Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-153

153. országos ülés deczember 14-én, pénteken. 1888. J5g Madarász József; Sajnálom, hogy a terem ezen részében egészen mást értettem és jegyeztem fel, mint a mit a t. képviselő ur mondott, mert én ugy vélekedtem, hogy azt méltóztatott állítani, hogy t. képviselőtársam mostani álláspontja az 1886-iki törvény megalkotása után ellenkezik pártjának előbbi álláspontjával. De ha a t. képviselő ur nem ezt mondotta, szívesen elállók az erre vonatkozó megjegyzésektől és szorítkozni fogok a t. képviselő ur azon megjegyzésére, hogy a/ok, a kik ez előtt ellenezték a boszniai foglalást, meggyőződtek arról, hogy azon államférfiak, a kik a foglalást ajánlották és keresztülvitték, e hazának és e nemzetnek szolgálatot tettek. Bocsásson meg a t. képviselő ur, de én most is azt állítom, a mit állítottunk mindig, hogy ennél Magyarországra és a magyar nemzetre nézve szerencsétlenebb gondolatot egyetlen egy államférfiú sem valósított meg és hogy a következés meg fogja mutatni, hogy idegen nemzeteknek és népeknek egy vagy más országhoz erőhatalommal való foglalása meg fogja magát előbbutóbb bőszülni, a miként megboszúlta magát az austriai tartományokon és az osztrák monarchián az, hogy az olasz nemzet tartományait erőhatalommal iparkodott magához csatolni. Mert legyenek róla meggyőződve, hogy a Balkán félsziget népei előbb-utóbb fel fognak ébredni azon valóra, hogy ők ne engedjék magukat saját akaratuk ellenére egyetlen állam által sem elfoglaltatni. Ezt megjegyezvén, legyen szabad a t. előadó ur állításaira egy pár megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Elismerem, hogy az eddigi tapasztalatok szerint ezen kölcsönnek kamatai meg fognak térülni, de azt az előadó ur sem tagadhatja, hogy egy kölcsön megtérülése oly állam részéről, a mely a kölcsönadó államhoz nem tartozik, mindig feltételes valami, mert mindig bekövetkezhetik az, hogy ezen kölcsön tökéletesen elvész. Én tehát azon álláspontra helyezkedem, a melyen e párt mindig volt, hogy tudniillik elejétől fogva helytelenítettük és rosszallottuk Bosznia elfoglalását népjogi tekintetekből azok irányában, kik erőhatalommal foglaltattak el és magyar hazánk és államunk tekintetéből, mert nekünk nem ellenségeket kell szereznünk új tartományok népeinek elfoglalásával, hanem barátokat az által, hogy mi nem bántjuk az ő szabadságaikat és területeiket, hogy ők se bántsák a mienket, melyet megvédeni vagyunk hivatva. Ezen szempontokból tehát most is helytelennek tartom, hogy olyan állam, mint Magyarország, melynek folytonosan pénzügyi bajokkal kell küzdenie, oly államra, a mely nem tartozik hozzá, bizonyos kölcsönöket kész fordítani. Ezt helytelennek tartom, még ha a kölcsön kamatai megtérülnek is, de még inkább helytelennek tartom akkor, mikor az csak az eshetőségektől függ, vájjon a tőke nem fog-e egészen elveszni. Ezen indokoknál fogva pártolom Vidliczkay József t. barátom felszólalását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) György Endre: T. ház! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása végett kérek szót. (Halljuk! HaMjuk!) Az előttem szólt t. képviselő úrral szemben bátor vagyok egyszerűen megjegyezni, hogy én Vidliczkay képviselő ur felszólalásában pártjuk eddigi álláspontjával szemben újnak csak azt találom, hogy a törvényességnek és jognak nem létére hivatkozott és azt mondta, hogy törvényes alap arra, hogy Boszniában és Herczegovinában beruházások tétessenek, nincs. Ily kifogás eddig nem emeltetett részükről és ezért ez új. Ezzel szemben voltam bátor a törvényt felolvasni. A mi gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak felszólalását illeti, első sorban bátor vagyok megjegyezni, hogy én, midőn azokról szóltam, a kik feltétlenül helyeselték Bosznia és Herczegovinának oceupálását annak idején, igen természetesen csak azokról szóltam, a kik azt feltétlenül helyeselték és egyáltalában tudva van jól ugyelőttem, mint a t. ház előtHs, hogy annak idején a ház feliratában is, a ház többségének és az akkori közvéleménynek kifolyásaként bizonyos aggályok jutottak e tekintetben kifejezésre. A mi a második kérdést illeti, nevezetesen az Ő megváltozott nézetöket, azt, a mit állítottam e tekintetben, teljes mértékben kénytelen vagyok fentartani. Nevezetesen én — az ő oldalukról, Beőthy Ákos képviselő ur részéről jött közbeszólásra — egyszerűen azt állítottam s azt állítom ma is, hogy ha a tiszta, szoros, logikai egymásutánt akarjuk tekintetbe venni, akkor az ő akkori beszédeik és akkori magatartásuk és legutolsó magatartásuk közt igen nagy eltérést fogunk találni; kétségkívül legalább is oly nagy eltérést, mint a mily eltérés a ház többségének akkori álláspontja és jelen állásjjontja közt van. Horánszky Nándor (közbeszól) .• Miben áll az'? György Endre: Bocsánatot kérek, a közvéleménynek hatása alatt állottak a képviselő urak akkor is és ugy látszik, ma is; mert nem lehet tagadni, hogy a közvélemény lényeges átalakuláson ment keresztül, igazolva azok felfogását, a kik az akkori közvéleményuyel szemben Bosznia elfoglalását helyesnek tartották. Nekem ugy tetszik, hogy a képviselő urak felfogásában legutolsó nyilatkozataikban már a mostani meggyőződés, a közvéleménynek mostani álláspontja és irányzata, teljes kifejezésre talált. Hogy ha már most ő náluk ugyanaz mutatkozik, a mi az ország nagy rétegeiben általában mutatkozik, akkor ez egy bizonysággal több arra nézve, hogy utoljára is a 20*