjelentőségű, mely az állam beavatkozását máinem csak joggá, hanem egyenes kötelességgé teszi. Midőn tehát maguk a munkások kérik a törvényhozástól, hogy adja vissza nekik a vasárnap nyugalmát és örömét, e kérésnek pärtkülönbség nélkül visszhangra kell találni köztünk, kik mind meg vagyunk arról győződve, hogy a munkások korai elgyöngülése a nemzeti erőnek tetemes megfogyatkozása. (Ugy van! Ugy van!) Abban a reményben, hogy a vasárnapi munka szabályozásáról a lehetőség határain belül mozgó törvényes intézkedés fog történni, csatlakozom a kérvényi bizottság javaslatához. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Nagy István jegyző í Irányi Dániel! Irányi Dániel: T. ház! (Halljuk!) Azok, a kik a múlt országgyűlésnek is tagjai voltak, talán emlékezni fognak, hogy én többször és pedig keményen elitéltem a munkások egy részének azon törekvéseit, melyek a társadalom alapjainak felforgatására voltak irányozva, utánozva a franczia s általában a nyugateurópai socialisták eléggé nem kárhoztatható példáját. Ujabb időben azonban, legalább azon kérvényekben, melyeket a házhoz intéztek — mert lapjaikat darab idő óta nem kisérem figyelemmel — a munkások sokkal józanabb térre léptek, elhagyva azon túlzásokat, melyeket az előtt tapasztaltunk körükben. Mit kérnek ez alkalommal is a magyarországi munkások a törvényhozástól ? Kérik először a titkos szavazással kapcsolatban az általános szavazati jog behozatalát. Midőn 1874-ben az új választási törvény tárgyaltatott, úgy barátaim, mint én, határozott állást foglaltunk az általános szavazati jog behozatala mellett, akkor is és most is egyúttal azt követelve, hogy az titkos szavazással legyen összekötve, (Ugy van! a szélső balon) és azonkivül oly bíróságról történjék gondoskodás, mely a kérvénynyel megtámadott választások felett, részrehajlatlanul, pártatlanul ítélni képes legyen. (Élénk helyeslés a szélső balon.) És ezen állásponton mi ina is állunk. (Ugy van ! a szélső balon.) Az előadó és Vadnay Károly t. képviselőtársunk több okot hoztak fel az általános szavazati jog ellen. Az előadó ur nevezetesen egy r formai kifogást tett, a mennyiben szerinte az általános szavazati jog kérdése a munkások sorsának javításával semmi összefüggésben nincsen. Már bocsánatot kérek a t. képviselő és előadó úrtól, ha ezen képviselőházban ma is, mint 48 előtt, csupán a nemesség lenne képviselve, vájjon mondhatná-e azt, hogy azon polgári osztály, mely innen ki van zárva, nincsen érdekelve abban, a mi itten a képviselőházban rájuk nézve is kötelezőleg történik? (Tetszés a szélső baloldalon.) Ha tehát a munkások, a kik szavazati joggal nem birnak, annak behozatalát kérik, azt kérhetik általában, úgy a mint az ország polgárai, (Ügy van! a szélsőbalon) akiknek szintén érdekükben áll, hogy azok, a kik rájuk terheket rónak, az ő érdekeiket is képviseljék; (Ugy van! a szélső baloldalon) hogy pedig ezek mindenesetre jobban lesznek megvédve, jobban lesznek képviselve, ha ők is befolynak a választásokba, az, úgy hiszem, nem szenved kétséget. (Helyeslés a szélső baloldalon) Azonban ismétlem, én és barátaim az általános szavazati jogot, a mily melegen kívánjuk, azt csakis titkos szavazással és oly bíróság felállításával kapcsolatosan óhajtjuk, a mely a vitás választások felett részrehajlatlanul itél, (Helyeslés a szélső balon) mert e nélkül a szavazati jog kiterjesztése, fájdalom, egyúttal a vesztegetések kiterjesztését jelentené, (Ugy van! a szélső balon) a melyek pedig az ország jövendője szempontjából kerülendők. (Élénk helyeslés a szélső balon.) A mi már a második kérést illeti, nevezetesen a gyári törvénynek bizonyos irányban való módosítását, azt úgy az előadó ur, mint Vadnay Károly t. képviselőtársam is pártolták Az a kérdés, váljon az, a mit a munkások kérnek, egy külön gyári törvény által létesíthető-e csak, szerintem nem lényeges. Én azt gondolom, hogy, a mi különösen a balesetek elleni biztosítást illeti, az, ámbár a gyári törvényhozásnak egy részét képezi, megalkotható a nélkül, hogy az egész gyári törvény átnézessék és én igen helyeslem a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister urnak azon kezdeményezését, mely szerint a most említett kérdést, tudniillik a munkásoknak balesetek elleni biztosítását illetőleg a legközelebbi napokra szaktanácskozmányt hívott össze, a mely elé bizonyos megvitatandó pontok lesznek terjesztve, valamint reménylem, hogy annak következtében az avval összefüggő többi kérdések is meg fognak oldatni. Végre, a mi a vasárnapi mnnkaszünetetilleti, legyen szabad emlékeztetni a t. házat arra, hogy, hajói emlékszem, még 1884-ben egyhangúlag méltóztatott elfogadni egy határozati javaslatot, mely szerint a t. szakminister ur utasíttatott, hogy ez iránt törvényjavaslatot terjeszszen elő. Azt nem vonom kétségbe, hogy a vasárnapi munkaszünet is megenged bizonyos kivételeket, csak azt
