Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-153
156 158. or^gos jn^g déexember 14-én, pénteken. 1888. naponta változó napi véleménynyel szemben a napi érdekek felett fekvő mélyebb érdekek politikai méltánylása és e politikai méltánylásnak elfogadott és bátran keresztül vitt consequentiája utoljára is mindig számíthatnak utólagosan a napi szenvedélyektől elfogulatlan ítéletnek és igy a történelemnek helyeslésére. (Helyeslés jobbfelöl.) Csak ennyit akartam megjegyezni. Elnök! T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, hogy ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Josipovich Géza jegyző: Tisza Kálmán ministerelnök! Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem a törvényjavaslathoz kívánok szólani, mert annak szükségét a tett nyilatkozatok után nem látom. De miután Vidliczkay József t. képviselő ur egyenes kérdéseket intézett hozzám, azokra nézve leszek bátor teljes rövidséggel nyilatkozni. Mielőtt ezt tenném, én is a történelmi hííség érdekében megjegyzem azt, hogy kétségtelen, hogy midőn Bosznia occupatiója történt, a szabadelvű" pártban is voltak, a kik azzal elégedetlenek voltak ; hiszen ezen alkalommal a pártnak általunk is nagyra becsült nem egy, hanem számos tagja ki is lépett a pártból. De minthogy a pártban bentmaradottak azoknak, a kik ezt a politikát követték, ennek fentartását és folytatását lehetővé tették, nem lehet tagadni, hogy csakugyan ezen pártnak ténye, szerintem érdeme, hogy ez akkor létesíthető s keresztül vihető volt. Ennek constatálása után áttérek a tett kérdésekre. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a kik a delegatiók tárgyalásait főleg, de az országgyűlésieket is figyelemmel kisérik, tudhatják azt, hogy a közös activák mindig csak Austria és Magyarország közt közösöknek elismert kiadások fedezésére fordíttattak, e szerint tehát azon föltételnek, hogy azok ugy Ausztria, mint Magyarország közös tulajdonát képezik, ebben is elég van téve. Kezeltetnek pedig ezen közös activák, — azt is tudja mindenki, ki e dolgokat figyelemmel kiséri — a közös pénzügyministeriumban. A mi pedig a mai állagát illeti, azt körülbelől 20 millióra lehet tenni, 200 és néhány ezer forint a kamatja; azon kívül van [még néhány kétes követelés. Egyébiránt a pénzügyibizottságban —és erről a t. képviselő urak hallhattak — szóbajövén ez az ügy, megígértem, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmára arról, hogy mennyi volt, hová tétetett, mennyi van még, részletes kimutatást, mely már munkában van, terjesztek a t. ház elé. (Helyeslés.) Ezekben, azt hiszem, megfeleltem, a hozzám intézett kérdésekre. Elnök í Minthogy az előadó ur nem kivan szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot elfogadja és igy következik 3 részletes tárgyalás, először a czím. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1—4. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök]! E -szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, harmadszori megszavazás a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. A napirend szerint következik a 8. sorjegyzékből elmaradt 1223. számú kérvény, azután pedig a 9. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Az 1887. évi április hó 10-én és 11-én Budapest fővárosban tartott országos munkás-gyűlésnek, valamint több városban tartott népgyűlésnek kérvénye, a választási rendszer megváltoztatása, a titkos szavazással egybekapcsolt általános választási jog behozatala, gyári törvény megalkotása és a kötelező vasárnapi munkaszünet törvényesítése tárgyában. Gajári Ödön, a kérvény! bizottság előadója: T. ház! A hazai munkás-gyűlések ezen kérvényében törekvések nyernek kifejezést, melyek egyrészt alkotmányjogi, másrészt közgazdasági törvényhozási intézkedések meghozatalára irányulnak. E kérvényben a kérelem siílypontja alkotmányos intézményeink megváltoztatására van fektetve; a titkos szavazási eljárással egybekötött általános szavazati jog (Helyeslés a seélső bálfelől) behozatala körül vannak csoportosítva azon érvek, a melyekkel kérvényezők ezen kérelmüket támogatják. A gyári törvény megalkotására, továbbá a vasárnapi munkaszünet törvén yesitésére egyszerű' utalás foglaltatik előbbi, hasonló kérvényekre. A kérvényi bizottság ezen kérvényezési, ugy az abban felölelt tárgy általános érdekű voltánál, mint a kérvényezés iránt megindított mozgalom tágas körénél fogva, teljesen figyelemre méltónak tartotta arra nézve, hogy a kérvény tárgyával behatóan foglalkozzék, méltányolván mindenek felett azon csakis helyeselhető intentiót, mely a munkás-gyűléseket vezette, a mely szerint — a hazai munkás-gyűlések a munkások viszonyaival foglalkozván — önmaguk keresik azon módot és eszközöket, amelyek által nálunk a munkás-kérdés elfajulása megelőzve és megakadályozva legyen, A bizottságnak nézete szerint a törvényhozás minden, ezen czélra alkalmas eszközzel segélyére lesz a hazai munkásoknak (Helyeslés) és épen ezen
